Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Kultúrtao a kinyírás szélén: egyáltalán nem mindegy, mi marad majd meg belőle, és hogyan
Művház 2018. október 26. 08:06

Kultúrtao a kinyírás szélén: egyáltalán nem mindegy, mi marad majd meg belőle, és hogyan

Az index megszellőztette a hosszú hétvégén, Gulyás Gergely a kormányinfón elismerte: változik a tao, a kultúrára fordítható „része eztán másképp” lesz, mert sok volt a visszaélés. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával most ennek kapcsán ültünk le: mi mindent jelent(ett) a színháznak ez a fajta támogatási rendszer.

Többek között díszlettervezésre, jelmezekre, tiszteletdíjak kifizetésére fordította eddig a társaságiadó-kedvezményből befolyó összegeket a Szegedi Nemzeti Színház. Ez nagy segítséget jelentett a színháznak, ugyanis ennek köszönhetően a jegybevételeiből, a máshonnan kapott támogatásból számos egyéb dolgot is meg tudtak valósítani, jellemzően olyasmit, amire más körülmények között nem, vagy nem annyi pénz jutott volna. Szigorúan meg van, volt határozva az is, mennyi tao-támogatás folyhatott be. Mégsem volt egyszerű ez az egész, leginkább azért, mert a mindenkori pénzügyi év és a színházi évad sosincs teljes egészében fedésben egymással. Azaz, kicsit csúnyán mondva, tippelni is kell(ett), és bízni abban, hogy helyesen tippeltek. A részleteket Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója bontja ki:

(illusztrációk: Rafai Gábor)

– Az előző évi jegybevétel nyolcvan százalékáig fogadhatunk be tao-támogatást. Ez nálunk körülbelül százmillió forintot jelent. Ez nem jelenti azt, sajnos, hogy ez be is folyik, meg kell harcolnunk ezért a támogatásért. Produkciós költségekre tudjuk ezeket a pénzeket felhasználni, nem tudunk belőle például egy teherautót venni. Más színházakhoz hasonlóan ezt úgy költjük el, hogy tervezünk egy produkciós költségvetést az évre és a gazdasági vezető igyekszik előre kiszámolni a várható taós bevételeket. Ha van ígérvény a taóra, akkor azzal számolunk. De közben simán előfordulhat, hogy egy cégvezető azt mondja tavasszal, figyelj, gyere vissza októberben, akkor lehet taós pénz, de végül mégsem mi kapjuk meg – mondta az igazgató.

De mi akkor a probléma?

Nézzünk egy konkrét, a valósághoz közelítő, de a számok alapján nem egészen pontos példát. Elkezdte játszani a színház a Tótékat. Ezt az előadást mondjuk tízmillió forintból valósították meg, és ebbe beterveztek a színházban másfél millió forint taót. – Ez a másfél millió forint – az esetek jelentős részében – nincs még ott a számlánkon, amikor mondjuk ennek a Tótéknak a tízmilliós költségét ki kellene fizetnünk. Volt olyan év is, amikor december 30-án, sőt 31-én érkezett meg a támogatás... Azt ott, akkor nem egyszerű elkölteni, hiszen az a pénzügyi év utolsó napja. Épp ezért mindig nagyon előre kell gondolkoznunk. Arról nem beszélve, hogy az intézmények, így a Szegedi Nemzeti Színház is ezeket a körülbelüli összegeket valamilyen szinten beépíti a költségvetésébe. Az előző évek tao-kerete jelent egyfajta bázist erre. Lutri, hogy be tudjuk-e hozni, de eddig szerencsére mindig sikerült.

Szeptemberi előzetes

Tatabányán volt az évadnyitó találkozója idén szeptemberben a nemzeti és kiemelt státuszú színházaknak, ahol Fekete Péter államtitkárral egy beszélgetést is tartottak a taóról.

– Kaptunk ott arról egy összefoglalót, hogy milyen elképzelései vannak a szaktárcának erről a támogatásról. Abban még arról is szó volt, hogy a jegybevételeknek nem a nyolcvan, hanem a száz százaléka után lehetne taót lehívni. Ehhez képest váratlan ez a fordulat. Beszéltem a napokban több más színházigazgatóval, senkinek nincs egyelőre konkrét információja a változásokról. Ha tényleg kivezetik ebben a formában a taót, akkor nekem az a legfontosabb kérdés, milyen mutatók alapján osztják majd föl ezt a támogatást. Azt nem lehet látni egyelőre, hogyan oldják majd meg ezt a kérdést. A jegyeladások jelenthettek egyfajta iránymutatást, de ezzel kapcsolatban meg fölrótták a színházaknak, hogy felhígítják a repertoárt. Ez túlzás, ráadásul, mi ezt nem is tudjuk megtenni, hiszen nemzeti színházként kötelezettségeink vannak: operát kell bemutatnunk, kortárs és klasszikus magyar és világirodalmi előadásokat kell színpadra állítanunk, és ettől az iránytól nem is szeretnénk eltérni. Így egyáltalán nem mindegy, hogyan marad meg ez a fajta további támogatás. Az állami támogatás egy részét azért tudtuk más célra elkölteni, mert volt taónk. Ebből kifizeti a színház a produkciók költségeinek egy részét, és így fel tudja újítani, mondjuk a próbatermét. A taónak köszönhetően futja másra is, nemcsak a „kötelező feladatokra”.

Beszéljék meg velük

Barnák László a változás kapcsán azt mondta, a legfontosabb az lenne, ha a színházak vezetőivel egyeztetne a (kultúr)kormányzat. – Elkezdődött ez, a színházak elküldhették a javaslataikat, de abbamaradt a folytatás. Feltételezem, hogy fölhasználják majd a leírtakat, de bízom a személyes egyeztetésben. Ugyanis nincs két egyforma színház: mások a prioritások, másképp működik egy kht. formában működő színház, mint egy önkormányzati fenntartású. Nem lehet ugyanazokat az elveket ugyanúgy érvényesíteni. Ezért lennének fontosak a beszélgetések.

* * *

Segélykiált a prózai tagozat vezetője

Horgas Ádám főrendező Facebook-oldalán jelent meg az alábbi felirat, két fontos gondolatot kiemelünk, de az egész bejegyzést beágyazzuk, kattintás után olvasható:

„Kilenc évvel ezelőtt kezdtem kidolgozni egy rendszert; konzultálva színházi, gazdasági, jogi és programozói szakemberekkel, ami – meggyőződésem szerint – segíthet megoldani a problémát. Egy olyan típusú összefogást eredményezhet, amiben senkinek sem kell feladnia az ideológiai meggyőződését, mégis szigorúan szakmai alapra helyezi az állami pénzek elosztását.

Sokat gondolkodtam és az évek során megpróbáltam feltenni magamnak azokat a kérdéseket, amivel támadható ez a rendszer. Most úgy érzem, tudok válaszolni mindenre.

(...)

A TAO-rendszer valóban melegágya volt a szürke és fekete gazdaságnak. Úgy gondolom, a meglévő törvények mentén ez még szabályozható lett volna.”

A bejegyzéshez hozzászólt L. Simon László író, politikus, országgyűlési képviselő is, íme:

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Barnák László Horgas Ádám Szegedi Nemzeti Színház színház L. Simon László tao