Túl a városon 2018. október 23. 10:30 Forrás: MTI

Október 23-ára emlékezett Magyarország

Képriport
Katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján kedden reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Kosa Lajos még ma is NER-ezett egy jót.

A DK Nagy Imre oldalán áll

– A Demokratikus Koalíciót azért október 23-án hozták létre, mert a DK alapítói Nagy Imre oldalán állnak – mondta a párt elnöke keddi, budapesti megemlékezésükön. Gyurcsány Ferenc beszédében úgy fogalmazott: nem lehet kicsit vagy nagyon ellenzékinek lenni, mivel az ellenzékiségnek ebben az értelemben nincs jelzője. A demokratikus politikai rend lényege, hogy nem fekete vagy fehér, nem lehet kicsit közel vagy nagyon messze állni a Fidesztől, csak szemben állni lehet vele.

Hangsúlyozta, nem törődnek azzal, hogy mit mondanak rájuk, mert a DK elfogadott egy európai, polgári, jogállami mércét. Ha ennek a mércének az alapján nevezik gazembereknek a kormányon lévőket, akkor nincs lelkiismeret-furdalásuk, mert ők „gazemberek, politikai és büntetőjogi értelemben egyaránt” – mondta a politikus. Közölte: jelenleg a demokratikus díszletek mögött „egy embertelen diktatúra uralkodik”, amely elveszi az ellenzéki képviselőktől annak lehetőségét, hogy érdemben képviseljék a szavazóikat.

Hozzátette, Magyarország felének csak látszólag van képviselete, mert megszűnt a parlamentáris demokrácia. Feladni azonban nem szabad, helyette készülni kell arra, hogy jön egy új, egy európai, polgári, szabad világ. A DK elnöke felidézte, 1956 októberének közepén senki nem tudta, mi fog történni 23-án, a hó elején a brit nagykövet jelentésében azt írta, hogy Magyarország mintha álmosan szunnyadna. Lehet, hogy a hatalmon levők azt gondolják, hogy az ország álmosan szunnyad, de az is lehet, hogy holnap már nem szunnyadni fog, hanem „kitakarítja őket”.

Gyurcsány Ferenc arra kért mindenkit, hogy a rendszert ne erőszakkal akarják megbuktatni, helyette inkább szerveződjenek. A nép előbb-utóbb az igazára fog ébredni, és akkor „jaj lesz nektek, nem kicsit, nagyon” – üzente. Azt mondta, hogy a jelenleg hatalmon lévők számára akkor az igazság lesz fájdalmas. Nem azért, mert el kell menekülniük, hanem azért, mert itthon kell maradniuk és „viselniük kell a népítélet minden következményét” – jelentette ki, hozzátéve: „megvetés és utálat fog benneteket körülvenni”.

A pártelnök beszédében külön bírálta azt az elképzelést, hogy a nem uniós országokban élő magyar állampolgárok is szavazhassanak a magyarországi EP-képviselőkre. Kiemelte, az EP-választást a Magyarországon élő nyolcmillió választópolgárnak kell eldöntenie, és nincs rendben, ha ehhez csatlakozni akarnak olyanok, akik országai nem tagjai az EU-nak, ugyanis rájuk nézve nem lesznek kötelezőek az unió döntései.

A Demokratikus Koalíció rendezvényét, amelyen egyben a párt alapításának hetedik évfordulóját is ünnepelték, egy fővárosi szállodában tartották, az eseményen néhány százan vettek részt.

Gulyás Gergely: a magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól, és olyan országért áldozták életüket, amely kiáll önmagáért, és saját maga dönthet sorsáról.

Gulyás Gergely: Emlékezni kell azokra, akik harcoltak és meghaltak, azokra, akik az ostromgyűrűből kitörve elmenekültek az otthonukból, akik hittek az amnesztia hamis ígéretének és hazatértek, de halál várt rájuk

– 1956 üzenete, hogy ha Magyarország kezébe veszi saját sorsát, akkor a világ folyásán is képes változtatni – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: egy tízmilliós ország is felemelheti a szavát, s ha ezt egy jó ügy érdekében teszi, akkor a hangja messzire visszhangzik. A fővárosi II. és XII. kerületének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, 1956 a magyarság forradalma volt és a magyarság történelmének legnagyobb találkozása; találkozás a hosszú elnyomás után a szabadsággal, és azzal, hogy ebben a szabadságban minden magyarnak helye van. Gulyás Gergely kiemelte, emlékezni kell azokra, akik harcoltak és meghaltak, azokra, akik az ostromgyűrűből kitörve elmenekültek az otthonukból, akik hittek az amnesztia hamis ígéretének és hazatértek, de halál várt rájuk.

Varga Mihály: A magyar nép a harcában és a megtorlás idejére is magára maradt

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében azt mondta: a hatvankét évvel ezelőtti események legfontosabb üzenete az, hogy erőt csak az adhat, ha az ügyeinkről közösen, szabadon dönthetünk, és ha megőrizzük az önrendelkezésünket. A főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője felidézte, 1956-ban a hírek Magyarországról szóltak, de a hatalmas nemzetközi rokonszenv, a támogatói politikusi nyilatkozatok ellenére az ország nem kapott valós segítséget. Így a magyar nép a harcában és a megtorlás idejére is magára maradt, ám azokat az eredményeket, amelyeket a forradalom elért, sem elvenni, sem elvitatni nem lehet. Hozzátette: a nemzet magára talált, ismét megtapasztalta az együvé tartozás erejét, biztonságát és örömét, és bár elérni nem sikerült, az emberekben újraéledt a tudat, hogy a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése a legfontosabb feladat.

Varga Mihály:​​​​​ A múltunkra emlékezve látjuk igazán, hogy ma is önmagunkban, az igazunkban és a tetteinkben kell hinnünk

– Ezen értékek mellett állunk ki ma is, tudva, hogy minden előttünk álló nehézséget és kihívást legyőzhetünk, ha Magyarország érdekében közösen, együtt cselekszünk – fogalmazott a pénzügyminiszter. Varga Mihály közölte, a múltunkra emlékezve látjuk igazán, hogy ma is önmagunkban, az igazunkban és a tetteinkben kell hinnünk, ezért amikor szembenézünk a ma kihívásaival – így az egyre fenyegetőbb migrációs hullámmal és a „brüsszeli túlhatalommal” – a válaszunk továbbra is egyszerű és kiszámítható: nem adjuk fel az önrendelkezésünket, nem válunk bevándorlóországgá, a bennünket érintő ügyekről pedig mi magunk fogunk dönteni.

LMP: Magyarország nem tűri szabadsága lábbal tiprását

Keresztes László Lóránt pártja október 23-ai megemlékezésén, a budapesti Mansfeld Péter-emlékműnél kijelentette: akik harminc éve szembeszálltak az önkénnyel, „mára az árulás, a tolvajlás és rombolás katonái lettek”. Megtanultak és alkalmaznak mindent, amely ellen egykor küzdöttek. Megbocsátottak mindenkinek, akiknek soha nem lett volna szabad megbocsátani – folytatta –, és elfelejtettek mindent, amire örökké emlékezni kellett volna.

– A Fidesz soraiban ma ott ülnek a kommunista rendszer névtelenségben tartott fenntartói – mondta Keresztes László Lóránt, hozzátéve, az ország mai vezetői nemzeti elkötelezettségűnek hazudják magukat, de azt a kommunista rendszert restaurálják, amelyben kibontakoztak, és kiszolgáltatják a nemzetet. Orbán Viktornak már nem számítanak Szent István intelmei, neki már csak Moszkva szava fontos – vélekedett az ellenzéki társelnök, aki szerint a „bolsevik elvű kormányzás” súlyos tragédiát okozott a nemzetünknek, hiszen az elmúlt években is több százezren voltak kénytelenek elhagyni az országot, ahogy az '56-os forradalom után is.

Keresztes Lóránt a Mansfeld-emlékműnél beszélt Budapesten

Az LMP-s politikus szerint a kormányoldal „szellemi elődjeihez hasonlóan” nem tűri az ellenvéleményt, és „Rákosin is túltevő propagandát folytat”, hatalmi, hatósági eszközökkel is fellép azok ellen, akik felhívják a figyelmet tetteire.

– Magyarországnak azonban át kell lépnie a XXI. századba – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt –, „el kell távolítani a hatalomból a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”, és fel kell készíteni a nemzetet az új idők súlyos kihívásaira. Az önkény, a rombolás és az ostobaság ellen nem fegyverekkel, hanem ismeretekkel és tájékozottsággal kell küzdeniük a mai fiataloknak – mondta, megjegyezve ugyanakkor: a hatalom éppen ezen eszközöket akarja elvenni tőlük.

„1956 üzenete, hogy folyamatosan kell küzdenünk azért, amiben hiszünk és azokért, akiket szeretünk” – zárta szavait, majd elnöktársával, Demeter Mártával együtt megkoszorúzta Mansfeld Péter emlékművét.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték.

Kósa Lajosnak már 1956-ról is a NER jut csak eszébe

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere”. A politikus Debrecenben, az Egyetem téri '56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen kiemelte: a szabadság tizenkét napja a bátor magyar emberek fellépése volt a magyar szabadságért, a magyar függetlenségért.

– A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet, a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival – hangoztatta Kósa Lajos.

Fekete Zsolt: Salgótarjánban történt a legvéresebb leszámolás

– Az itt élők a forradalom és a decemberi sortűz áldozataira egyaránt emlékeznek – mondta ünnepi beszédében Fekete Zsolt (MSZP–DK–Tarjáni Városlakó Egyesület), a város polgármestere az 1956-os szabadságharc évfordulóján rendezett koszorúzási ünnepségen kedden. A városvezető úgy fogalmazott: különös helyzetben vannak a salgótarjániak; a harcok nagy része ugyan Budapesten folyt, a hősök szobrai nem a nógrádi megyeszékhelyen találhatók, az októberi eseményeket követő legvéresebb, leginkább megmagyarázhatatlan erőszakos leszámolás Salgótarjánban történt.

– Ezért mi emlékezünk az 1956. december 8-án tüntető tömegre és a kegyetlen sortűz ártatlan áldozataira is.

 

Korábban írtuk:

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. Az ünnepségen a kormány több tagja mellett jelen voltak katonai és állami szervezetek képviselői és a diplomáciai testület több tagja.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg fotóinkat! Galériánk a nap folyamán folyamatosan bővül! (fotók: MTI)

A központi programok kiemelt rendezvényét 15 órakor a Terror Háza Múzeumnál tartják, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Emellett a fővárosban, országszerte és külföldön is több megemlékezést szerveznek. A Rákoskeresztúri új köztemetőben a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz. Este Szabadságkoncertet tartanak a Millenárison.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: 1956 Áder János Budapest évforduló megemlékezés október 23. Orbán Viktor Kövér László országzászló