Hirdetés
Szegeden 2018. október 15. 07:52 Forrás: Szegedi Tükör

Megjelent a Duna a Tiszán

A szegedi Széchenyi tér sok épületéhez legendák fűződnek. Mihály Illés idegenvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a Tisza Szálló nem a folyóról, hanem az árvízi újjáépítés kormánybiztosáról kapta a nevét. Aki nem mellesleg a miniszterelnök öccse volt. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör tovább folytatja a belvárosban.

Hirdetés

A Tisza Szállót 1886-ban avatták fel a mai Széchenyi téren. Építésekor felmerült a későbbi üzemeltetőjében, Kass Jánosban (a néhai grafikusművész dédapja), hogy Metropol Szállónak nevezik el, miután Szeged metropolisz lett a Tisza partján.

Három a Tisza

– A Metropol helyett Kállay Albert megyei főispán ajánlotta a figyelmébe Tisza Lajos nevét, aki az árvíz utáni helyreállítást vezette, és nagy tiszteletnek örvendett a városban. Annak ellenére, hogy hátrányból indult 1879-ben, hiszen Tisza Kálmán miniszterelnök az öccseként nevezte ki kormánybiztosnak Szegedre, addig a király körüli miniszteri tisztséget töltötte be a kormányban – mondta Mihály Illés idegenvezető, a Tourinform-iroda nyugalmazott igazgatója. Mikszáth Kálmán vitriolosan meg is írta a Szegedi Naplóban, hogy a szerencsétlen várost három Tisza teszi tönkre: a miniszterelnök, a kormánybiztos, a harmadik meg a folyó.

– Móra Ferenc és Tömörkény István sok elbeszélésének szereplője és helyszíne is kötődik Szegedhez. Élvezetes olvasmányok – mondta Mihály Illés idegenvezető

Tisza irodája a mai Virág cukrászda épületében kapott helyet, és a deszki tüdőkórház helyén, a hajdani Gerliczy-kastélyban lakott. Onnan járt be mindennap lóháton. Hatalmas munkát végzett, többek között a Szegednek érkező adományok kezelése is hozzá tartozott. Sőt azt a sok száz pert is sikerült tárgyalásokkal elsimítania, amit a városrendezésben érintett ingatlantulajdonosok kezdeményeztek a város ellen az érdekeik sérelme miatt. Így kapta tehát a szálló a Tisza nevet, és a korábbi kormánybiztos meg is jelent az avatásán.

Attila koporsója

A vár maradványában egy ideig kocsma működött. A legenda szerint 1904 és 1917 között Tömörkény István onnan igazgatta a múzeumot. Gyakran előfordult állítólag, hogy napokig nem ment haza a mostani Tömörkény-gimnázium oldalában lévő lakására, hanem a vendéglátóhelyre beülve rendelt egy liter bort és néhány poharat, s kedélyesen elbeszélgetett a betérő atyafiakkal, így gyűjtötte az anyagot a novelláihoz. A nap végén felment aludni a múzeumi szobájába, reggel pedig a felesége bevitte neki az ingére a friss gallért és a mandzsettát.

Impozáns dombormű a Grünn Orbán-ház erkélyén. Még ha nem is Attila koporsójáról való

Az én Szegedem

Megmutatná féltve őrzött régi családi fotóját a Szegedi Tükörben? Fényképezte fiatalkorában az utcát, ahová beköltözött, és elmesélné a felvétel történetét? Nosztalgiázzunk együtt! Dombai Tünde újságírót eléri a dombai.tunde@szeged.eu vagy a Szegedi Tükör, Polgármesteri hivatal, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. címen.

– A Széchenyi téri Grünn Orbán-ház erkélye is legendás. Látni rajta egy harcost ábrázoló domborművet, amit alapásásnál találtak. Azt rebesgették róla, hogy Attila hun király koporsójának darabja, a szomszédos utcát azért is nevezték el Attiláról. A vizsgálatok kiderítették ugyan, hogy egy XVIII. századi vaskályha lemezéről van szó, ám a legenda fennmaradt – mondta Mihály Illés.

Hogy ne csak a tér palotáiról essék szó, érdemes megnézni a Széchenyi téren a névadó szobrának lábánál a hajókikötő oszlopát a vastag kötéllel. Arra utal Strobl Alajos 1914-es alkotása, hogy a gróf a Duna nevű gőzhajóval érkezett Szegedre 1833. szeptember 3-án délelőtt. Az újságok úgy adták hírül: Megjelent a Duna a Tiszán.

Ültessék be kolompérral!

A legenda szerint a szegedi maradi gondolkodású polgárok, amikor megtudták, hogy a gróf gőzhajóval jön, úri passziónak tartották az ötletét. Ezért Zsótér János a hajóácsaival olyan hajót építtetett, aminek a fedélzetén ökrök jártak körbe, mint a malomban, áttételekkel hajtva a lapátkerekeket. Ezzel mentek a gróf elé Magyarkanizsáig, ami mérhetetlenül felbosszantotta Széchenyit. Feldúltan sietett fel a szegedi folyópartról a városházára. A főteret látva megkérdezte a polgármestertől, mire használja, mire ő azt válaszolta: heti piacok és évente kétszer nagyvásárok tartására. Széchenyi dühösen rávágta: miért nem szántatja fel, és ülteti be kolompérral?

Belvárostörténet

(Folytatjuk.)

Dombai Tünde

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belváros helytörténet Széchenyi tér Mihály Illés