Hirdetés
Hirdets
Színes 2018. szeptember 29. 19:44

Odafigyelt ma arra, hogyan kávézik?

Lassan tíz éve mi is ünnepeljük: Japánban kitalálták, mi meg átvettük a kávé világnapját.

Ha a Mihályokon meg a születésnaposokon kívül en bloc akart ünnepelni emlékezni Magyarország szeptember 29-én, akkor majd két emberöltővel ezelőtt a fegyveres erőkre, majd a honvédségre emlékeztünk: menetdalversenyek, különböző úttörőversenyek voltak ekkor. Hiszen Pákozdnál, egészen pontosan a a Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben Móga János altábornagy és seregei odatették magukat Gróf Josip Jelačić Bužimski, lásd még Jelasics, a gyáva ellenében.

Az ismert, romantikus litográfia a pákozdi győzelemről

Ám Horvátország megalakulása után a jószomszédi viszonyra tekintettel ez az ünnep elköltözött, május 21-ére – akkor vettük vissza Budát 1849-ben Görgey Artúr vezetésével, három hetes ostrom után; persze ez, minket, szegedieket mérsékelten érdekel csak, hiszen aznap sokkal fontosabb dolgot ünneplünk: III. Károly 1719-ben ezen a napon nyilvánította Szegedet szabad királyi várossá.

Szóval volt mit ünnepelni a mai napon egy ideig, meg 2009. óta újra van, ugyanis hivatalosan a kávé világnapjává tevődött Mihály napja.

Etiópia, Jemen, Dél-Amerika, Olaszország

Menjünk visszafelé!

Sokak szerint az olaszok főzik a legjobb kávét. Ezzel egyet is lehet érteni, de! Kinek köszönhetik? Jóhogy egy magyarnak, Illy Ferencnek! Lesz még róla szó, kicsit lentebb, de most még „földrajzozzunk”! A legnagyobb legnagyobb kávétermesztő országok Dél-amerikában vannak, viszont a kávézás Jemenből terjedt el. Oda, a vörös-tenger túlpartjáról, Etiópiából került a kávé, ott őshonos ugyanis.

Csak kettő az érdekes

A kávé, mint növénynemzetség számos fajjal büszkélkedhet, mégis, kávét csak kettő terméséből készítünk, ezek:

  • az arabica és
  • a robusta.

Az arabica, lágyabb ízű, és kevesebb koffeint tartalmaz, a robusta markánsabb ízvilágú, és magasabb a koffeintartalma – itt letenném a kávélexikont egy percre. Tegyék a kezüket a szívükre, maguk tudnak ezekkel a gasztronómiai „szakkifejezésekkel” mit kezdeni? Hogy lehet érezni a lágyabb ízt? Hogyan lehet markánsabb egy ízVILÁG?

Akkor most vissza a csészéhez, a fönti két skatulyán túl a kávéról, annak minőségéről az alábbiak is döntenek:

  • a termőhely adottságai,
  • a leszüretelt kávébab minősége,
  • a pörkölés technikája,
  • végül pedig ön, amivel és ahogy megfőzni a kávét.

Török örömök, meg persze az araboké

A kávé frissítő, élénkítő hatására hamar rájöttek: a muzulmán szertartásrendhez tartozó virrasztásokon részt vevők terjeszthették el a XV. század második felében. A feketekávé fogyasztása és az arab világ első kávéházainak megnyílása gyakorlatilag egyszerre történt meg, ám Európában még egy kicsit várni kellett: az első európai kávéház a La Bottega del Caffé 1624-ben Velencében nyílt meg.

Lassan mi is fölzárkóztunk

Az első magyarországi kávéházra kilencven évet kellett várni: 1714-ben nyílt meg, de bejött a bolt, hiszen néhány éven belül megsokszorozódott a számuk: a fővárosban 166 kávéház működött egészen a második világháborúig – New York, Japán, Pilvax, Abbázia, Hadik csak, hogy a legnagyobbakat említsük. A második világháború után a kávéházak többségét bezárták, a többit államosítva működtették tovább.

A kávépápa

Az, hogy ma a boltokban a magától értetődő dolgok közé tartozik a vákuumcsomagolt, őrölt kávé egy magyar férfiembernek köszönhető. Illy Ferenc a XIX. század végén, 1892-ben született Temesváron. A Béga partján nőtt föl, apja asztalos volt. A városban végezte az iskoláit, és már éppen azért vakarta a fejét, hogy lassan csak kezdenie kellene magával valamit, amikor jött a háború, és besorozták katonának.

Illy Ferenc

Az osztrák–magyar hadsereg katonájaként 1914-től harcolt az első világháború több frontján, többek között a kraśniki és az isonzói csatában. Ha már Olaszországig vagonírozták, akkor úgy döntött, a háború után Triesztben maradt. Megnősült, egy német–ír gyökerű olasz származású zongoratanárnőt vett el, Vittoriát, akitől két gyereke született, Ernesto és Hedda. Kakaó- és kávékereskedéssel, -pörköléssel foglalkozó cégeknél dolgozott. És gondolkozott. Addig „kísérletezett” a csomagolásokkal, míg feltalálta a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuumcsomagolást. Fémdobozokkal oldotta meg, ne kérdezzék hogyan, nem találtam nyomát, az Illy honlapja is csak sejtelmes választ ad: konzervdobozszerűen záródtak le a bádogdobozok. De nemcsak ez volt a lényeg: Illy Ferenc módszerének titka az volt, hogy nagy nyomás alatt a kávéban levő oxigént nitrogénnel helyettesítette, így a frissen pörkölt kávé eredeti állapotában konzerválódott.

Miért volt ez fontos? Addig nem nagyon volt más választásuk a kávéházaknak: betértünk, kértünk két kávét, amihez az alapanyagot az esetek többségében ott előttünk pörkölték majd darálták meg. Viszont ezzel a megoldással a kávét nem kellett „az orrunk előtt” pörkölni – nem mellesleg, ma ez azért elég menő lenne –, az így csomagolt kávé tovább megőrizte aromáját és illatát.

Egy Illy féle „kanna” a hőskorból

Illy tehát föltalálta a vákuumcsomagolt kávét, onnantól kezdve a családi vállakozás sínen van: 1933-ban megalapította az Illycaffèt, majd 1935-ben Illetta névvel levédte találmányát, a világ első automata eszpresszó kávégépét, ami egy forró gőzzel működő kávéautomata volt. Ez a mai korszerű presszógépek elődjének tekinthető. A cég a mai napig családi vállalkozás a harmadik generációs leszármazottainak kezében van a cég. Illy Ferenc 1956-ban Triesztben hunyt el.

Még néhány roppant érdekes „adat” a kávéról

Persze lehet, hogy mindez mótvá, és a fanatikus kávéfogyasztók tudják kívülről.
– II. Károly angol király 1675-ben betiltotta a kávéfogyasztást, mert attól tartott, hogy a kávéházakban zajló beszélgetések során róla és a királynéról terjesztenek pletykákat.
– A kávécserje termése piros színű, a cseresznyéhez hasonló és ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab.
– A kávétermesztés két és fél magyarországnyi embernek biztosít megélhetést a világon. Ugyanakkor egyre kevesebb van minőségi ültetvényekből.
– Görögországban és Törökországban a hagyomány szerint mindig a legidősebb kap először kávét.
– A kávédarálót egy angol lakatos találta fel, az első kávégépet egy francia alkotta meg, de sorozatban Olaszországban kezdték gyártani.
– 1785-ben Poroszországban kávéforradalom tört ki, mert a törvény szerint csak nemesek, papok és magas rangú tisztek fogyaszthatták, és a nép ezt roppantmód nehezményezte.
– Évente 500 milliárd csésze kávét fogyaszt a világ, ez naponta 1,37 milliárd csésze, azaz 57 millió csésze óránként, 956 ezer csésze percenként, és 16 ezer csésze másodpercenként.
– A legtöbb csésze kávé fejenként a skandináv országokban fogy, egy főre vetítve Norvégia vezet, majd Finnország, Svédország és Dánia.

gszl

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kávé Illy Ferenc kávézás kávézó