Hirdetés
Szegeden 2018. szeptember 22. 13:07 Forrás: Szegedi Tükör

Fesztivál, rítus, Szeged

Hajdanán különös eseményt jelentettek a városok életében a fesztiválok. A köznépnek rendezett ünnepségek voltak ezek; karneválok, „fieszták”.

A múlt homályába vesző rítusokhoz kapcsolódtak, ősi legendáriumokat idéző, tisztulást hozó énekekkel, öltözetekkel és táncokkal. Céljuk közösséget újító ünnep rendezése volt a főtéren, befogadva minden erre jogosultat.

A demokrácia kiteljesedésével viszont már nem szent helyeken megtartott szertartáson gyűlt egybe kevés kiválasztott. Az új ceremónián már részt vett szegény, gazdag, közember és arisztokrata. Évszázadok alatt alakultak karneválok, Velence, Rió, Nizza, és más városi ünnepek, ahol díszes felvonulásokat rendeznek, vadított bikák kergetnek férfiakat, vagy paradicsomban fürdetik egymást a résztvevők. Ösztöni felszabadulás jelmezei, táncai, díszletei csábítanak tömegeket, nézők és résztvevők lelkesen szelfiznek a közösségi megosztókon.

Illusztrációink az idei halfesztiválon készültek (fotók: kmn)

Szeged is csatlakozott e világtrend alakulásához. Fesztiválváros lett. A Tisza-parti rendezvények sorában bor-, sörfesztivál, gitárzene, zsidó kultúra, ifjúsági, hungarikum és sok más rendezvény hirdeti magát. Nem százados hagyományokon alapul mindez. A rendszerváltást követően néhány élelmes vállalkozó kezdte szervezni a sörital, a borital „mértékletes”, közösségi fogyasztásának kínálatát a Mars, illetve a Széchenyi téren. Tucatnyi sátor, bódé nyitotta a sort, ám évről évre növekedett számuk, s bevételük. Állandóságuk sikerét a gyarapodó tömegük szolgáltatta. Korunk magányos tömege tömeget vonz.

Tisztelt Olvasóink!

Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy az észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre.

Így kezdődött jó két évtizede a város főutcáját, a Tiszát is napokra betöltő halak fesztiválja, amelynek nagyszerűségéből bőven részesültünk az elmúlt napokban. Szeged a szokásosnál is jobban lüktetett a várakozásban, majd teljesen bedugult a rakpart és a belváros együttes lezárásával. Az autósok viszont mintha a szokásosnál türelmesebbek lettek volna, meglehet, elfásulva a dugók okozta bosszúságtól. Remélték, a halászléistenség gasztronómiai ünnepe kárpótlást kínál. A rítus központi oltára, a boszorkány áldotta hatalmas bogrács már pénteken helyére helyeztetett, hogy a szegedi halászlé kifogyhatatlan mennyiségben meregettessék belőle.

A Nemzetközi Tiszai Halfesztivál más, mint a többi rokona. Visszautal a régi kezdetekre. Nemcsak a számolatlan mennyiségű és minőségű bor, sör vagy pálinka fogyasztóinak hívságán alapszik. Itt a hallé készítése, majd kóstolása közösségi szertartás. A bográcsokat forraló küldetéses férfiak és meghívott vendégeik összetartoznak. Nem (csak) tömeghalászlé készül ugyanis a Tiszánál. Az újszegedi parton felvonul számtalan, saját receptúrára felesküdött alkalmi hallémester. Ők a szegedi, bajai, tiszai, balatoni, al-dunai, fel-dunai, nagybaracskai, korhely-, francia, dobrudzsai satöbbi halászlékondérok rítusának hivatott papjaként műgonddal készítik művüket – a barátok, tisztelők gyomrának örömére.

Rítus itt minden főzés és egyedi minden hallé a javából. Az előkészületek, a bogrács, a tűzhöz szükséges faféleség, a speciálisan, ne mondjuk, révületben összeválogatott halfajták (törjük? passzírozzuk?), a hagyma fajtája, aprítása (mikor és miként?), külön tisztelettel a vöröspaprikának, a víz hozzáeresztése, krumpli, fűszerek, a só és így tovább. Vele pedig a főnök és beosztott közösségének áhítatos figyelme, az ízlelés, majd a hallét készítő mester buzgó dicsérete.

Hiszen, akár a kezdetekben, a vallások többségében, szertartást celebráló személy kizárólag hímnemű lehet.

Pató Manó

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet Nemzetközi Tiszai Halfesztivál