Hirdets
Túl a városon 2018. szeptember 16. 10:00 Forrás: Szegedi Tükör

Nagyravágyás – világpolitika

Hyde Park Speaker's Corner, HPSC – ahol az olvasó nemcsak olvas(hat), hanem ír(hat) is. Levél a Szegedi Tükörből, amely a Sargentini-jelentés megszavazása után még érdekesebb.

Az egyszerűbb magyar nyelvjárás úgy is fogalmaz, hogy sokat akar a szarka, de nem bírja a farka, vagy sokat markol, de keveset fog. Régóta kísérem figyelemmel a hazai politikai életet, sőt időnként – egyebek mellett az egyre erősödő cenzúra és a politika melletti lojalitás erőteljes elhajlása miatt – a magam módján (legtöbbször írásban) én is kifejtem véleményemet a regnáló hatalmak által elkövetett hülyeségek ellen.

Ha csak egyetlen dolgot nézek, hogy tudniillik akár az ország pénzének – törvényes felhatalmazás nélküli! – elkótyavetyélése, nemritkán sok száz milliárd forint erejéig. Itthon meg a szegények a fűtetlen lakások és a mínusz hidegek miatt sorra fagynak meg, veszítik el életüket (2016-ban 170 fő). Ez csaknem annyit tesz, hogy egy év során minden második nap van egy fagyhalál. Riasztó!

Bármilyen „eszement” gondolatokkal rémisztgette is Orbán Viktor tusványosi hallgatóságát július végén, ha szabad, akkor azt tanácsolom – nyugi. Mert az elképzeléséből úgysem lesz semmi, szokás szerint, ha csak a nagyravágyás önös érdeke (realitást nélkülöző gondolatai) nem valami frenetikus gondolat. Nem eszik olyan forrón a kását – tartja a mondás.

Ésszel fel nem tudom fogni, hogyan lehetséges, hogy egy ország vezető politikusai (mint Magyarországon is) szemrebbenés nélkül hazudoznak ország-világ előtt, és ilyenkor a szemük se rebben. Nemritkán olyanokról papolnak, mint tette azt legutóbb Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Tusványoson, hogy „nem korlátlan hatalmat jelent, hanem óriási felelősség a kormánypártok által az áprilisi választáson szerzett kétharmados többség”.

Kalapot emelek annak, aki bizonyítani tudja az iménti idézet tartalmának és mondanivalójának valódiságát. Már tudniillik azt, hogy a Fidesz a lehetőséget nem úgy fogja fel, mint „korlátlan hatalom”. Továbbá az is igazolandó, hogy tényleg olyan nagy felelősségérzettel végzik feladataikat, mint ahogy a frakcióvezető ezt próbálta beállítani? Aligha.

A fenti Kocsis-idézet pontosan arról szól, mint a Fidesz tényleges és általános gyakorlata, azaz sok esetben olyanokról beszélnek, amit a valóságban is úgy kellene csinálniuk, mint ahogy beszélnek róla, de ők legtöbbször épp az ellenkezőjét teszik.

Ha már vállaltuk minden ódiumával az Unióval való közösséget, akkor mi értelme van fejjel a falnak menni? Vagy annyira vágyik Orbán a világpolitika színpadán szerepelni, hogy ezért semmi sem drága? Lehet, hogy miniszterelnökünknek ez olcsó „mulatság”, de a közvagyon (pénz, paripa, miegyéb) fogyasztása azért nem lehet egy ember vagy egy szűk csoport privilégiuma. Mint ahogy az sem járja, hogy egy ember közvetlenül vagy közvetve egyedura legyen a magyar médiának.

Ugyanakkor az ellenzéknek, a választók érdeknyilvánításának szinte semmi sansza nincs elmondani véleményét, kifejteni álláspontját, következésképpen a választók megnyerése is csaknem lehetetlen. Azaz egyre szűkül – az amúgy is már szűk! – szólás- és sajtószabadság. Jobb esetben is csak látszatdemokrácia létezik.

Itt tartunk most. Az évek során szemünk láttára teljesedett ki az antidemokratikus kormányzás, a színlelt parlamentarizmus és a látszatdemokrácia. Gadó Gábor jogász szerint így született meg az „alkotmányba foglalt önkény”, amiben számomra vitathatatlanul nagyon sok az igazság!

Ébresztő, emberek, ébresztő, ellenzék!

Kutnyik Pál

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: HPSC Orbán Viktor Orbán-kormány Szegedi Tükör Tusványos