• Kezdőlap
  • Hírek
  • Színes
  • 125 éve született A rektor, a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert – aki pilóta is volt
Színes 2018. szeptember 16. 06:38

125 éve született A rektor, a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert – aki pilóta is volt

A C-vitamin atyja, az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat. És aki vett magának egy Vöcsököt, ugyanis a repülés legalább annyira érdekelte, mint a nők, a motorok vagy éppen a tenisz.

Tudományos munkássága, életútja többé-kevésbé ismert: nincs olyan magyar, aki ne tudná, ő fedezte föl a C-vitamint.

1950., már három éve Amerikában. Az egyik leghíresebb, legismertebb portré Szent-Györgyi Albertről (fotó: Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára)

Egy tudományos életút pár pillanata

Az 1893-ban Budapesten Szentgyörgyi Albert Imre néven anyakönyvezett tudós a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot, amit hexuronsavnak nevezett el és tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében, amelyben közreműködött tanítványa, Straub F. Brunó is, aki politikusként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke is volt. Szent-Györgyi munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940–41-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem, a mai Szegedi Tudományegyetem első rektora lett.

A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportja a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta A kiugrás előkészítésére szerveződő „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel. Emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új, demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–47 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA másodelnöke volt. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ban Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Itt létrehozott egy alapítványt, amelynek keretei között eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.

Nevezzük empírikus tudománynak: így tartott órákat az egyetemen is, de itt most nem elsősorban a hexuronsav volt a fontos, hanem a szép érdeklődők. Szent-Györgyi négyszer nősült, feleségei: Demény Kornélia (1917–1938 között), Borbíró Márta (1941–1963 között), Susan Wichterman (1965–1968 között), Marcia Houston (1975–1986 között). Egy gyermeke született, első házasságából, Szent-Györgyi Nelli (1918–1969)

1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS), majd 1957-ben az 1780-ban alapított amerikai Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja lett. Emigrációja alatt kétszer látogatott Magyarországra, 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, 1978-ban pedig tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek.

Ez a pont az övé

Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át. Emellett több neves külföldi egyetem díszdoktora és az Albert Lasker-díj kitüntetettje.

1938., Budapest, Vörösmarty utca a Hunyadi tértől az Andrássy út felé nézve. Balra Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus, jobbra Urbach László motorkerékpár-versenyző, -konstruktőr, -kereskedő (fotó: Fortepan/Kelemen Zsuzsa)

Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat. Egyike azon kutatóknak is, akik a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagjai is voltak.

Kell egy Vöcsök!

Nyolcvan évvel ezelőtt, ha nem is napra pontosan szeptember 16-án, de fölszállt a levegőbe, egy épített madár, az R–07b Vöcsök nevű vitorlázórepülőgép, amelyet Rubik Ernő tervezett – a Rubik-kockát a fia találta föl. A gép prototípusa, már 1937-ben a levegőben volt, előbb Esztergomban, majd a Hármashatárhegyen kísérleteztek vele. Rajongva írták az első szakmai jelentések, „gondosan kivitelezett gép, mely gyenge szélben is teljesen vitorlázóképes volt. A kormányok hatékonysága minden eddig repült iskolagépnél lényegesen jobb”.

Magyarország egyik első számú iskolagépe volt a Vöcsök

Összesen háromszáz ilyen vitorlázórepülőgépet gyártottak, húsz éven át minden repülésért rajongó ezen tanult meg vitorlázórepülni. Így tett Szent-Györgyi Albert is. Azonban nem vacakolt azzal, hol és mikor tanulhatna, gyakorolhatna: vett egy gépet 1943-ban, amellyel Algyőn a Délvidéki Aero Club akkori repülőterén a „C” vizsgát is letette. (A „C” vizsga feltétele, hogy a növendék öt percet töltsön el a lekapcsolási magasság felett, vagy tíz percet töltsön a levegőben. Hazánkban ez az utóbbi az elvárás. Szintén követelmény a tökéletesen kivitelezett leszállás. A növendék sikeres vizsga esetén jelvényt is kap, azon a kék alapon három fehér sirály látható.) Csak hogy ne érjen véget a „sztárparádé”: a Szahara-kutató Almásy László – akinek az életéből forgatták Az angol beteg című kilenc Oscar-díjat nyert mozit – is megrendelt belőle egy példányt az egyiptomi repülőklubnak, az ottani, sivatagi körülményekhez átalakítva.

Vöcsök, napjainkban – a Goldtimer Alapítvány replikája

Miért lett ilyen sikeres ez a gép? Nézzük meg a prospektusát, amelyben ez is olvasható:

„ha gépe törik, ne legyen levert, hívja fel gyorsan az Aero Evert, s ha közölte, melyik a sérült rész, biztos, hogy gépe másnapra kész, mert nincsen anyaggal, sablonnal dolga, gyárunk kész darabját egyszerűen betoldja a törött darab helyére, s nem izgul-hevül, ehelyett harmadnap nyugodtan repül.”

Egészen 1960-ig használták szerte az országban a különböző repülőklubok. És most, a Szegedi Repülőnapokon itt lesz egy újjáépített Vöcsök. A vitorlázógép a Goldtimer Alapítvány egyik félte őrzött repülő kincse. Nézzék meg, érdemes lesz! És közben gondoljanak arra, egykor Szent-Györgyi Albert akkor már igazi „sztártudósként” egy ilyen géppel repkedett a környéken.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: III. Szegedi Repülőnapok és Légiparádé repülés Szent-Györgyi Albert Goldtimer Alapítvány Nobel-díj Vöcsök