Hirdets
Művház 2018. szeptember 14. 09:45

A tetoválás történetéről szól a Határtalan Régészet

Emberi csonttal és kaktusztüskékkel is tetováltak különböző polinéz és dél-amerikai népek tetoválómesterei az elmúlt évezredekben. A tetoválás izgalmas történeti, régészeti hátteréről szól a Határtalan Régészet című magazin legújabb száma.

Ötzi, az 5300 éve élt jégember is viselt már tetoválást: a szakemberek összesen 61 apró tetovált jelet fedeztek fel a testén. Ehhez hasonló megdöbbentő érdekességeket árul el a Határtalan Régészet frissen megjelent, őszi lapszáma a tetoválás történetéről, régészeti oldaláról.

Japánban például egyfajta büntetésként is használták a tetoválást, ahol egy teljes testet beterítő alkotás elkészítése akár 5 évet is igénybe vett.

Egyiptomban főként díszítő, óvó-védő céllal készítettek tetoválásokat, a görög-római ókorban pedig alapvetően a rabszolgákat büntették ilyen, „fájdalmas és megalázó” módon.

A tetoválások a polinéz szigetvilágban terjedtek el erőteljesen: Szamoa szigetén a technika kétezer év óta változatlan, apáról fiúra száll. Az ottani tetoválások a test akár 65 százalékát is beboríthatták: az elkészítése három hónapot, a gyógyulás körülbelül egy évet vett igénybe.

A Marquesas-szigetek harcosai minden megnyert harc után új mintákat tetováltattak magukra emberi csontból készült eszközökkel. A tetoválások elkészülte után emberáldozatot mutattak be, amely csontokból újabb eszközök készültek.

Dél-Amerikában az ainu arcmintákat kizárólag nők tetoválták; a kislányok arcát kaktusztüskékkel szurkálták fel különböző alakzatokban. Az eszkimóknál is találunk szokatlan tetoválási szokásokat: ők varrt tetoválásokat készítettek, a tintát pedig idős asszonyok vizeletével hígították fel. Ennek mágikus oka volt: úgy gondolták, hogy a lélek székhelye a húgyhólyag.

A lapszámban további izgalmas érdekességek várnak az olvasókra a tetoválások kapcsán. Kiderül például, valóban hordtak-e tetoválásokat a vikingek, milyen tetoválásokat viseltek az észak-amerikai bennszülöttek, illetve milyen tetoválásokkal találkozott útjai során Marco Polo.

A szegedi Határtalan Régészet negyedévente megjelenő színes, izgalmas régészeti magazin, melynek célja a régészet népszerűsítése érdekes témák, esetek bemutatásával. A friss lapszám országszerte kapható az újságárusoknál.

 

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Móra Ferenc Múzeum Határtalan Régészet