Szegeden 2018. szeptember 11. 16:30

Vadasparki fideszes játszótérmutyi: meghallgatták az egyik koronatanút

Sokáig csak hivatkoztak rá, idézték korábbi vallomásait, kedden azonban meg is jelent a bíróság előtt az a férfi, akinek a tanúvallomása nem igazán tetszett a Flamingó-ügy három vádlottjának és védőügyvédjeiknek.

Az ügy kezdete 2013-ra nyúlik vissza, amikor egy jó kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező szegedi vállalkozó cége uniós támogatást nyert egy játszótér és egy interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítására a Szegedi Vadaspark területén. A 265 milliós összköltségből a kivitelező Titán Project’s House Kft. felépített egy fajátékokból álló játszóteret, 50 tablet beszerzésével és egy szoftver fejlesztésével pedig egy interaktív állatkerti séta lehetőségét is biztosította a látogatók számára, akiknek a tabletekért 400 forint bérleti díjat, a játszótér használatáért pedig gyerekenként további 400 forintot kell fizetni.

Ménesi Imre, szocialista önkormányzati képviselő azonban feljelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), majd Magyarországon is nyomozni kezdtek az ügyben, mert a gyanú szerint a költségek és a megvalósult beruházás értéke nagyban eltért egymástól. Az ügyet idén tavasszal kezdték tárgyalni a Szegedi Törvényszéken – akkor már több fontos tanú meghallgatása megtörtént –, ám az egyik koronatanút hiába idézték be, egyszer sem jelent meg a bíróságon. A vád szerint ugyanis nem is volt teljesen önálló fejlesztés a Flamingóra keresztelt szoftver, amely igen jelentős tételt jelentett a beruházásban. A 154 millió forint felhasználásával fejlesztett mobil applikáció fejlesztése a bíróság által kirendelt informatikai szakértő szerint nem kerülhetett többe, mint 14 millió forint.

Képbe került egy Csenki Krisztián nevű informatikus, aki a vád szerint szoftverfejlesztésre kapott megbízást 2016-ban a harmadrendű vádlott Dávid Zoltántól, aki akkor Liechtensteinben élt. A probléma ezzel főként az, hogy a projektet elvileg 2013-ban befejezték, a játszóteret és az interaktív állatkerti sétát biztosító szoftvert is üzembe helyzeték akkor. Kérdés, hogy miért azt a Csenkit bízták meg az újabb fejlesztések elkészítésével, aki akkor már a rendőrség látókörében volt. Csenki neve ugyanis korábban már több informatikával kapcsolatos csalás esetében felmerült. A vállalkozót a mezőkovácsházi rendőrség körözte, a Körmendi Járásbíróság pedig csalás vádjával indított ellene büntetőeljárást. A 35 éves budapesti férfit a szegedi ügyben eljáró NAV-os nyomozó, Horváth Attila is szerette volna kihallgatni, de Csenki csak e-mailen küldött át egy vallomást, és néhány dokumentumot, melyek feltehetőleg segíthették az ügy felderítését. Később a budapesti lakásán is lefoglaltak dokumentumokat, és a helyszínen ki is hallgatták a férfit. Pár hónappal később Csenkit Gyulán, az ottani büntetés-végrehajtási intézetben is meglátogatta az üggyel megbízott nyomozó, ahol újabb kihallgatási jegyzőkönyv készült.

Csenkiről az is kiderült, hogy van egy másik neve is, ugyanis sokaknak Maximilian Sheffield néven mutatkozott be. Most azt állította a bíróság előtt, hogy már korábban is használta a Maximilian Sheffield nevet, de az ellene folyó rendőrségi eljárások miatt csak 2017 októberében engedélyezték hivatalosan a névváltoztatást. A Csenki és az elsőrendű vádlott Vahl Rezső között közvetítő Radányi László a tanúvallomásában azt mondta, hogy neki Maximilian Sheffielddel kellett találkoznia. Ennek célja a szoftverrel kapcsolatos CD-k átadása volt, és Radányi el is juttatta ezeket régi barátjának,Vahl Rezsőnek. Radányi egy ismeretlen számról érkezett furcsa sms-ről is beszámolt a bíróságnak, ugyanis nyár végén, nem sokkal a bírósági idézésének megérkezése előtt valaki pénzt kért tőle és barátaitól a hallgatásért. Utalt a szöveg arra is, hogy egyéb ügyeket is kitereget, ha nem kapja meg a pénzt, aminek pontos összegéről nem tudni semmit. Az aláírás: M.

Csenki Krisztián (alias Maximilian Sheffield) meghallgatása azért volt fontos, mert azt állította, hogy egy lebutított szoftvert kapott Dávid Zoltántól, melyet tovább kellett fejlesztenie. Állítása szerint a cél az volt, hogy magasabb értékűnek tüntessék fel a szoftvert, mint amilyen az eredeti, 2013-ban fejlesztett program volt. A szoftvert vissza is kellett dátumozni, mintha 2013-ban készült volna. A nyomozóknak főként az szúrt szemet az új változatban, hogy tartalmazta azt az arcfelismerő programot, amelynek fejlesztése 2013-ban még nagyon gyerekcipőben járt, és csillagászati összegeket emésztett volna fel egy ilyen elem előállítása vagy megvásárlása. Csenki egyébként több ütemben kapott megbízásokat Dávidtól, hiszen először csak egy használati útmutatót kellett készítenie az eredeti szoftverhez, ugyanis állítólag az eredeti program készítője eltűnt. Később újabb funkciók gyártására kapott megbízást Csenki, így például négy bannernek is helyet kellett biztosítania, melyeken olyan cégek hirdettek volna, mint az Ebay. Ez nyilván papíron megnövelte a szoftver értékét, de senki sem gondolta komolyan, hogy egy ilyen óriáscég hirdetni fog a Flamingón, ami egy virtuális állatkerti sétát szimulál. Csenki azt hangsúlyozta a tanúmeghallgatásán, hogy őt arra kérte Dávid, hogy „tuningolja fel” a szoftvert.

A kihallgatáson többször elhangzott egy korábban magas rangot viselő rendőrtiszt neve, aki egy pen drive-on az ügyben folytatott nyomozás anyagait, valamint fontos dokumentumokat adott át Csenkinek. A tanú állítása szerint 2016-ban a tököli büntetés-végrehajtási intézetben szövődött barátság közte és Ábrahám Béla (becenevén: Fater) között. Később Ábrahám arra hivatkozva, hogy a rendőrség figyelheti, már csak közvetítők útján tartotta a kapcsolatot Csenkivel. Az érintettek valószínűleg már régóta tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy nyomoznak utánuk, ezért különböző rejtett csatornákon tartották a kapcsolatot. Csenki például Dáviddal titkos (vagy nehezen lenyomozható) chatszobákban, valamint olyan közös gmail-fiók segítségével leveleztek, melynek mindketten ismerték a jelszavát, majd miután beléptek ide, a piszkozatokba írták be a közlendőjüket. Így lényegében nem hagytak digitális nyomokat a világhálón, mégis kommunikáltak a liechtensteini Vaduz és Budapest között. Az egyébként nagyon óvatos Ábrahám is igyekezett elmosni a Csenkihez és Dávidhoz fűződő kapcsolatait, de egyszer mégis elutazott Zürichbe, ahol Dávid Zoltánnal találkozott. Hogy akkor miről beszélgettek, nem tudni.

Dávid azzal védekezett, hogy ő csak az eredeti szoftver továbbfejlesztésére kérte fel Csenkit, aki egy idő után zsarolni kezdte, a fejlesztésekért egyre nagyobb összegeket kért. A tárgyaláson is egyértelművé vált, hogy a viszony már korábban megromlott közöttük, a harmadrendű vádlott ügyvédje pedig arra célzott Csenki meghallgatásán, hogy a nyomozók ígértek a férfinak valamit annak fejében, ha védence ellen vall. Csenki vallomásának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy állítása szerint grafikailag pontosan olyannak kellett kinéznie az általa fejlesztett változatnak, mint az eredeti 2013-asnak, ami azt bizonyíthatja, hogy a vádlottak utólag próbálták értékesebbnek bemutatni a terméket. Ennek oka az lehetett, hogy belső rendőrségi információjuk volt arról, hogy nyomozás folyik a Flamingó-ügyben, így a költségeiket utólag próbálták felpumpálni. Csenkit egyébként korábban kihallgatták abban az eljárásban is, melynek célja az volt, hogy kiderítsék, hogyan kerülhettek ki korábban fontos dokumentumok a nyomozó hatóságoktól.

Videónk is van! Nézze meg a Szeged Televízió összefoglalóját!

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: bíróság Ménesi Imre OLAF per Szegedi Törvényszék vadaspark