Ziccer 2018. szeptember 9. 23:00

Kárász Anna: A hétköznapi apró célok visznek a győzelem felé

Kárász Anna nagyon nehéz két évet hagyott maga mögött, a padlóról állt fel, és nyert fantasztikusan versenyezve nyert két aranyérmet a portugáliai világbajnokságon. Az NKM Szegedi Vízisport Egyesület kiválóságával a vb-ről, a munkáról, a hullámvölgyekről, a sikerekről és a pihenésről is beszélgettünk.

A portugáliai hősöket Botka László polgármester is köszöntötte a városházán. Az ünnepségen levetítették Kárász Anna és Kozák Danuta fantasztikus győzelmet, ahol a páros végül 23 ezreddel előzte meg új-zélandi vetélytársaikat. Így nem véletlen, hogy az első kérdés is ehhez kapcsolódott.

– Az ünnepség részeként levetítették a győztes futamotokat. Úgy láttam rajtad, hogy teljesen beleélted magad a versenybe. Máskor is újra szoktad nézni a versenyzésedet?

– A futamok után rögtön keresem az első adandó alkalmat, hogy megnézzem, hogyan is sikerült az adott verseny. Mindig nagyon érdekel, hogy kívülről hogyan néz ki futam. Edzésen is szoktunk ilyet csinálni, én nagyon igénylem ezeket a „filmezéseket”. Ezt a futamot is már többször láttam, de még most is izgulok rajta.

– Volt egy kétéves kihagyásod. Számítottál rá, hogy ilyen eredményt tudsz elérni a világbajnokságon?

–  Az első cél az volt, hogy bekerüljek a vb-csapatba. Arra nem is számítottam, hogy két számban is indulni fogok, a cél a négyesbe való bekerülés volt. Így főleg nagy eredményként értékelem, hogy párosban is vízre szállhattam.

– Egy sportolónak a sérülés, a műtét a lehető legrosszabb dolog, sok esetben a karrierjébe kerülhet. Hogyan lehet egy ilyen gödörből felállni?

– A sérülés és a műtét mellett engem az is nagyon megviselt lelkileg, hogy nem jutottam ki az olimpiára. Így a visszatéréshez, először is sok türelem kellett. Az embernek ilyenkor el kell fogadnia, hogy már a régi formájának visszanyeréséhez is rengeteg munka, erőfeszítés és türelem kell. A hétköznapokban mindig meg kell találni az apró célokat, éppen a következőt és ebből építkezve lehet nagyobb eredményeket elérni.

– Az edzések, a mindennapok monotóniájából hogyan lehet erőt meríteni?

– Szerencsés helyzetben vagyok, mert nagyon szeretem, amit csinálok. Nemcsak a versenyeket, a versenyzést, a sikert, hanem a munkát is, amit közben csinálunk. A hétköznapokban is megtalálom azt az apró célt, amelyért akkor küzdenem kell és így sokkal könnyebb elérnem a fő cél, most éppen a világbajnoki aranyérmeket.

(fotók: Iványi Aurél)

– Mennyit köszönhetsz az új edződnek, hogy így tudtál visszatérni?

– Rengeteget köszönhetek Simon Miklósnak. De mindenképpen meg kell említenem Kovács Lászlót, a régi edzőmet, hisz ő is sokat tett a sikereimért. Mind a ketten nagyon türelmesek voltak, és nagyon sokat hozzátettek az elmúlt két évhez. Simivel egy egészen más felépítésű munkát kellett elkezdeni a műtétet követően, viszont Kokszi is hozzájárult ahhoz, hogy újra a régi legyek. Ők ketten nagyon sokat beszélgettek a felkészülésemről, megosztották a tapasztalataikat és ez nagyon sokat segített Siminek is, hogy mit hogyan csináljunk. Egyszóval egy nagyon jó csapatmunka eredménye ez a portugáliai siker.

– Milyen volt Danutával együtt evezni, hisz ő egy nagyon tapasztalt versenyző?

– Danutától nagyon sokat lehet tanulni. Élmény látni a felkészülését, az edzését a mindennapokban. Nagyon jó volt vele egy hajóban ülni, mert egy magas szintű profizmus jellemzi őt.

– Belülről milyen volt a két futam? Az egyiket 13, a másikat pedig 23 ezreddel nyertétek meg.

– Mindkettő nagyon szoros verseny volt. A futam közben én csak annyit érzékeltem, hogy egyszerre estünk be a célba. A párosban éreztem, hogy nyertünk, de a négyesben addig nem voltam biztos, míg meg nem jelent az eredmény. A futamközben természetesen nincs idő nézelődni, a többiekkel foglalkozni, csak magunkra és a megtervezett taktikára tudunk figyelni.

(fotó: MTI/Kovács Ferenc)

– A világbajnokság után jön a pihenés ideje?

– Csak a magyar bajnokság után jött el a pihenés időszaka, október elején kezdődik majd újra a munka. Most lesz időm elmenni a családdal Olaszországba nyaralni.

– Víz mellé?

– Igen víz mellé! Én nagyon „vizes vagyok”, nyaralásnál sem tudom mellőzni a vizet. Természetesen azért lesz szárazföldi program is, városnézés és hasonlók.

– Ilyenkor teljesen ki tudsz kapcsolódni?

– Ahogy mondtam, imádom a felkészülési időszakot, azt, amikor dolgozni kell, de emellett természetesen igénylem a pihenést és a feltöltődést. Azért szükségem van néha arra, hogy teljesen távol kerüljek a kajakozástól.

– A világbajnokságról hazatérve hogyan fogadott a család?

– Nagyon büszkék és boldogok voltak, de ők mindig büszkék rám. És mint mindig örültek, hogy hazaértem. A versenyről nem is sokat beszélgettünk már itthon.

– Milyen lesz jövőre itthon, hazai közönség előtt versenyezni?

– Az teljesen más lesz. De annyira azért ne szaladjunk előre, mert addig még lesznek válogató versenyek és azokon kell először jól szerepelni ahhoz, hogy végül a szegedi közönség előtt küzdjünk az aranyért. Az biztos, hogy az egyik legnagyobb dolog egy sportoló életében, ha hazai közönség előtt versenyezhet. Fantasztikus érzés, amikor futam közben, az utolsó 200 méteren szurkolnak nekünk, az ember szinte eufórikus állapotba kerül. Ilyenkor én nem száz, hanem százhúsz százalékon teljesítek. Ez nekem plusz motivációt ad a felkészülés során is, és biztosan nap, mint nap gondolni fogok erre a téli alapozás alatt.

FeS

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kajak-kenu Kárász Anna