Szegeden 2018. szeptember 4. 10:02 Forrás: Szegedi Tükör

Sipos István még Kádárt is vadásztatta Szőregen

Rózsa, foci, vasút és vadászat – ezzel a négyessel jellemezte a Szegeddel egybeforrt faluja múltját Sipos István. A vadászmester és barátja, Komlódi Ferenc felidézték a vályogházas poros utcákat, a mezítlábas focicsapatot és a bakterházhoz fűződő emlékeket. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör Szőreggel folytatja.

– Régen négy dolog számított Szőregen: a rózsa, a foci, a vasút és a vadászat. Az 1971-es budapesti első vadászati világkiállításon a szőregi őzbak volt a világrekord harmadik. Nem csoda, ha Kádár Jánostól Lázár Györgyön át a NATO és a Varsói Szerződés vezérkaráig mindenki nálunk akart vadászni – mesélte Sipos István vadászmester.

Szőreg egyik épített jelképe, a szerb ortodox templom

– Mikor az Öreg, Kádár János jött, mindenki libabőrös lett, elfehéredett, én nem. Előtte behívtak a főkapitányságra eligazításra, hogy legyek tisztelettudó, nem kérdezhetek, és csak igennel vagy nemmel válaszolhatok. Kimentünk a határba, az egész délutánt együtt töltöttük az árokparton, persze hogy közvetlenül beszélgettünk. Arról is megkérdezett például, tudom-e, hogy őt Öregnek hívják a háta mögött. Elmesélte, hogy egyszer hazaérve, egy irodán keresztül menve a lakása felé megcsörrent a telefon. Felkapta, a túloldalon izgatott hang kérdezte, felért-e már az Öreg. Ő pedig beleszólt, hogy fel. Másnap reggel az egyik kormányőr nagyon zaklatottan állt előtte, nyilván félt, hogy megbünteti az esetért, de nem tette. Erről Kádár megkérdezte a véleményemet, mire azt mondtam, a keleti népeknél a bátyám, az öreg megszólítás a tisztelet jele. Erre megjegyezte, ő is hasonlóan gondolta.

Majdnem ugyanott, kicsit korábban: Tatra T87-es a Szerb utcán 1954-ben (fotó: Fortepan)

Nyerges bácsi

– Vasutas nagyhatalom is volt a falu, sokan itt laktak közülük. Ők és a többi szőregi is vonattal jártak dolgozni. Szegedre, illetve Makóra, Mezőhegyesre és Újszentiván, Tiszasziget felé innen indult a vonat. Szombatonként hosszú szerelvényt húzott a gőzös, még az ajtaját sem lehetett becsukni, annyian szálltak fel. A bakterházat romjaiból hozattam rendbe, benne a vasúttörténeti alapítványunk anyagát mutatjuk be, sok helyi érdekességgel – teszi hozzá Sipos István.

– Nyerges bácsi negyven évig lakott és szolgált itt. Neki is emléket állítottunk a bakterházban – mesélte Sipos István

Gatyaszár és Kínai negyed

Régi forrásokban a Sőreg, Szőrög, Szüreg, Kisszőreg és Nagyszőreg alakban is előfordul a falu neve – írta Bálint Sándor. Először 1239-ben Zeurug formában említik a szláv sirek, azaz a köles szóval összefüggésben. Péter László a ször szót és a sőreg halnevet, illetve a sever, vagyis a bolgártörök mormota jelentésű alakot jegyzi fel a jelentése kapcsán. A falu lényegében összeépült Szegeddel, de csak 1973-ban egyesült vele. Szőreg részei: Nagyfalu, Gatyaszár, Gránic, Csubirka vagy Csiburka. Tréfás neve Turbic, Kányafalva és Kínai negyed.

Téglafalain most is látszanak a régi szolgálattevők nevei, évszámai. Nyerges bácsi emlékét is őrzik a fényképek, aki negyven éven keresztül lakott a bakterházban. 24 órás szolgálattal és 24 órás szabadnappal dolgozott télen-nyáron, szabadidejében a faluban házakat épített, javított.

Hangyák

– Vályogházakra és kisebb szövetkezeti boltokra emlékszem a gyerekkoromból. A „kis hangyára” a Magyar utcán, meg a „nagy hangyára” a Szerb utcán. Köves út híján csak később járt ki a busz a Vaspálya utcai kocsmáig. Egyetlen zúzottköves utca létezett, a Szerb utca – vette át a szót Komlódi Ferenc.

Sipos István arra is emlékszik, hogy a második világháború után az oroszok szuronyos puskával meg dobtáras géppisztollyal kísérték a hadifoglyokat a Makai úton. Keresztapjáék kenyeret és más élelmet dobáltak nekik, édesanyja pedig aggódott, hogy egyszer csak berántják őket a katonák, mert létszámhiány mutatkozik, máskor is megtették.

Ma már nem kell lökni a vasat, a karok jó ideje így állnak. Szőregről, az egykori elágazóállomásról naponta két vonat megy Újszeged és kettő Mezőhegyesen át Békéscsaba felé úgy, hogy az egykori cukorfővárosban több mint húsz percet áll a vonat... Nem éppen utasvonzó a menetrend

– Fociztam a vasútban, vagyis a Szőregi Rákóczi Vasutas Sport Egyesületben. Annyira tehetősek voltunk, hogy az ifistáknak meg kellett várniuk, míg az öregek befejezik a meccset, mert nem jutott mindenkinek focicipő. Az edzőtábor révén jutott el életében először a Balatonra is – tette hozzá nevetve Komlódi Ferenc.

Dobó Miklós edző és szőregi focicsapata 1965-ben a megyei első osztályban. Az álló sor jobb szélén Komlódi Ferenc

Tarajos kígyók

Messzire vezetnek a falu történetében a régészeti leletek, amelyeket Móra Ferenc tárt fel. Tanúságuk szerint római út haladt keresztül a területen. A Gellért-legendában is szó esik róla: Csanád serege, miután Ajtonytól vereséget szenvedett, ide vonult vissza erőt gyűjteni, és győzött is. Kun László hadai rombolták le a dombra épült monostort, a terület neve Papkert, Töröktemető és Törökdomb formában maradt fenn.

A vasúti őrháznál. Voltak idők, amikor egyáltalán nem volt unalmas a szolgálat

Kálmány Lajos jegyezte fel a hiedelmet, hogy a földjében rejlő kincset tarajos kígyók segítségével egy ősz öreg őrzi, aki karácsony éjszakáján elő is jön. Azért nem szabad megszólalni a dombon, nehogy meghallja. Kálmány számított a község egyik legnevezetesebb lakójának; 1882 és 1885 között szolgált szőregi káplánként. Ő ismertette meg a falu nevét először a tudományos világgal: néprajzi tanulmányának anyagát itt gyűjtötte – írta Péter László, aki maga is Szőregen él.

Szőreg egyik bejárata. A  körforgalom megépülte előtt nem volt egyszerű kihajtani a 43-asra

Nincs bizonyíték, hogy a száz éve virágzásnak indult rózsa- és gyümölcsfatermesztés összefüggene a XIX. századi dohánytermesztéssel. Az első szőregi kertész az Újszegedről 1901-ben kiköltöző Kovács Márton. Az úttörök közül megőrződött még Kovács József, Baráth János, Berta Sándor, Bódi József, Lengyel István, Móra Lajos, Ökrös Illés, Ökrös Mihály és Sebők János neve.

A rózsa száz éve Szőreg jelképe. Mostanra eljutott a hungarikummá nyilvánítás kapujáig (fotó: Iványi Aurél)

A magyarság és szerbség nem minden konfliktus nélküli együttélését örökíti meg a két leghosszabb utca, a Magyar és a Szerb elnevezése, amiről Péter László József Attilát idézve úgy fogalmaz: „A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.”

Dombai Tünde

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet Szegedi Tükör Szőreg