• Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Mezítlábas néptáncosként csinálták a fesztivált: Simoncsics Jánosnak az idei volt a negyvenedik
Művház 2018. augusztus 29. 19:11 Forrás: Szegedi Tükör

Mezítlábas néptáncosként csinálták a fesztivált: Simoncsics Jánosnak az idei volt a negyvenedik

Sorozatában a Szegedi Tükör szegedi civil szervezeteket mutat be. Milyen céllal alakultak, min dolgoznak jelenleg, miből működnek? Ezúttal a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Alapítványt keresték fel.

– A szegedi néptáncfesztivál 1966-ban szakszervezeti rendezvényként jött létre. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, amire már emlékszem, Novák Ferenc (Tata) volt a művészeti vezetője, Simoncsics Jancsi a fesztivál titkára. Komoly apparátus foglalkozott vele egész évben – elevenítette fel a kezdeteket Roboz István, a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Alapítvány kuratóriumi tagja. Akkoriban minden nemzetközi fesztivál gáláját a Dóm téren rendezték meg egy tematikus nagy művel.

A fesztivál megnyitója 1970-ben a városháza előtt

A rendszerváltáskor, amikor a szakszervezetek háttérbe szorultak, a fesztivál is elvesztette az anyagi alapját. Akkor a város Lippai Pál vezetésével vállalta, hogy tovább finanszírozza, mégpedig úgy, hogy a Bartók Béla Művelődési Központnak adta feladatul, hozzárendelve a forrást is. A nemzetközi fesztivál egy szakmai résszel kezdődött, utána egy hét alatt összeállítottak egy nagy produkciót a hazai és külföldi csapatokból. Általában két estén megtöltötte telt házzal a szabadtéri régi, hétezer fős nézőterét.

Nem tudták, mibe fognak

– Miután a Bartók művelődési ház megszűnt, eljött a mi időnk. Mivel évtizedek óta segítettük a néptáncfesztivál szervezését, a város minket bízott meg, hogy vegyük át a fenntartását. Erre kötöttünk megbízási szerződést. Az alapítvány ugyanis kifejezetten a néptáncfesztivál és a szegedi folklór gondozására jött létre. Két táncos társunk vállalta az alapítást, Felföldi László néptánckutató kuratóriumi elnökletével – tette hozzá Roboz István.

Idén hatvan jelentkező együttesből válogattak a szervezők. A Costa Rica-i csoport aratta a legnagyobb sikert a Kárász utcán (fotók: Iványi Aurél)

– Nem tudtuk pontosan, mibe vágunk bele. Ennek ellenére jó tapasztalatokat szereztünk, és szerintem a város is velünk, mert az együttműködés megmaradt, ez már a harmadik közös ciklusunk. Minden második évben nemzetközit, minden köztes évben Martin György Fesztivált rendezünk, amely eleinte minősítő rendezvény volt, most már csak nívódíjakat adunk ki. Ez a fesztivál a tavalyi tízéves jubileumára felfrissült: kifejezetten az ifjúság felé nyit, a középiskolás és egyetemista korosztályt szólítja meg.

Belenőttek

– Simoncsics Jancsival és Domokos Misivel együtt táncoltunk a JATE Klubban. Simi a nagy öreg, neki az idei volt a negyvenedik fesztiválja. Én 1978 őszén kezdtem. Amikor jött a nemzetközi rendezvény, kellettek az önkéntesek, segítők, mi már mezítlábas néptáncosként mentünk, és csináltuk a fesztivált – villantja fel a táncos múltját Roboz István.

– A JATE néptánccsoportjával pedig részt is vettünk, sőt sokan a Dóm téri produkcióban is felléptek. Belenőttünk János mellé, aki hivatalból dolgozott érte. Remes Kriszta később csatlakozott, azóta is a gazdasági feladatokat látja el. Attól működik negyven éve, hogy barátok vagyunk, összejárunk, ugyanakkor felelősséggel teljesítjük, amit a táncért vállaltunk.

A Dugonics téren is tapsolhatott a közönség a nemzetközi táncosoknak

Gyöprugi

– Zsenge harmincasként lettem a fesztivál titkára 1978-ban; az első rendezvényem az 1979-es volt. Nem akarjuk abbahagyni, mert sok energiát öltünk bele, és amúgy meg kell ez a szegedi táncos világnak. Sok néptáncegyüttes működik Szegeden, akik nekünk köszönhetik a létüket, mert itt látták meg először a tarkaságot, a táncot, a Dugonics tér és a Tisza-part hangulatát. Emlékszem, egyszer a városháza elé olyan tribünt építettek a párt- és állami vezetőknek, mint a pesti május elsejékre, ahol Rákosi meg Kádár integetett a felvonulóknak. A tribün előtt vonultak el a néptáncosok – vette át a szót Simoncsics János. – Két éve ünnepeltük a fesztivál ötvenedik jubileumát

Nemrégiben Halmos Béla Emlékplakettel tüntették ki Simoncsics Jánost az életművéért, azaz a vidéki táncházmozgalom létrehozásáért. 1973-ban indult el a táncházmozgalom, és amint abban az évben megnyílt a JATE Klub, megcsinálták a táncházat, amit Gyöpruginak neveztek el. A Gyöpöt rúgni kifejezést Bálint Sándornál találták.

Nyitóképünkön: Simoncsics János (balról) és Roboz István. Fáradhatatlanul szervezi a hazai és nemzetközi fesztiválokat

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: civil szervezet Szegedi Tükör néptánc Roboz István Simoncsics János Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Alapítvány