Hirdetés
Túl a városon 2018. augusztus 29. 11:13 Forrás: Vasárnapi Hírek, 24.hu

Továbbra is sokan vannak, akik inkább külföldön dolgoznának

Egy új felmérés szerint, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek számára, közel 1,2 millióan tervezik, hogy nem itthon, hanem valahol külföldön vállalnának munkát. A megkérdezett fiatalok közel fele elhagyná az országot.

Hiába az Orbán kormány által meghirdetett, a külföldön dolgozók hazacsábítására beindított programok, és az optimista kommunikáció a pozitív munkaerőpiaci helyzetről az gazdasági migráció továbbra sem csökkent a magyarokban. A felmérés szerint a 18–29 éves korosztály 41 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a 30–44 évesek közül már csak minden ötödik, míg a 45 év felettiek esetében 10 százalék alá csökken az arány. És azt is figyelembe kell venni, hogy akik kimennek, azok nagy eséllyel kint is maradnak, a fiatalok már ott szülik meg gyermekeiket, amely a népesedésre és később a nyugdíjrendszerre is nagy csapást jelenthet.

A választókorú népesség közel háromnegyedét, durván 6 millió embert közvetlenül is érint a kivándorlás.

Az elmúlt években nagyon sokan vándoroltak már ki jobb munka és jobb élet reményében külföldre. A kormánypropaganda szerint a számuk 350-400 ezerre tehető, a szakértők szerint 500-600 ezren vannak, de néha felröppennek milliós számok is. Pontos adatok nincsenek, de a Publicus Intézet a felérés során rákérdezett, hogy a válaszolók közvetlen családi, rokoni, baráti környezetéből hány ember vándorolt ki vagy vállalt tartósan kinti munkát az utóbbi 5-10 évben. A közvetlen kapcsolat alapján a válaszolók 58 százaléka „érintett” a kivándorlás kérdésében és 66 százalék a külföldi munkavállalásban. A két halmaznak ugyan közös metszéspontja is van, de azok, akiket legalább az egyik elem érinti, 73 százaléknyian vannak (ez két százalékkal magasabb, mint a tavaly nyári adat).

Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel 6-7 százaléka dolgozhat külföldön, vagyis legalább 600 ezer magyarról feltételezhető joggal, hogy a határokon kívül keresi a boldogulását.

Az adatokból kiderül, minden embernek van átlagosan 6,9 olyan ismerőse (a tört számot az átlag magyarázza), aki külföldre vándorolt, tavaly ez a szám még csak 5,4. Az adatok további elemzéséből az is kiderül, a legtöbbnek nem is egy, hanem 3 és 10 fő közötti ismerőse távozott a jobb élet reményében. Elsősorban a szakmunkások hagyják el az országot, de a diplomások vagy az érettségivel rendelkezők sem gondolkoznak túl sokáig, ha lehetőség adódik.

A tavalyi felmérésben a megkérdezettek a külföldi munkavállalást elsősorban gazdasági okokkal magyarázták (58 százalék), a politikai okokat csak egyharmaduk (33 százalék) említette. Mára azonban a két indok már egyforma arányban szerepel, azaz az embereknek egyre jobban elege van a politikai hatalom önkényéből, a demokrácia leépítéséből, a gyűlöletkeltő üzenetekből, mint amennyire a jobb megélhetés csábítja vagy a hazai rossz fizetés taszítja őket.

A válaszolók negyede (24 százalék) Orbán Viktort és a Fideszt hibáztatja a magyarok kivándorlásáért, közel ennyien (22 százalék) a magasabb fizetések elszívó hatását, illetve az itthoni, siralmas jövedelmeket (16 százalék) említették. Érdekesség, hogy ez utóbbi tavaly még toronymagasan vezetett a magyarázatok sorában, tehát az emberek az itthoni bérekben látták a kivándorlás fő okát. Most ez már csak a harmadik helyre volt elég.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: külföld munka munkaerőpiac munkavállaló