Szegeden 2018. augusztus 29. 10:16

Olcsó, megújuló energiával fűthetik a jövőben a szegedi lakásokat

Képgaléria
Néhány éven belül akár a szegedi városházát is geotermikus hő fűtheti, hiszen a Belváros is része annak a projektnek, melynek keretében több városrészben állnak át a környezetbarát és gazdaságos technológiára.

Egy tavaly indított projekt keretében a rövidesen épülő Etelka sori városi uszoda, Odessza, Rókus, valamint az Északi városrész bizonyos fűtéskörei állnak át 9 millió m3 földgáz kiváltására alkalmas mennyiségű termálenergia hasznosítására. Kóbor Balázs, a SZETÁV Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ez már önmagában is 16 ezer tonnával csökkenteni fogja a város szén-dioxid kibocsátását, ám az idén indul egy új projekt is, mely Felsővárost, az Északi városrészt, Tarjánt, Rókust, valamint a Belvárost érinti majd. Ezzel együtt 20 millió m3 földgáz kiváltására alkalmas mennyiségű termálenergia kerül majd a városi fűtőrendszerbe.

A kilenc helyszín ugyanennyi fúrt kút üzembe helyezését jelenti, és mivel minden köbméter felszínre hozott forró vizet a felhasználás után vissza kell juttatni a mélyrétegekbe, a kutakhoz tartozik majd két-két visszasajtoló berendezés is. Ez hatalmas munka, ami komoly mérnöki előkészítést és sok pénzt igényel. Ezért hoztak létre egy konzorciumot a feladatok elvégzésére. A SZETÁV Kft. a Geo-Hőterm Kft. és a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. konzorciumában 2017-ben négy fűtési kör megújuló energetikai alapú átalakítására nyert Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programtól (KEHOP) támogatást. A négy projekt összértéke 9,5 milliárd forint, támogatást a Geo-Hőterm Kft. és az NFP Kft. kapja, illetve az önrészt is ezek a partnerek biztosítják - a fejlesztések a SZETÁV Kft. fűtőműveit látják el tiszta, importfüggetlen alternatív termálenergiával.  

A projektek során Felsővárosban, az Odessza lakótelepen, az Északi városrészben és Rókuson új, 1.700 – 2.000 m mély termálkutak létesülnek, melyek átlagosan 70 m3/h hozamú és 90oC hőmérsékletű termálvizet fognak a felszínre hozni. Ez a víz a kazánházakban fűtőközegként szolgál, a távfűtő hálózatba tehát nem kerül be, a kazánházi hasznosítás után visszasajtoló kutak segítségével visszakerül a mélybe. Az idén elnyert projekt még ennél is impozánsabb fejlesztéseket kínál. Ez öt új fűtési kört (Észak 1/B. Gyöngyvirág utcai, Tarjáni, Szilléri, Rókus II., Belvárosi) lát el megújuló energiával. A beruházás összértéke 11,4 milliárd forint.

Kóbor Balázs szerint a két projekt legfontosabb eredménye az lesz, hogy összesen 20 millió köbméter földgázt váltanak ki környezetbarát energiával, ami a mostani hektikusan alakuló energiaárak mellett kiszámíthatóságot és komoly megtakarítást jelent.

Mivel azonban a 2013-as rezsicsökkentés óta nem a szolgáltatók állapítják meg az energiaárakat, ezért nem tudja megmondani, hogy ez az átállás mennyiben érinti majd a lakossági díjszabást. Most ugyanis a területet felügyelő miniszter lényegében hatósági árat állapít meg, ami nem veszi figyelembe, hogy sem azt, hogy a fűtési hőt milyen energiából nyerték, sem az aktuális energiaárakat. Az azonban biztos, hogy a légszennyezettség érzékelhetően csökkeni fog a városban, ami főként a téli hónapokban rendkívül fontos. A SZETÁV vezetője elmondta még, hogy most a szerződéskötések, egyeztetések, műszaki tervezések időszaka jön, de szerinte az idén ősszel megtörténnek az első fúrások. Amikor pedig elkészül a beruházás, bárki rácsatlakozhat a geotermikus rendszerre, így akár a városházát is a föld mélyéről felhozott forró víz segítségével melegíthetik majd fel.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: fűtés geotermikus energia távfűtés