Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2018. augusztus 4. 15:35 Forrás: Szegedi Tükör

Gyálarét: a Tisza-parti édenkert legrégebbi csücske

Képgaléria
Másutt turistaparadicsomban mutogatják az olyan nyolcezer éves falu nyomait, mint amilyet Szeged déli határában feltártak. Lúdvári Vénuszát még ezután tervezik kiállítani. A mostani település a harmincas években népesült be. A városrészek történetét Gyálaréttel folytatjuk.

Hirdetés

– Trianon szülötte címmel Marjanucz László történész írta meg Gyálarét történetének első részét a harmincas évekig. A könyvet Gyenes Kálmán fényképei illusztrálják – mutatta az igényes kötetet a Gyálaréti Egyesület vezetője, Molnár Zoltánné. Irénke 1985 óta gyálai, és a civil szervezettel a gyökereiket keresik. Nem elégedtek meg azzal, hogy mindenki tudott valamit. Gyűjtik az anyagot a falutörténet folytatásához.

Kerestük a gyökereinket. Nem elégedtünk meg azzal, hogy mindenki tudott valamit – mondta Molnárné Irénke és Szabó László.

Faluszervező

Gyálához tartozott a terület egészen addig, amíg az 1800-as évek végén a Tiszát át nem vágták, végleg pedig a trianoni békeszerződés szakította el a falut a rétjétől. 1921. augusztus 22-én szabadult fel a szerb megszállás alól ünnepélyesen a torontáli rész, azaz Újszeged, valamint Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Deszk, Szőreg, Kübekháza, Ószentiván [ma Tiszasziget], Újszentiván, Gyálanagyrét [ma Gyálarét]. Megszületett a nagyszabású terv is, hogy a gyálaréti üres szántók helyét benépesítik. 1921 októberében Martini Károlyt nevezték ki jegyzőnek a területre, aki megkezdte a faluszervezést.

Két évre rá már 213 házhelyet osztottak ki a mai Koszorú utca környékén, és kezdett élettel megtelni a környék. 1931-ben alakult meg az első képviselő-testület. A lakosság két részből tevődött össze: a beköltözőkből és a napszámosokból, akik a majorban dolgoztak. Irénke felidézte, hogy Szapáry Géza gróf szép vadászkastélyt épített a majorban, de már nyoma sincs, hiszen mint úri csökevényt lebontatták a második világháború után, és széthordták a tégláit a falu házaihoz.

Így látta a falu és a sport krónikása a gyálaréti focit. Fotó: Gyenes Kálmán

A század elején a gróftól Lichtenegger Gyula és felesége vásárolta meg a birtokokat, és dúsgazdag lett a gyálaréti földből. Gyermek nélkül haltak meg, a vagyonukat a Dugonics téri Katolikus Ház, illetve a Kárász utca 15. alatti Református Ház formájában az egyházra hagyták. A major területén pedig 1950-ben létrejött a téesz.

Ördöglyuk és Nagykémény

A folyószabályozással a vízügy is sok embernek adott munkát, közülük számosan itt leltek otthonra. Szabó László feleségének családja is így került Gyálarétre. – Tápén laktak, hadiárvák voltak az első világháború után. A feleségem édesapja, Molnár János a vízügynél dolgozott, amikor a Délvidéket 1941-ben visszacsatolták. Az államigazgatási szakembereket, így a vízügyeseket is lehelyezték, őt például az Ördöglyuk nevű holtághoz. Gátbiztosként felügyelte az árvízvédelmi munkálatokat.

Három év múlva a szovjet csapatok elől visszaköltöztették őket a Nagykéménynek hívott területre, a Tisza mai határszakaszára. 1948-ban, mert nem akart párttag lenni, eltávolították az őrhelyéről, akkor a Zátony utca végén épített házat. Onnan a főutcára mentek lakni, arra a telekre, ahonnan előtte lebontották a kultúrházat és a mozit – mutatott régi fényképeket Szabó László. Hozzátette, magyar embernek érzi magát, nagyon fontosnak tartja, hogy ismerjük a történelmünket, vallásunkat, hitünket, kötődésünket.

Elsőáldozás 1938-ban. A harangláb előtt készült képről Gyuris Józsefné, Horváth Ilonka és Engi Lajosné ma jó egészségnek örvend. Szürkében Székely Tivadar jegyző, a plébános Schneider Vendel.

Európában egyedülálló

Gyálarét régmúltjáról Trogmayer Ottó, a Móra-múzeum néhai régész-igazgatója, Szeged díszpolgára írta, hogy lakói a Tisza közelségében, a vízparton és az ártéri szigeteken éltek. A folyó halbőségére alapozó, növénytermesztő és állattenyésztő falu létét az élelem, a kényelem és a védelem határozta meg. Az emberek kiscsaládi keretekben gazdálkodtak, és  nyeregtetős, úgynevezett paticsfalú (agyaggal betapasztott, fonott sövényfalú) házakban laktak. A területet „a Tisza-parti édenkert legrégebbi csücskének” nevezte.

Az Európában egyedülálló nyolcezer éves település nyomát is a tudós kutató tárta fel Gyálarét nagyréti területén. 1965-ben bukkant rá a Lúdvári Vénuszra; a kultikus agyagszobrocska a kőkori termékenység-istennőt ábrázolja. A másolat bemutatását a civilek nagy igyekezettel szorgalmazzák. A kötetben az is olvasható, hogy az eredeti Gyála községet a török előtti időben is még Naggyalla, Kysgyalya, Galya, Gyálla, Gyala néven szerepeltetik az iratok.

A patkolókovács. Fotó: Gyenes Kálmán

Folytatódik a gyűjtés

A falutörténeti kötet folytatásához és egy őszi szabadtéri kiállításhoz tovább gyűjti a régi fényképeket és dokumentumokat a Gyálaréti Egyesület. Olyan kincsekhez jutottak már hozzá, mint amilyen Horváth Béla fotója, aki végigharcolta az első világháborút, és Gyálán telepedett le. Őrzik a mostani pálinkafőző épületének képét is az építés évéből, 1936-ból. Irénke megmutatta Szalma János gátőr fotóját, aki a képviselő-testületnek is tagja lett. De látni a harmincas évekből aratási felvételeket cséplőgéppel, sőt fennmaradt Simon Ferenc útkaparó munkanaplója is. A szomszédos Gyála szülötte a jeles színész, Kassai Vidor (1840–1928), akinek önéletrajzában számos néprajzi adalékot találtak a gyerekkorából. A felesége pedig nem is akárki, hanem Jászai Mari lett.

Az egyesület nemcsak a falu múltjára, hanem a fejlődésére is nagyon büszke. Számon tartják, hogy az önkormányzat kerékpárutat terveztetett, és ígéretet kaptak a központi park, illetve a buszmegállók megszépítésére.

Posta kisvasúton

Engi József nyugdíjas vasútmérnök gyűjteményéből kiderül, hogy Gyálarétre a postát kijelölt vonatokkal a kisvasút szállította. Szeged felé a postát vivő vonat olyan későn érkezett ide, hogy a szolgálattevő inkább kerékpárral továbbította a küldeményeket a szegedi feldolgozó hivatalba. Egészen 1974-ig, amikor megszűnt a kisvasúti postaszállítás. A fiókposta 1988-ban költözött a Váltó utca 16. szám alatti sarokházba.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Gyálarét Szegedi Tükör
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés