Hirdetés
Szegeden 2018. július 24. 09:49 Forrás: Szegedi Tükör

Határsáv Juci néniék házánál

Dolgos, összetartó közösség lakja Szeged egykori bérföldjeinek helyét. Régen feneketlen sár uralta, ma tetszetős negyed. A városrészek történetét a Szegedi Tükör Szentmihállyal folytatja.

– Kispéter Mihály, a dédapám volt az utolsó kapitánya a falunak. Ez képviselőt jelentett, hiszen Szentmihály sosem volt önálló, vagy Röszkéhez tartozott, vagy Szegedhez. A Kapisztrán út 80. számú házban laktak, ott fogadta a kapitány a lakosokat – mesélte Tóth Pördi Jánosné. Juci néni elmondta, a múlt század elején a főút két oldala kezdett benépesülni, utána a vizesebb tói rész. A húszas évektől lendült fel a telekosztás, egészen a világháború végéig. Az asszony feneketlen sárra emlékszik az utcákon. A lakosság a nyolcvanas években adta össze a pénzt útépítésre, akkor készült az utak kohósalakos alapja, erre a csatornázáskor húztak aszfaltot.

Tóth Pördi Jánosné: Nagyanyám azt mondta, amit meg tudunk termelni a kertben, azért pénzt ne adjunk

Hasonló összefogással hordták a földet 1942-ben a röszkei utat Gyálaréttel összekötő átjáróhoz is, később a saját erejükből vezettették be a gázt. – A családunk kertészkedett, és a piacon értékesítette a gyümölcsöt. A bodomi területen a város százholdas területet adott bérbe a háborúig. Később meg lehetett venni, és a nagyszüleim a két holdjuk nagy részét szőlővel és gyümölcsfákkal ültették be. Két tehenet és két lovat is tartottak. Nagyanyám azt mondta, amit meg tudunk termelni a kertben, azért pénzt ne adjunk. A termelők szervezésében fontos szerepet játszott a gazdakör. Köcsögökben hordták be a tejet például a szegedi magánboltokba. Mindenki ráírta az edényére a nevét, amit Papdi nagyszüleim, és egy másik ház udvarára adott le hajnalban. Mindig megállapodtak, ki viszi be a szalmával kibélelt kocsin – idézte fel Tóth Pördi Jánosné.

Juci néni paprikát fűz

Szentmihály és Mihálytelek

Szentmihály 1330-ban szerepel először oklevélben; nevét a Szentmihályi nevű birtokos családról kapta. Az 1500-as években legfeljebb kilencven lakója lehetett. A török hódoltság után, 1726-ban került végleg Szegedhez, és a város kiosztotta szőlőskertnek Alsóváros és a Palánk polgárai között. A rendszerváltás előtti évtizedekben Mihálytelek néven is emlegették. Jelenleg háromezren lakják.

– Édesapám 1932-ben nősült, én öt évre rá születtem a Harcos utca 1. szám alatt. Fűszerpaprika-termesztéssel foglalkoztak. Később édesapám váltott; a bodomi gazdaságban répamagot, póréhagymamagot és salátamagot termesztetett a város, ehhez csatlakozott. Az árut Pestről Kellner Ilka exportálta Angliába. Egy hold fűszerpaprikánk emellett is megmaradt, annak a termését szárítva a szegedi paprikafeldolgozó vette meg. Annyira precízen vigyáztunk a minőségre, hogy a paprikát fűzérre fűztük, így került a szárítóba. Ha csipödéskor beteg vagy csuma került bele, édesapám átválogattatta velünk, hiszen a tisztáért többet adtak. Munkára fogtak gyerekkorunktól. Az ötvenes években pedig be kellett lépni a Szabad Tisza tszcs-be, és bár 1956-ban kiléptünk, három év sem telt bele, vissza kellett vinni a földet. Fiatalon bekerültem a téeszvezetőségbe. Onnan jöttem nyugdíjba. Amikor 1990-ben először ki lehetett lépni, újra megtettük.

Szentmihály, Szentmihály állomás

Közlekedni 1908-tól a „nagyvonattal” lehetett, amely Szeged és Röszke között vitte a falubelieket dolgozni – derül ki Engi József nyugdíjas közlekedésmérnök gyűjteményéből. A kisvonat 1927-től járt Ásotthalomra és Mórahalomra, de 1975-ben megszüntették. Juci néni emlékszik, hogy 1956 októberében a disszidálók már a menetrend szerinti busszal jöttek ki a város szélére, és indultak tovább a határ felé. A Harcos utcai házuk előtt alakították ki a végállomását. De nemcsak ez, hanem a rendőrsorompó és a határsáv is ott húzódott náluk.

A kisvonat 1975-ig közlekedett

Az emberek régen Ködmen Imre kocsmájában jöttek össze. A Kéri kocsma a falu másik felén most is működik, a Mikes Kelemen utcai Kasza kocsmából pedig később ÁFÉSZ, majd Coop bolt lett. A Ködmen kocsmába költözött át az istentisztelet, amikor az iskolából kitiltották. A plébános gyűjtött pénzt templomépítésre, de az eredeti elképzelés szerint a Márvány úton nem készülhetett el. Végül a kocsma helyét vették meg, és ott szentelték fel a templomot 1991-ben. Most bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, bolt és művelődési ház teszi komfortossá a falut, amely Szeged büszkeségévé fejlődött.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet Szegedi Tükör Szentmihály