Szegeden 2018. június 23. 09:30

20 éve virágzik a Szőregi Rózsaünnep

Képriport
Két évtizede indult útjára Rózsaünnep Szőregen, amely azóta nagy utat tett meg és elválaszthatatlan része lett Szeged kulturális és fesztivál életének. Idén kerek évfordulót ünnepel a rendezvény, és ezért visszatekintünk az eltelt időszakra.

Húsz évvel ezelőtt a Tömörkény István Művelődési Ház igazgatója, Makó Mária fejéből pattant ki a Rózsaünnep ötlete. A népművelő úgy gondolta, legyen egy olyan nap, ahol megünneplik azokat, akik az év többi napján rózsatöveket termesztenek.

A városi legenda szerint a Rózsaünnep elnevezést Péter László irodalomtörténész javasolta a szervezőknek a Rózsafesztivál név helyett.

A termelők három éven keresztül gondozzák szántóföldi kultúrában a növényeket. A szemzés időszakában a virágokat eltávolítják, azok a gazdák számára teljesen feleslegesek. Ezeket a levágott virágokat gyűjtötte össze Makó Mária és a több ezer szállal feldíszítette a művelődési házat, feldíszített lovaskocsikat és azokkal felvonulást szervezett Szőreg utcáin. 

Pár nap alatt fél naposból három napos lett a rendezvény

Az első Szőregi Rózsaünnep fél napos volt és szeptemberben rendezték meg. A megvalósításhoz egy sikeres pályázat is hozzájárult és nagyon sok embert már az első alkalommal is megmozgatott. Érdekes módon a rózsások először idegenkedtek a rendezvénytől, de végül számukra is sokat hozott. A Dísznövény ÁFÉSZ azonban a rendezvény mellé állt és ez adott egy lökést a Rózsaünnepnek. Második alkalommal már június első hétvégéjén rendezték meg, mivel ekkor kezdődik a rózsatövek szemzése és ekkor áll rendelkezésre annyi rózsa, ami elengedhetetlen az ünnephez.

2002-ben Ujhelyi István lett a körzet országgyűlési képviselője, aki óriási lehetőséget látott a rendezvényben, amellyel nem csak a szőregi rózsát, hanem a települést és Szegedet is népszerűsíti. Ekkor már a rendezvény három napos lett és új helyszínt is találtak a szervezők, az úgynevezett Bányagödörbe rendezték meg, amelyet az önkormányzat 14 millió forintból újított fel. Itt jól elfértek az árusok, a felvonulók, a színpad és a több tízezer látogató is. Volt olyan Boban Markovic koncert, ahol húszezer ember szórakozott.

Gazdasági haszna is volt az ünnepnek

Azonban a Rózsaünnep nem a szórakoztató programokról, hanem a termelőkről szól igazán. Érdekes, hogy éppen ők voltak azok, akik eleinte szkeptikusan fogadták a rendezvényt. Véleményük akkor változott meg, amikor Ujhelyi István támogatásával sikerült elérni, hogy kedvezőtlen adóbesorolásuk megváltozzon. Ugyanis a dísznövénytermesztők közé sorolták őket, pedig szántóföldi kultúrában termesztik a rózsatöveket.

Másik jelentős változás akkor történt, amikor 2010-ben a szőregi rózsát hungarikummá nyilvánították. Ez is Ujhelyi Istvánnak volt köszönhető, aki mindent megtett annak érdekében, hogy ezt az elismerést megszerezze.

A Rózsaünnep az összefogás ünnepe is

A Rózsaünnep az önkéntesek és a rózsatő termesztők összefogásából valósul meg évről évre. Természetesen kell hozzá anyagi támogatás is, azonban az itt élők nélkül nem lehet megvalósítani. A művelődési ház mellett már az első pillanattól kezdve részt vett az ünnep szervezésében három helyi termelő, Fráter György, Tóth Ferenc és Bota András is. A Dísznövény ÁFÉSZ pedig teljes gárdájával és infrastruktúrájával támogatta a szervezőket. Saját hűtőházaikban tárolták az ünnepen felhasznált rózsát, kocsikat díszítettek ás minden segítséget megadtak annak érdekében, hogy a rendezvény sikeres legyen. Mellettük pedig több száz önkéntes tevékenykedik évről éve, hogy minden zökkenőmentes legyen és a Szőregre érkező több ezer látogató jól érezze magát.

Mára már társadalmi esemény is a Rózsaünnep

A Rózsaünnep legnagyobb látványossága a felvonulás, amely több ezer embert vonz a helyszínre. A helyiek már előre készülnek az eseményre, sokan pedig keresik az ismerősöket, hogy jó helyük legyen. Ebben az időben, hogy stílusosak legyünk, egy rózsaszálat sem lehet leejteni az út mellett. Többen a házukat is feldíszítik, előkertjükbe rózsákat ültetnek. A szervezők évek óta díjazzák is ezt, és elismeréssel jutalmazzák a legszebb házak tulajdonosait. Az utóbbi időben sok szőregi már udvarát is megnyitotta a látogatók előtt. Bodzaszörppel, rózsából készült itallal, pogácsával és más finomsággal fogadják a betérőket.

A Rózsaünnepnek köszönhető, hogy létrejött egy olyan állandó kiállítás, amely a rózsatermesztés eszközeit, emlékeit mutatja be. A rózsatőtermesztés egy speciális munka, ami speciális szerszámokat igényel. Ezeket nem igazán lehet boltban megvásárolni, a legtöbbet maguk a termelők készítettek. A kiállításon több száz ilyen található, köztük például a szemzőkés, speciális kapák, vagy ásók, amelyek sehol máshol nem használnak.

Az ünnep másik attrakciója a rózsaföldek meglátogatása. Ebben a három napban a látogatóknak lehetősége van, hogy kilátogassanak a rózsaföldekre, megismerjék hogyan, milyen körülmények között dolgoznak a termelők.

Fontos kiemelni, rózsát nem csak Szőregen, hanem a környékbeli településeken, Deszken, Tiszaszigeten, Kübekházán és Újszentivánon is termelnek, így nem véletlen, hogy a Rózsaünnepen ők is részt vesznek.

20 év alatt a rózsások, a szőregiek és a környék lakói segítségével sikerült egy olyan országos hírű rendezvényt létrehozni, amely mára már, mint ahogy a szőregi rózsa, egy hungarikum.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: rózsa Szőreg Szőregi Rózsafesztivál