• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Ma már nagyobb az esély, hogy a nem védett épület tulajdonosa a város támogatásával inkább felújítja, mint lebontja a régi házát
Szegeden 2018. június 18. 08:01 Forrás: Szegedi Tükör

Ma már nagyobb az esély, hogy a nem védett épület tulajdonosa a város támogatásával inkább felújítja, mint lebontja a régi házát

Szeged az elsők között vezette be az országban, hogy önkormányzati támogatásra pályázhatnak a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai. Ráadásul a tavaly elfogadott városképi rendeletben meghatároztak egy új épületfogalmat, a történeti épületét. Azért alkották meg ezt a kategóriát, hogy azon sajátos megjelenésű épületek sorsát is nyomon tudják követni, amelyek 1970 előtt épültek, de nem élveznek helyi egyedi védelmet.

A kilencvenes évek végén többek között a kiskörúton belüli és a két körút közötti területre is készült részletesebb szabályozási terv. Ez képezte alapját az épített örökségről szóló helyi rendeletnek. Ezt követően a kétezres évek elején Csegezi Monika műemlékvédelmi szakértő térképezte fel a város védettségre érdemes építészeti értékeit. A felmérés mintegy kétezer épületet tartalmazott. Építészszakmai szempontból igen eltérő minőségűek voltak ezek az épületek, azonban védettségük lehetőségét feltétlenül érdemes volt átgondolni.

Bontási hullám

– Az nagyon széles szakmai konszenzuson alapult, hogy végül mely épületek lettek helyi védettek. Megnéztük például, hogyan illik bele egy régi épület az utcaképbe, ahol már voltak új épületek. Megvizsgáltuk, várható-e a bontása, illetve milyen állapotú a régi épület. Komoly szakmai grémium – amelyben a városi főépítészen és az önkormányzat tulajdonosi bizottságán kívül benne volt az állami és megyei főépítész, valamint az építési hatóság szakembere – szűkítette a helyi védelemre ténylegesen érdemes épületek listáját. Akkoriban ez igen nagy nyilvánosságot kapott, így a tájékoztatás pozitív előnyei mellett sajnos negatív hatása is érződött hamarosan: a védelem alá helyezést megelőzendő sokan bontani kezdték ingatlanjaikat – mondta Fehér Éva, Szeged főépítésze.

Egyedülálló az országban

Mintegy 400 épület került fel a helyi védett épületek listájára. – Szeged az elsők között vezette be az országban tizennégy éve, hogy önkormányzati támogatásra pályázhatnak a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai – mondta a városi főépítész. Évenként változó az összeg, de tavaly már 39 millió forint volt a keret. A támogatás tervezésre, nyílászáró-felújításra és egyéb rekonstrukciós munkálatokra, homlokzatrenoválásra, tetőfelújításra fordítható. A nyílászáró-felújításra 65 százalékos, a többi rekonstrukciós munkára 50 százalékos a hozzájárulási arány.

A Jósika utca 29. számú ház 2010-ben

Helyi védett épületek száma Magyarország néhány megyeszékhelyén

Szeged 420
Debrecen 247
Pécs 146
Győr 81
Kecskemét 320
Zalaegerszeg 93

Lakásépítési hullám

Azóta bővült a lista, és további épületeket – leginkább iskolaépületeket – helyeztek helyi védelem alá. Fehér Éva elmondása szerint sokan azért is kérik a védettséget a házukra, mert rájöttek, jó a városi támogatási rendszer, és pályázni szeretnének például homlokzatfelújításra. – A nagy lakásépítési hullám, ami az utóbbi időkben indult be, olyan területeket is érint, ahol régi épületek is állnak. Olyan régi épületek is, amelyek jelenleg még nem védettek. A bontási hullámmal a tervtanácson is szembesültünk, hiszen az új társasházak építésének terveit bizonyos lakásszám fölött be kell nyújtani véleményezésre. Jellemzővé vált az utóbbi időben a régi épületek átalakítása is, a ráépítés és lakásszámnövelés. Ezzel összefüggésben a tavaly elfogadott városképi rendeletünkben meghatároztunk egy új épületfogalmat, a történeti épület fogalmát – mondta a főépítész.

Történeti épület is pályázhat

Mi a történeti épület? A meghatározás szerint a történeti beépítések területén lévő mindazon műemléki, helyi egyedi védettséget nem élvező, az 1970. évet megelőzően épült korabeli épület történeti épület, amely sajátos építészeti megjelenésével részét képezi a történeti városrész egészének, hozzájárulva ezzel Szeged egyedi településképi arculatának kialakulásához.

– Ezt azért alkottuk meg, hogy ezen épületek sorsát is nyomon tudjuk követni. Az idei évtől pedig már nemcsak a helyi védett épületek, hanem a történeti beépítésű területen lévő ingatlanok homlokzatfelújítására is lehet városi támogatásra pályázni. A történeti beépítésű terület pedig az, amit a településképi és arculati kézikönyvben térképen jelöltünk – hangsúlyozta Fehér Éva. (Lásd térképünket, ahol bordó színnel jelölt a történeti beépítésű terület – a szerk.) Így nagyobb az esély arra, hogy a nagykörútig tartó történeti beépítésű területen a nem védett épület tulajdonosa a város támogatásával inkább felújítja, mint lebontja a régi házát.

Mit tehet a város?

Mit tehet az önkormányzat, ha a magántulajdonos mégis úgy dönt, lebontja a régi, nem védett házát a történeti beépítésű területen, és új társasházat emel?

Szeged, kiemelt részei az épületek szempontjából. Színmagyarázat: bordó – történeti beépítésű területek, kék – átalakuló területek, zöld – alacsony intenzitású területek, sárga – lakótelepek és lakóparkok, szürke – technológiai területe, fehér – egyéb területek

– Ilyenkor semmit sem tud tenni a város. Ha az képvisel valamilyen műemléki értéket, akkor a műemlékesek kezében van olyan lehetőség, hogy azonnali hatállyal ideiglenes védelmet tegyenek az épületre. Ez történt a Juhász Gyula utcai Rainer-házzal. Az önkormányzat kezében azonban nincs ilyen lehetőség. Pontosabban egy lehetőség van, mert a tavaly október óta hatályos városképvédelmi rendeletünk szerint a helyi védett épületek tágabb környezetére is vonatkoznak bizonyos előírások. Ebben az áll, hogy az épület arányait, jellegzetes befoglaló méreteit, nyílásarányait, anyaghasználatot, tetőhajlásszöget meg kell tartani. Érdemes átgondolni, hogy egy új építésnél, ahol a szintszámok mások, hogyan tudja megőrizni azt a homlokzatarányt, mint egy régi épületnél. Nem biztos, hogy az új épületben tudja hozni azt az elvárást, mintha a régit újítja meg.

Bővül a lista

A városképi rendelet és az arculati kézikönyv elfogadásával hozott a közgyűlés egy olyan határozatot, amelyben azt a feladatot adta a főépítészeti irodának, hogy vizsgálja felül a helyi védett épületek listájának bővítési lehetőségét a történeti beépítésű területen. Jelenleg 420 ingatlan áll helyi egyedi védelem alatt a városban. – Elindult a munka, amelyre egy évet kaptunk – mondta a városi főépítész, aki elképzelhetőnek tartja, hogy különböző védettségi szinteket határoznak majd meg Szegeden.

Szabó C. Szilárd

Nyitóképünkön: A Jósika utca 29. számú ház 2018-ban. A társasház lakói lépésről lépésre újították fel városi támogatásból és önerőből az 1883-ban épült házat (fotó: Szabó Luca)

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: urbanisztika építészet Fehér Éva városépítészet védett épület Szegedi Tükör