Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Eső helyett még egy utolsó nagy összeborulás. Így ért véget az idei Deja Vu Fesztivál
Művház 2018. június 10. 14:30

Eső helyett még egy utolsó nagy összeborulás. Így ért véget az idei Deja Vu Fesztivál

Képriport
Megkegyelmezett az időjárás a bulizóknak, németek uralták a nagyszínpadot, egy teljesen őrült francia óbégatását és techno-klasszikusokat is lehetett hallani a nagy nosztalgiabuli harmadik napján.

Azok után, hogy a Deja Vu Fesztivál pénteki éjszakáját szétverte a vihar, majd egész szombat délelőtt esett, erősen kérdéses volt, hogy mit fog hozni az utolsó este. A szervezők rajtunk keresztül is megüzenték, hogy szombatra érdemes előkeresni a gumicsizmákat, amit sokan meg is tettek, bár azért egy kis odafigyeléssel enélkül is meg lehetett lenni: egyáltalán nem volt akkora sártenger a Partfürdőn, mint amire számítottunk.

A nagyszínpadon ezen az estén a magyar együttesek közül a V-Tech, a Splash és a Happy Gang tépte fel kilencvenes évek legfájóbb zenei sebeit, majd három német együttes és DJ Dominique gondoskodott arról, hogy ezek ne is gyógyuljanak be egyhamar. A Pharao, az E-Rotic és a Real Mccoy voltak az este húzó nevei: persze az előző napokhoz hasonlóan nekik sem kellett egyenként fél óránál több ahhoz, hogy előadják az összes ismert számukat. Pláne a Pharaónak, merthogy nekik lényegében nincs is olyan. Annál inkább a másik kettőnek: a slágereik tényleg kitörölhetetlenül ott vannak kilencvenes évek közepi eurodance-őrület emblematikus dalai között, úgyhogy ment is ezekre a bulizás éjfélig a Tisza-parton rendesen.

Rajtuk kívül volt még egy sztárként beharangozott fellépője az estének, a francia Pakito, aki valamikor a kétezres évek közepén feldolgozta a kanadai Trans-X nyolcvanas évekbeli, Living On Video című dalát, amivel egy ideig listavezető volt Franciaországban, valamit kisebb-nagyobb sikereket ért el Európa több más országában. Na, ez a Pakito lépett fel a Bomba Classic House Stage-en hajnal egytől.

Vagyis nem egészen!

A Pakito név mögött álló, és az említett feldolgozást jegyző Julien Ranouil egy ideje együtt lép fel cimborájával, egy bizonyos Oliv Nilsonnal, ennek ellenére a Deja Vu-n mégsem ketten voltak. Ranouil ugyanis pénteken este, egy nappal a szegedi fellépés előtt jelentette be Facebook-oldalán, hogy produceri munkái miatt a fellépéseket mostantól egy ideig csak Nilson viszi tovább.

Tehát Pakito itt is volt, meg nem is. Azt pedig, hogy a végeredményt tekintve ez a Deja Vu közönségének előny, vagy hátrány volt, most nehéz lenne megmondani. Csak egy dolog biztos: a csatakrészeg Nilson lényegében előre felvett szettjét a klasszikus értelemben vett dj-produkciónak nevezni barokkos túlzás lenne, ugyanakkor a színpad előtt összegyűlt közönség egy jelentős részét kilóra megvette a magát folyamatosan produkáló, a dj-pult előtt ugráló, táncoló, ökörködő, a mikrofonba fejhangon, hülye angol kiejtéssel hülyeségeket ordibáló nagydarab fickó. Sokan voltak, akik még órákkal a fellépése után is „Pakito! Pakito!” kiáltásokkal buliztak a dj-pult előtt. A közönség másik része meg eközben igyekezett minél messzebb menekülni az egésztől. A legjobban pedig talán azok mulattak, akik képesek voltak a francia produkcióját egyik oldalhoz sem csatlakozva végignézni. 

Nilson teljesen őrült produkciója után Wallas igyekezett rendet tenni a Bomba-színpad környékén: nem volt könnyű dolga, de tisztességesen megoldotta a közönség felkészítését a háromkor érkező veterán, Kühl fogadására, aki a program szerint classic trance-szettel készült a Deja Vu Fesztivál utolsó egy órájára. Ebből, mint kiderült, a classic igaz volt, a trance viszont csak félig-meddig: Kühl Tamás kissé csapongó szettjében az acid technótól az ibiza trance-ig sok minden volt, ami emlékezetes lehet azoknak, akik europop-slágerek helyett az aranykorát élő, akkor még idehaza abszolút rétegzenének számító elektronikus tánczenével töltötték a kilencvenes éveket, például a Sing Singben, a mára legendás Dancemixeken. Egy nagy ziccert viszont sajnos kihagyott: nem játszotta le a Draft Dombok felett című, mára klasszikussá vált dalát, pedig az egy mixalbuma miatt erősen kötődik hozzá és abból még rádiósláger is vált annak idején, így nyilván sokan hallották volna tőle szívesen. Ezt leszámítva üdítő élmény volt ilyen stílusú nosztalgiázást is hallani a Tisza-parton.

Mindeközben a Tisza Gyöngye épülete alatti helyszínen is sokan voltak, Bigiboy és Fad'i vezetésével hajnal négyig ugrálhatott javarészt házibulislágerekre, akinek ehhez volt kedve.

Vasárnap este már nem lesz Deja Vu Fesztivál, véget ért a nosztalgiázás a Tisza-parton: a szervezők úgy köszöntek el a nagyszínpad utolsó koncertje után a közönségtől, hogy egy év múlva júniusban újra ugyanitt. A közönség pedig erre lelkes éljenzéssel reagált.

kmn

A fenti fotóra kattintva találja nagy galériánkat az utolsó este képeiből, a zárónap első koncertjeiről készített képeinket pedig ide kattintva nézheti meg.

Az idei Deja Vu Fesztivál első estéjéről itt, a másodikról pedig itt írtunk, nagy képgalériák kíséretében.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: dance Deja Vu Fesztivál elektronikus zene fesztivál pop