Hirdetés
Szegeden 2018. június 7. 19:00

A nap is rámosolygott a könyvünnep megnyitójára

Képgaléria
Gyönyörű napsütésben nyitották meg hagyományos helyszínén, a Dugonics téren a szegedi Ünnepi Könyvhetet. A számos új kiadvány mellett programok sokasága várja az érdeklődőket húsz helyszínen.

1929-ben Supka Géza kezdeményezésére szervezték meg az első Könyvhetet. Supka szerint kell egy olyan fesztivál, amikor az irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre – idézte fel a könyvhét indulásának történetét Solymos László alpolgármester köszöntőjében. Mint mondta, idén a mese lesz a főszereplő a fesztiválon. „A mese, amely végig kíséri életünket, és meghatározza gyermekkorunkat. A mese, amely álomba ringat, vígasztal, erőt ad, példát mutat és sokszor iránytű az életünkben.”

A szegediség megjelenése fontos

Sok más település mellett Szegeden is megnyitja kapuit a 89. Ünnepi Könyvhét a Dugonics téren.

„Szeretném hinni, a könyv, a kultúra és annak közvetítése, befogadása nem csak a következő néhány napban kap főszerepet, hanem állandón jelen van életünkben” – folytatta köszöntőjét Solymos László.

A könyvünnep során húsz helyszínen – többek között a Dugonics téren, kulturális intézményekben, kávéházakban – több mint 110 rendezvény várja majd az érdeklődőket. A könyvhét központi helyszíne már hagyományosan a Dugonics tér, ahol a kiadók, terjesztők kínálják újdonságaikat és a korábbi kiadványaikat.

Solymos László alpolgármester

„Olyan közösségi teret képzeltünk ide, ahová jó eljönni, zenét hallgatni, beszélgetni, olvasgatni. Ahol az egész család megtalálja a neki tetsző programot. És fontos helyszínei lesznek a programoknak a kávéházaknak is, mivel azoknak mindig is nagy szerepe volt az irodalmi életben. Ezt a hagyományt szeretnénk idén feleleveníteni.” – mondta az alpolgármester.

A programokban mindig jelen van a kettősség: a hagyományok ápolása, valamint az értékes újdonságok bemutatása. Emellett egy másik kettősség is megtalálható, mégpedig a nemzeti kulturális értékek bemutatása mellett a helyi értékek bemutatása, mivel a város számra fontosak a szegedi írók, költők, alkotóműhelyek, akik itt élnek és alkotnak. Ez a szegediség hangsúlyosan jelen van az Ünnepi Könyvhéten.

Az irodalom egyik célja: jobbá tenni az embert és a világot

A szegedi Ünnepi Könyvhetet Boldizsár Ildikó mesekutató nyitotta meg, aki Verena Kast svájci pszichiáter idézte fel: „Az emberiség legnagyobb kincse a fantáziája”. Csak az tud változtatni az életén, körülményein, viselkedésén, s csak az tudja megvalósítani az álmait és a vágyait, aki el tudja képzelni, hogy másképp is élhetne, mint ahogy adott pillanatban teszi. Addig, amíg nincs képünk arról, hogyan lehetne másképp csinálni valamit, képtelenek vagyunk azt megvalósítani. Ezért van szükség arra, hogy történetekkel eddzük magunkat, és minden történetből kiszűrjük az életünkre vonatkoztatható, megvalósítható igazságokat.

Boldizsár Ildikó mesekutató

Ha nem teszünk így, eljön majd az idő, hogy nem lesz többé szükség könyvekre. Nem lesz szükség többé írókra, és nem lesz soha többé Ünnepi Könyvhét. Ahogy elnézem ezt a teret, a könyvekkel teli sátrakat, a könyveket ünneplő nőket, férfiakat és gyerekeket, óriási veszteség lenne ez mindannyiunk számára. Ne engedjük, hogy ez bekövetkezzen! – mondta a mesekutató.

Örüljünk a régi és új történeteknek, hallgassuk és adjuk tovább mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobbak, nemesebbek. Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni az embert és a világot. – zárta ünnepi beszédét Boldizsár Ildikó.

Kilenc kiadvány megjelenését támogatja a város

A hagyományoknak megfelelően az Ünnepi Könyvhét színpadán adták át az idei könyvdíjakat. Ebben az évben kilenc kiadvány megjelenését támogatja az önkormányzat, összesen 2 millió forinttal.

Az idei támogatottak: Demeter Margit Gyöngyi, a Szegedi Írók Társasága, Bene Zoltán, Simai Mihály, a Magyar Filozófiai Társaság, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Bátyi Zoltán, Oszváthné Csegezi Mónika, Czilcuózer Olga.

Bátyi Zoltán átveszi a könyvdíjat Solymos Lászlótól

Bíró-Balogh Tamásé az Év Könyve-díj

Az Ünnepi Könyvhét megnyitóján adták az Év Könyve-díjat is. A tavaly megjelent kiadványok közül a bíráló bizottság a Radnóti Miklós Különben magyar költő vagyok című levelezéskötetéért ítélte oda az elismerést Bíró-Balogh Tamásnak. A szegedi irodalomtörténész rendezte sajtó alá az impozáns albumot.

A díjazott csütörtökön Gyulán nyitotta meg az ünnepi könyvhetet egy korábbi meghívásnak eleget téve, ezért Szegeden nem tudta átvenni az elismerést.

– Nagy megtiszteltetés a díj, különösen azért, mert egy irodalomtörténeti szakkötet kapta. Az oklevelet a dicsőségfalamra teszem otthon – mondta portálunk megkeresésére Bíró-Balogh Tamás.

A szegedi egyetem pedagógusképző karának oktatója hozzátette, Radnóti Miklós többszörösen kötődik a városhoz. Egyetemi évei meghatározó időszakot jelentettek az életében. Itt ért költővé, itt ért férfivá. 1930 és 1934 között nappali tagozatos hallgatóként tanult magyar–francia szakon, de 1935-ben és 1936-ban is voltak még vizsgái. Tanári diplomát 1936-ban kapott.

Bíró-Balogh Tamás és az a bizonyos Radnóti kötet

Az irodalomtörténész felidézte, hogy Radnóti Szegeden ismerte meg Sík Sándort, a magyar irodalomtörténeti intézet vezetőjét és Zolnai Bélát, a francia tanszék első emberét, valamint a „növelő közösség”, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjait. Így többek között Ortutay Gyulát, Baróti Dezsőt, Erdei Ferencet, Tolnai Gábort. Szegedről kezdett el Babits Mihállyal levelezni, amikor célba vette a Nyugat folyóiratot, hogy ott is közölhesse verseit.

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Solymos László Ünnepi könyvhét Boldizsár Ildikó megnyitó