Hirdetés
Hirdetés
Művház 2018. június 4. 08:08

A nyomtatott betű illatát semmi sem képes pótolni

Képriport
Gondolta volna, hogy egyre több könyvet olvasunk, és egyre többen járunk könyvtárba? Szegeden minden negyedik városlakó beiratkozott olvasó, Győrben és Debrecenben csak minden huszadik. A Somogyi a leglátogatottabb vidéki könyvtár: 41 ezer beiratkozott olvasója van, a város lakosságának huszonnégy százaléka.

Hirdetés

A digitális kultúra robbanásszerű térhódítása következtében átalakulóban vannak a könyvtárlátogatási és olvasási szokásaink. De a könyvek, a Gutenberg-galaxis nem hal el.

Elsőre meglepőnek tűnik, de az utóbbi időben, ha csekély mértékben is, de emelkedik a könyvtárba beiratkozottak száma Magyarországon, jelenleg kicsit több mint másfél millióan járnak bibliotékákba.

Szeged Széchenyi Ference és a gigabájtok

Egy felmérés szerint a rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Akik valamelyest el is fordultak az intézményektől: az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent.

– Szakemberek szerint, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, az már elfogadható. Szegeden ennek több mint a duplája iratkozott be a Somogyiba. Mitől lett újra ennyire népszerű a könyvtár?

– Emlékezzünk vissza a mozira. Amikor bejött a videomagnó, a DVD, egy időre úgy tűnt, leáldozott a filmszínházaknak. Azután a technikai fejlődéssel együtt újra eljött a mozi ideje: közösségben filmet nézni egy hatalmas vásznon nem ugyanaz az élmény, mint otthont a tévéképernyőn. A könyvtáraknak is a közösségi élmény, az olvasás varázsa, a nyomtatott betű illata a fő vonzereje. Azt gondolom, jöhet bármilyen információhordozó, a papíralapú könyv élménye semmivel sem lesz helyettesíthető – mondja Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese.

A Somogyi-könyvtár 2017-es éve

Kölcsönzött kötetek : 427 ezer 162
Látogatók száma: 289 ezer 997 fő
Rendezvények száma 2 041
A rendezvények látogatóinak száma: 96 ezer 398 fő

Az idén 134 éves könyvtárt 1883. október 16-án Ferenc József adta át a szegedieknek. A város legrégebbi kulturális intézményét Somogyi Károly esztergomi kanonoknak köszönheti. „Szeged Széchenyi Ference” ugyanis a nagyárvíz pusztítása után ajánlotta fel a 43 ezer 701 kötetből álló nagy gonddal összegyűjtött könyvtárát „Szeged városának ajándékképpen, örök tulajdonul”.

– Ma már 900 ezer dokumentummal büszkélkedhet a könyvtár, közöttük számos ősnyomtatvánnyal, több mint 600 féle újság és folyóirat jár rendszeresen a Dóm térre és a fiókkönyvtárakba. És 245 számítógépünk is működik a hálózatban, 74 kizárólag az olvasókat és az internetezést szolgálja – mondja az igazgatóhelyettes, és mindjárt hozzá is teszi, az informatikai fejlesztés kulcskérdés, ha a könyvtárak meg akarják tartani a szerepüket.

Jó bornak is kell a cégér, avagy könyvtárosok a villamoson

A megfelelő környezet, az állomány gyarapítása önmagában mégsem elég,

a könyvtáraknak ugyanúgy népszerűsíteniük kell magukat, mint bármilyen más szolgáltatásnak.

A Somogyi is évek óta meglehetősen aktív a világhálón, saját honlapjuk van, és ott vannak a Facebookon, a YouTube-on.

– Tavaly felmértük, hogyan találnak el hozzánk az olvasók, kiderült, a legtöbben szájhagyomány útján és az iskolák közvetítésével jutnak el a könyvtárba. Ezért is igyekszünk tovább erősíteni az oktatási intézményekben a jelenlétünket.

– Egyszóval úgy is mondhatnánk, az olvasó nem terem magától, hanem nevelni kell?

– Bizony így van! Évtizedes hagyományokat mondhat magáénak az úgynevezett Könyvkirály olvasásnépszerűsítő versenyünk, amely korosztályonként megfelelő olvasási feladatokat tűz a résztvevők elé, és végigkíséri az olvasás folyamatát. A megmérettetés során különféle fokozatok nyerhetők el, a fődíj pedig a királyi korona.

A szegedi könyvtárosok igyekeznek ott lenni minden nagyobb városi rendezvényen is: kitelepülnek többek között a SZIN-re, a halászléfesztiválra és a villamosokra is felvitték már a könyveket, folyóiratokat, hogy a felszálló utasok találkozhassanak velük és az olvasnivalókkal, alkalmasint pedig könyvtári tagokként szálljanak le néhány megállóval később.

– Ma már nem úgy kell elképzelni egy könyvtárost, hogy vastag szemüvegben ül a csendben és várja az olvasót, akinek pisszegni sem szabad.

Örök dilemma, hogy a könyvtárban a csöndnek vagy az élet zajának kell-e uralkodnia. Manapság sokkal inkább az utóbbin van a hangsúly, ezt jelzi a könyvtáros képzés is, amely a hagyományos formában meg is szűnt, ma már csak informatikus-könyvtáros szak indul.

Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!

TOP 10 olvasnivaló

Borsa Brown: Az Arab lánya
Dan Brown: Eredet
Ken Follett: A tűzoszlop
Borsa Brown: Az Arab
Jo Nesbo: Szomjúság
Borsa Brown: Az Arab fia
Náray Zamás: Zarah
Bán János: Hunyadi
Borsa Brown: Az Arab szeretője
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

– Tizenegy éve szervezi a könyvtár a város könyvheti rendezvénysorozatát. Nem a konkurencia malmára hajtják ezzel a vizet? A könyvhét elsősorban a könyvkereskedelem ünnepe, nem a könyvtáraké. Megéri részt venni benne?

– Igen, hiszen ugyanazért a célért dolgozunk. Nem gondolom, hogy egymás konkurenciái lennék. Sok olyan vendégünk akad, aki a könyvhét alkalmával kerül kapcsolatba a könyvtárral. De a részvételünket indokolja a gazdasági helyezet is, korábban hétvégeken két-három újságot, folyóiratot is megvásároltak az emberek, mára olyan drágák lettek a nyomtatott újságok, hogy inkább nálunk olvassák el. A könyvek átlagára is 3-4 ezer forint körül alakul, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen könyvet vegyenek, inkább kölcsönöznek. Ahogyan az egykori reklám is sugallta: „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!”

– Kik a leghűségesebb könyvtárlátogatók?

A diákok és a nyugdíjasok. Felmértük, ki, hány könyvet kölcsönöz egy-egy alkalommal: átlagosan alig több mint három kötet jutott egy látogatóra, de a nyugdíjasok és diákok nyolc-tíz könyvet is kivisznek egyszerre.

– Mi a sláger?

– Természetesen a kötelező olvasmányokból fogy a legtöbb kötet, de a krimik és a romantikus regények számítanak igazán slágernek.

Akinek csak egy fürdőkádnyi könyve maradt otthon…

A nyugdíjas jogászdoktor, Abonyi Mária mostanában a betűk mellett a klaviatúrával és az egérrel is a Somogyiban ismerkedik – már a második számítógépes tanfolyamra iratkozott be.

– Azért az olvasást sem hanyagolom el. Mindenevő vagyok, jöhet a krimi, az életrajz, a történelmi regények és a modern irodalom is. Most hoztam vissza a kikölcsönzött könyveket és választottam újakat.

Hogy miket? Sorolja: Michael Connelly Perújrafelvétel című krimijét, a Bennem megbízhatsz című pszichothrillert és Kathryn Crofttól A Nő, aki máshol ébredt című kötetét.

Kiderül, több mint húsz éve jár már a Dóm téri üvegpalotába, egy ideje már nem csak könyvekért.

– Tavaly decemberben fejeztem be az alapfokú számítógépes tanfolyamot, most tavasszal kezdtem a haladót, azóta vettem egy saját asztali gépet. Több mint ötezer kötetes könyvtáram volt otthon, néhány éve megszabadultam a nagyjától, egy kádban elférne, ami maradt. Ha kell valami, irány a könyvtár, itt mindent megtalálok.

– Az egyetemi könyvtár a főfogás, a Somogyi meg a desszert – mondja Tamás, az informatikushallgató, aki éppen a Históriát böngészte a folyóirat-olvasóban.

A történelem, a régiségkutatás, a régészet hobbija. A szenvedélyéhez itt több olvasnivalót talál, mint máshol. Hogy akkor miért nem megy történésznek vagy régésznek?

– Meg is kell élni valamiből! – vágja rá.

Ebben maradunk.

 

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Somogyi-könyvtár olvasás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés