A nyomtatott betű illatát semmi sem képes pótolni



A digitális kultúra robbanásszerű térhódítása következtében átalakulóban vannak a könyvtárlátogatási és olvasási szokásaink. De a könyvek, a Gutenberg-galaxis nem hal el.
Elsőre meglepőnek tűnik, de az utóbbi időben, ha csekély mértékben is, de emelkedik a könyvtárba beiratkozottak száma Magyarországon, jelenleg kicsit több mint másfél millióan járnak bibliotékákba.
Szeged Széchenyi Ference és a gigabájtok
Egy felmérés szerint a rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Akik valamelyest el is fordultak az intézményektől: az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent.
– Szakemberek szerint, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, az már elfogadható. Szegeden ennek több mint a duplája iratkozott be a Somogyiba. Mitől lett újra ennyire népszerű a könyvtár?
– Emlékezzünk vissza a mozira. Amikor bejött a videomagnó, a DVD, egy időre úgy tűnt, leáldozott a filmszínházaknak. Azután a technikai fejlődéssel együtt újra eljött a mozi ideje: közösségben filmet nézni egy hatalmas vásznon nem ugyanaz az élmény, mint otthont a tévéképernyőn. A könyvtáraknak is a közösségi élmény, az olvasás varázsa, a nyomtatott betű illata a fő vonzereje. Azt gondolom, jöhet bármilyen információhordozó, a papíralapú könyv élménye semmivel sem lesz helyettesíthető – mondja Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese.
A Somogyi-könyvtár 2017-es éve
Kölcsönzött kötetek : 427 ezer 162
Látogatók száma: 289 ezer 997 fő
Rendezvények száma 2 041
A rendezvények látogatóinak száma: 96 ezer 398 fő
Az idén 134 éves könyvtárt 1883. október 16-án Ferenc József adta át a szegedieknek. A város legrégebbi kulturális intézményét Somogyi Károly esztergomi kanonoknak köszönheti. „Szeged Széchenyi Ference” ugyanis a nagyárvíz pusztítása után ajánlotta fel a 43 ezer 701 kötetből álló nagy gonddal összegyűjtött könyvtárát „Szeged városának ajándékképpen, örök tulajdonul”.
– Ma már 900 ezer dokumentummal büszkélkedhet a könyvtár, közöttük számos ősnyomtatvánnyal, több mint 600 féle újság és folyóirat jár rendszeresen a Dóm térre és a fiókkönyvtárakba. És 245 számítógépünk is működik a hálózatban, 74 kizárólag az olvasókat és az internetezést szolgálja – mondja az igazgatóhelyettes, és mindjárt hozzá is teszi, az informatikai fejlesztés kulcskérdés, ha a könyvtárak meg akarják tartani a szerepüket.
Jó bornak is kell a cégér, avagy könyvtárosok a villamoson
A megfelelő környezet, az állomány gyarapítása önmagában mégsem elég,
a könyvtáraknak ugyanúgy népszerűsíteniük kell magukat, mint bármilyen más szolgáltatásnak.
A Somogyi is évek óta meglehetősen aktív a világhálón, saját honlapjuk van, és ott vannak a Facebookon, a YouTube-on.
– Tavaly felmértük, hogyan találnak el hozzánk az olvasók, kiderült, a legtöbben szájhagyomány útján és az iskolák közvetítésével jutnak el a könyvtárba. Ezért is igyekszünk tovább erősíteni az oktatási intézményekben a jelenlétünket.
– Egyszóval úgy is mondhatnánk, az olvasó nem terem magától, hanem nevelni kell?
– Bizony így van! Évtizedes hagyományokat mondhat magáénak az úgynevezett Könyvkirály olvasásnépszerűsítő versenyünk, amely korosztályonként megfelelő olvasási feladatokat tűz a résztvevők elé, és végigkíséri az olvasás folyamatát. A megmérettetés során különféle fokozatok nyerhetők el, a fődíj pedig a királyi korona.
A szegedi könyvtárosok igyekeznek ott lenni minden nagyobb városi rendezvényen is: kitelepülnek többek között a SZIN-re, a halászléfesztiválra és a villamosokra is felvitték már a könyveket, folyóiratokat, hogy a felszálló utasok találkozhassanak velük és az olvasnivalókkal, alkalmasint pedig könyvtári tagokként szálljanak le néhány megállóval később.
– Ma már nem úgy kell elképzelni egy könyvtárost, hogy vastag szemüvegben ül a csendben és várja az olvasót, akinek pisszegni sem szabad.
Örök dilemma, hogy a könyvtárban a csöndnek vagy az élet zajának kell-e uralkodnia. Manapság sokkal inkább az utóbbin van a hangsúly, ezt jelzi a könyvtáros képzés is, amely a hagyományos formában meg is szűnt, ma már csak informatikus-könyvtáros szak indul.
Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!
TOP 10 olvasnivaló
Borsa Brown: Az Arab lánya
Dan Brown: Eredet
Ken Follett: A tűzoszlop
Borsa Brown: Az Arab
Jo Nesbo: Szomjúság
Borsa Brown: Az Arab fia
Náray Zamás: Zarah
Bán János: Hunyadi
Borsa Brown: Az Arab szeretője
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
– Tizenegy éve szervezi a könyvtár a város könyvheti rendezvénysorozatát. Nem a konkurencia malmára hajtják ezzel a vizet? A könyvhét elsősorban a könyvkereskedelem ünnepe, nem a könyvtáraké. Megéri részt venni benne?
– Igen, hiszen ugyanazért a célért dolgozunk. Nem gondolom, hogy egymás konkurenciái lennék. Sok olyan vendégünk akad, aki a könyvhét alkalmával kerül kapcsolatba a könyvtárral. De a részvételünket indokolja a gazdasági helyezet is, korábban hétvégeken két-három újságot, folyóiratot is megvásároltak az emberek, mára olyan drágák lettek a nyomtatott újságok, hogy inkább nálunk olvassák el. A könyvek átlagára is 3-4 ezer forint körül alakul, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen könyvet vegyenek, inkább kölcsönöznek. Ahogyan az egykori reklám is sugallta: „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!”
– Kik a leghűségesebb könyvtárlátogatók?
– A diákok és a nyugdíjasok. Felmértük, ki, hány könyvet kölcsönöz egy-egy alkalommal: átlagosan alig több mint három kötet jutott egy látogatóra, de a nyugdíjasok és diákok nyolc-tíz könyvet is kivisznek egyszerre.
– Mi a sláger?
– Természetesen a kötelező olvasmányokból fogy a legtöbb kötet, de a krimik és a romantikus regények számítanak igazán slágernek.
Akinek csak egy fürdőkádnyi könyve maradt otthon…
A nyugdíjas jogászdoktor, Abonyi Mária mostanában a betűk mellett a klaviatúrával és az egérrel is a Somogyiban ismerkedik – már a második számítógépes tanfolyamra iratkozott be.
– Azért az olvasást sem hanyagolom el. Mindenevő vagyok, jöhet a krimi, az életrajz, a történelmi regények és a modern irodalom is. Most hoztam vissza a kikölcsönzött könyveket és választottam újakat.
Hogy miket? Sorolja: Michael Connelly Perújrafelvétel című krimijét, a Bennem megbízhatsz című pszichothrillert és Kathryn Crofttól A Nő, aki máshol ébredt című kötetét.
Kiderül, több mint húsz éve jár már a Dóm téri üvegpalotába, egy ideje már nem csak könyvekért.
– Tavaly decemberben fejeztem be az alapfokú számítógépes tanfolyamot, most tavasszal kezdtem a haladót, azóta vettem egy saját asztali gépet. Több mint ötezer kötetes könyvtáram volt otthon, néhány éve megszabadultam a nagyjától, egy kádban elférne, ami maradt. Ha kell valami, irány a könyvtár, itt mindent megtalálok.
– Az egyetemi könyvtár a főfogás, a Somogyi meg a desszert – mondja Tamás, az informatikushallgató, aki éppen a Históriát böngészte a folyóirat-olvasóban.
A történelem, a régiségkutatás, a régészet hobbija. A szenvedélyéhez itt több olvasnivalót talál, mint máshol. Hogy akkor miért nem megy történésznek vagy régésznek?
– Meg is kell élni valamiből! – vágja rá.
Ebben maradunk.
* * *
Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!