Hirdetés
Szegeden 2018. június 2. 09:14 Forrás: Szegedi Tükör

A szegedi hídember: Feketeházy János

Képgaléria
Feketeházy János a Belvárosi híd tervezője – ez volt a Szegedi Tükör április végi rejtvényének megfejtése. Hogy ki volt Feketeházy János? Az egyik legnagyobb magyar hídépítő mérnök, akinek csak 1934-ben került fel a neve a hídra, miután dr. Lósy-Schmidt Ede bebizonyította, a szegedi híd tervezője nem Gustave Eiffel, hanem Feketeházy János volt. A Szegedi Tükör emlékportréja.

Feketeházy János munkássága jelentette a nagyobb folyók feletti magyar hídépítés kezdetét. Feketeházy életművének jelentőségét jól szemlélteti, hogy 1870 és 1912 között minden MÁV-hidat ő tervezett, vagy közreműködött annak tervezési folyamatában.

1882. november. Épül a szegedi közúti híd (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye; leltári szám: T 10229)

Alacsony beosztás, kis fizetés

Feketeházy 1842. május 16-án született Vágsellyén, Feketeházy Domonkos és Fekete Anna másodszülött fiaként. A párnak összesen hat gyermeke született. Apja cseh származású kántor-tanító volt. A közeli Nyitrán érettségizett 1861-ben, egyetemi tanulmányait Bécsben és Zürichben végezte. 1866-ban Bécsben helyezkedett el az Osztrák Államvasút igazgatóságán. 1866-ban gyakornokként részt vett a Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazaköltözött. Életrajzai általában úgy fogalmaznak, megalázóan alacsony, mérnökgyakornoki állást kapott a Vasútépítészeti Igazgatóságnál, aránylag kis fizetéssel.

Vámházak a hídon, amelyen 1930-ig hídpénzt kellett fizetni. Piac a Roosevelt (korábban Rudolf) téren a két világháború között (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye; leltári szám: T 9205)

135 éve Szegeden, egy szeptemberi napon

Feketeházy néhány év alatt komoly hírnévre tett szert, ennek volt bizonyítéka a szegedi közúti híd, amit a nagy árvíz után kezdtek el építeni. A tervpályázatra csak olyan irodák jelentkezhettek, amelyek azt is vállalták, hogy felépítik a hidat. A párizsi Eiffel cég két tervvel pályázott, az egyik Feketeházy munkája, amelyet éppen a tervező szakmai hírneve miatt vett meg a francia cég. 1880-ban a Gazdasági Mérnök című újságban a következő volt olvasható: „Az elfogadott (terv) Eiffel-féle, melyet különben magyar mérnök, az összekötő vasúti híd s az operaház vastetőzetének ismert szerkesztője, Feketeházy János tervezett.”

1904. A Roosevelt (korábban Rudolf) tér, előtérben a Belvárosi híd feljárója és vámházai, szemben a Móra Ferenc Múzeum (fotó: Fortepan)

Feketeházy János mérnöki munkái

Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
A Fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem) tetőszerkezete (1870–74)
Az első Összekötő vasúti híd a Dunán, Budapesten (1873–76)
A fiumei forgóhíd
A szegedi közúti Tisza-híd (1883)
A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884)
Az Operaház tetőszerkezete (1884)
A szolnoki vasúti Tisza-híd (1888)
A Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
A Szabadság (volt Ferenc József) híd, amely az első olyan híd volt Budapesten, amelyet magyar tervező épített, és magyar alapanyagokból készült (1894–1896)

Az építés körülbelül három évig tartott, az építményt 1883-ban adták át a forgalomnak. „A szegedi gyalog vas híd fel szentelése és a közlekedésnek átal adása Szeptember ho 16-dikán 1883. évben” – írta Lehotai Mihály, aki nemcsak a családi életük legfontosabb eseményeit, de Szeged és a nagyvilág különleges történéseit is lapra vetette. Ebből is látszik, óriási esemény volt a szegediek életében a hídavató. Lehotai visszaemlékezései nemrégiben kerültek be digitálisan a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe.

A szegedi rakpart 1899-ben (fotó: Keglovich Emil/a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye; leltári szám: T 10286)

Feketeházy János emlékezete

Vágsellyén emléktábla és a róla elnevezett Magyar Házban emlékszoba őrzi emlékét.
Budapesten (a BME mellett) utcát neveztek el róla.
Szegeden a mérnökpanteonban 2008-ban avatták fel a mellszobrát a Szent István téren.

Jó magyar szokás szerint

Feketeházy János a legtöbb leírás szerint soha nem kapott komoly elismerést, és fő műveit is elvitatták tőle. Az 1883-ban átadott szegedi közúti hídra is csak 1934-ben került fel az az emléktábla, amely szerint ő a híd tervezője, és az is csak azután, hogy dr. Lósy-Schmidt Ede megírta azt a cikket, amelyben bebizonyította, hogy a szegedi híd tervezője nem Eiffel, hanem Feketeházy János volt.

A Belvárosi híd 1944. szeptember 3-án légitámadás miatt részben megsemmisült, majd október 9-én az oroszok elől visszavonuló német csapatok felrobbantották. A roncseltávolítás után 1947 tavaszán kezdődött el az új híd építése. Az acélszerkezet gyártását a Győri Wagongyár, a Ganz-gyár és több kisebb műhely végezte. A hidat a MÁVAG szerelte össze. 1948-ban adták át a forgalomnak.

Feketeházy János mellszobra a Szent István téren. A 2008-ban fölállított szobor Szemerey-Kiss Balázs alkotása (fotó: Szabó Luca)

(forrás: Index, Móra Ferenc Múzeum, tudomanyplaza.hu)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Belvárosi híd Szegedi Tükör Feketeházy János helytörténet mérnök