• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Szeged új díszpolgára valóra váltotta Szent-Györgyi Albert hatvan évvel ezelőtti álmát
Szegeden 2018. május 20. 08:27

Szeged új díszpolgára valóra váltotta Szent-Györgyi Albert hatvan évvel ezelőtti álmát

Képgaléria
Díszpolgári címmel tüntette ki Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát Botka László polgármester a pénteki közgyűlésen. A fizikusprofesszort gyerekkoráról, az egyetemvezetésről és a szegedi lézerközpont létrehozásáról kérdeztük. Előkerült a fakanál, jellegzetes cowboykalapja és egy karikás ostor is.

– Kissé szokatlan módon tudtam meg, hogy díszpolgári címet szándékozik adományozni a város. Épp egy konkrét ügyet beszéltünk meg a polgármester úrral, aki tőle elég szokatlan módon elkezdett érdeklődni a május végi programjaimról. Nem értettem, mire megy ki a játék, míg végül csak elárulta – mesélte Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, hogyan értesült az elismerésről, amelyet a városnapi díszközgyűlésen vett át.

Elismerések

Szabó Gábor akadémikus a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Magyar Rektori Konferencia alelnöke, 2010 óta a Szegedi Tudományegyetem rektora. Számos nem szakmai elismerést is kapott: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2009-ben megkapta Szeged Pro Urbe Díját, egy évre rá a Szegedért Alapítvány Szőkefalvi-Nagy Béla-díját, tavaly pedig Trefort Ágoston-díjjal tüntették ki.

Noha a professzor dunántúli születésű, egész felnőtt élete Szegedhez és egyeteméhez kötődik. Eredetileg ugyan nem fizikusnak készült, hanem orvos édesapja nyomdokain biológusnak. Együtt járták az erdőt, sőt otthon is sokféle állatot tartottak a süntől a vörös vércséig. Barkácsoló gyerekként pedig ő alakította át édesapja egyik sterilizálóberendezését fácántojás-keltetőnek. Hetedikes korában egy országos fizikaverseny döntőjén találkozott a méltán legendás Öveges professzorral, az ő hatására váltott tudományágat. Szegedre pedig az vezérelte, hogy egy hirdetményben azt olvasta, a JATE-n fontos a szilárdtest-fizika, ez pedig a hetvenes években forrongó területnek számított. Végül a lézerfizika csábította el.

Európa közepe

– Megvan az előnye, hogy az egyetem benne él a város szövetében. Több második otthonom volt, az egyik Göttingen, ami hasonlít a városunkra. Ha egy szóval fogalmazom meg, mit szeretnék Szegedre: Göttingent vagy Heidelberget. Ahhoz képest, hogy ez tíz éve mennyire reménytelennek tűnt, meglepően messzire jutottunk ezen az úton – tért rá a rektor kezdeti célkitűzéseire. Magyarázatként hozzáfűzte: itt a lézerközpont, amely abszolút világszínvonalú tudományos létesítmény. Emellett az egyetem annak a nyertes pályázatnak is részese, aminek köszönhetően a világ egyik legjobban jegyzett molekuláris biológiai kutatóintézetének, a heidelberginek egyfajta fiókintézménye jön létre. A Nobel-díjas Bert Sakmann jelszavával összefoglalva: Európa közepe Közép-Európában.

Hivatalba lépésekor minőségi és innovatív, ugyanakkor nyitott egyetemet ígért. – Ötvözni kell a kettőt. Egyrészt hiba lenne figyelmen kívül hagyni a legmodernebb informatikai eszközöket. Másrészt viszont, lehet, hogy maradi vagyok, de vállalom: az első diplomát „malter és tégla között” kell megszerezni. Különben miként tanulnának meg a hallgatók csapatban dolgozni, ami alapvető elvárás a cégeknél. Vannak persze nehézségek az oktatási rendszerben, amik miatt gúzsba kötve táncolunk. Ám ez nem jelenti, hogy abbahagyjuk a táncot – teszi hozzá.

Kérdésünkre, megbánta-e a két mandátuma nyolc éve alatt, hogy rektor lett, Szabó Gábor elnevette magát. – Ha igennel válaszolnék, mondhatnák, szamár vagyok, minek vállaltam. Ha valamin visszamenőleg változtathatnék, kevesebb válságkezelést kérnék, és több építkezést.

Cowboykalap és karikás ostor

– Természetesen Houstonból való. Sokáig barátkoztam a gondolattal, mire húsz éve az elsőt megvettem – tárta fel az emblémájává vált texasi cowboykalapja lelőhelyét a rektor. A kiválasztását a Tömörkény novellájából ismert „célszörű szögény embör” csizmavásárlásához hasonlította. A kalapnak is egy egész napot kell szentelni, mert évtizedekre szól. Dugonics téri irodájában sok utazása emlékeit őrzi, de csak kevés személyeset, amit magával visz pár hét múlva, amikor leköszön a posztjáról. Ilyen az a karikás ostor, amit egy konferenciaszereplése után kapott. Ki is próbálta hazaérve az irodája előtt, nagy riadalmat keltve a munkatársai közt. Azzal a poénnal tompította a hanghatást, hogy „új idők jönnek a rektori hivatalban”.

Szent-Györgyi álma

Az új díszpolgár sok projektben működött közre; legmeghatározóbb a lézerközpont létrehozásában betöltött szerepe. Az ELI-vel ráadásul rektor elődjének, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertnek a hatvan évvel ezelőtti próféciája is valóra válhat. Az, hogy az életjelenségek megértéséhez először az elektronok mozgását kell részleteiben megismerni. A szegedi lézeres kutatócsoport a hetvenes évek végén a világon elsők között kezdte kutatni az ultragyors lézerek működését. Az ELI gondolatára 2005-ig kellett várni, amikor az Európai Unió „kívánságlistát” állíttatott össze a vezető tudósokkal, mi szükséges ahhoz, hogy az EU a tudományos világ élvonalába kerüljön. Kezdetben hazánk nem is jelentkezett helyszínnek. végül utolsóként bejelentkezve, megkésve, de pályáztak. Visszatekintve a fizikus azt mondta, nem bízott a sikerben. Ám azt gondolta: aki nem tölti ki a lottószelvényt, ne is várjon öt találatot. Többük meglepetésére nyertek, aztán többéves huzavona után 2014 februárjában letették a komplexum alapkövét, és mostanra már működik.

– Alapkutatások folynak majd. Tudományos áttörésekre nem a fizikában, inkább az élettudományokban számíthatunk – hangsúlyozta a professzor a lézerközpont jelentőségét. Megjegyezte, az ELI Szeged szempontjából nincs kész, hiszen akkor hoz gazdasági eredményt, ha kiépül körülötte a legalább 3500, jellemzően diplomás munkahelyet adó tudáspark. Ha befektető érdeklődik a város iránt, elmondhatják, olyan világszínvonalú szellemi környezetbe települhet, ami annak is fontos, aki nem lézert fejleszt. A beindításához viszont elengedhetetlen az állami támogatás.

A hivatalon túl

– Sok mindent félrerakosgattam az oktatásban és a kutatásban. Inkább arra kell odafigyelnem, nehogy túllőjek a célon – mondta a rektori mandátuma utáni időszakról. A hivatalban legendássá vált főzőtudományáról pedig elárulta, a létszám miatt ott elsősorban a mennyiségre törekszik. Ilyenkor a palócleveshez hasonló borsikafüves belényesi gulyást, lebbencslevest vagy pörköltet készít. Baráti társaságának és családjának azonban szofisztikáltabb menüt tálal, ilyen az egy régi szakácskönyvből ellesett Tápla leves medvehagymás tojáskocsonyával. Bár hozzátette, aki príma húslevest akar főzni, ennél sokkal kevesebb macerával is elérheti a célját.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: díszpolgár rektor Szabó Gábor Szegedi Tudományegyetem SZTE