Szegeden 2018. május 7. 05:05 Forrás: MTI / Szeged Televízió / szeged.hu

Szegeden ma 3366-an kelnek Radnótival, Adyval és Jókaival: itt a magyarérettségi!

Képgaléria
Pénteken és szombaton elballagtak a véndiákok a középiskolákból: a hétvége a szórakozásé, a banketté, a vidámságé volt, ma reggel pedig kezdődik a komoly a munka. Csongrád megyében 5 ezren, Szegeden közel 3 és fél ezren adnak számot ma magyar nyelv és irodalomtudásukról.

Országosan ugyan már pénteken, a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődött a tavaszi érettségi vizsgaidőszak, Szegeden viszont csak ma, hétfőn reggel izgulhatnak először az érettségizők, amikor magyar nyelv és irodalomból kell számot adniuk tudásukról.

Csongrád megye tizenegy településén összesen 5003-an tesznek érettségit a június 29-éig tartó vizsgaidőszakban.

A legtöbben Szegeden, 3366-an.

Hódmezővásárhelyen 510, Szentesen 430, Makón 361, Csongrádon 184 fiatal fut neki a közoktatásban töltött évek utolsó nagy próbatételének – derül ki a Csongrád Megyei Kormányhivatal statisztikáiból.

Csongrád megyében összesen 51 intézményben szerveznek érettségi vizsgát. A diákok 73 tárgyból mérettetik meg magukat. Az 5003 jelentkező 18 ezer 189 vizsgát tesz összesen.

A mai magyarérettségi után, kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből érettségizhetnek közép- vagy emelt szinten a diákok.

Az írásbeli vizsgák május 28-án fejeződnek be.

Emelt szinten 1927-en érettségiznek – ezt angol nyelvből, biológiából, történelemből és kémiából vállalták a legtöbben.

Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14. között rendezik, a középszintű szóbeli vizsgákat június 18-ától 29-éig.

A választható tantárgyak között szerepel többek között a katolikus hittan, a dráma vagy a szépészet ismeret is. Utóbbiból 31-en vizsgáznak. Az újgörög és a román nyelvből egy-egy diák érettségizik Csongrád megyében. Érdekesség, hogy egy tanuló németül tesz biológia-érettségit.

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer huszonnyolcadik időszakában 1183 helyszínen várhatóan mintegy 110 ezer 700-an adnak számot tudásukról Magyarországon.

Az oktatási intézményeken kívül a kormányhivataloknál is lehet érettségire jelentkezni.

Ezzel a lehetőséggel a Pest Megyei Kormányhivatalnál éltek a legtöbben, a második a sorban a Csongrád Megyei Kormányhivatal, szám szerint 615 vizsgára jelentkezővel.

A szegedi, magas érték annak köszönhető, hogy sok határon túli magyar, főleg vajdasági, itt kíván érettségit tenni, továbbtanulni.

(fotók: MTI/Bruzák Noémi)

Amit a magyarérettségiről tudni érdemes

A vizsgák mindkét szinten 240 percig tartanak.

Középszinten az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz.

A vizsgázók a feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

Az I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ.

E feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyben egy műértelmező szöveg alkotását várják 150 perc alatt, az elvárható terjedelem 400–800 szó.

Az emelt szintű írásbeli szintén 240 perces.

Az írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400–800 szó, a reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150–450 szó.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Videónk is van! Nézze meg a Szeged Televízió híradójának riportját is!

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: érettségi diákok iskola oktatás vizsga