Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Szegregáció: az oktatási elkülönítés a szegénység növekedéséhez és a társadalmi problémák felerősödéséhez vezet
Szegeden 2018. május 5. 11:51 Forrás: Szegedi Tükör

Szegregáció: az oktatási elkülönítés a szegénység növekedéséhez és a társadalmi problémák felerősödéséhez vezet

Képgaléria
Én vétkem címmel jelenik meg Fejes József Balázs és Szűcs Norbert könyve, amelyet május 7-én délután 5 órakor mutatnak be a Campusban. A kötet az oktatási integráció ügyét veszi górcső alá. A Motiváció Műhely civil szervezet vezetőivel, Fejes József Balázzsal és Szűcs Norberttel – akik civilben a Szegedi Tudományegyetem oktatói – beszélgettünk a könyvről. A Szegedi Tükör interjúja.

Hirdetés
Hirdetés

– Miért fontos, hogy az oktatási szegregáció ügye nagyobb figyelmet kapjon? Mire vezet, vezethet, ha ez a folyamat folytatódik?

Fejes József Balázs: – Széles körben elterjedt nézet, hogy minél hamarabb válogassuk szét a különböző képességű tanulókat, így mindenki a számára megfelelő oktatásban részesülhet. E látszólag logikus nézet azonban a gyakorlatba nehezen átültethető, például egy óvodásról nem nagyon lehet eldönteni, hogy jó matekos vagy angolos lesz-e. Amikor az általános iskola kezdetekor a tanulók között válogatnak az iskolák – mert válogatnak –, akkor ezt nem nagyon veszik figyelembe, másrészről a kevésbé iskolázott szülők általában tájékozatlanabbak, így minden tényező azt segíti, hogy családi háttér szerint homogén iskolák alakuljanak ki. A jobb módú családok iskoláiban általában felkészültebbek a tanárok, nincs tanárhiány, a felszereltség jobb, a tanároknak könnyebb sikereket elérni a tanulókkal, ami visszahat a motivációjukra, közérzetükre. Így a magasabb státuszú szülők gyermekei további előnyökhöz juthatnak, ami egyenlőtlen esélyeket eredményez a továbbtanulás, később a munkaerőpiaci lehetőségek tekintetében.

Szűcs Norbert: – Mindez a társadalom egészének működését is aláássa. A rossz oktatásban részesülők inaktívak lesznek, akik szociális ellátásokat igényelnek, és társadalmi problémákat generálnak. Például könnyen félrevezethetők társadalmi kérdésekben, hogy a választás kapcsán egy aktualitást is mondjunk. A kérdésre röviden válaszolva: az oktatási elkülönítés a szegénység növekedéséhez és a társadalmi problémák felerősödéséhez vezet.

Fejes József Balázs és Szűcs Norbert. Az Én vétkem című kötet szerzői

– Az szerepel a könyv fülszövegében, hogy a 2010-es évek elejétől a magyar iskolarendszerben folyamatosan nő a szegregált iskolák aránya. Mi ennek az oka?

FJB: – Ez egy összetett kérdés, és fontos megjegyeznünk, hogy korábban sem csökkent jelentősen a szegregált, többségében hátrányos helyzetű tanulók által látogatott iskolák száma, de azért látszólag megpróbálták kezelni a problémát. Nyilvánvalóan a szegénység általános növekedése is közrejátszik, de talán a legfontosabb ok, hogy az utóbbi évek oktatáspolitikai beavatkozásai nem vették figyelembe ezt a problémát, így a rendelkezések jelentős része tovább növelte a bajt. A kötet többek között ezeket is összegyűjti.

SZN: – Ha megnézzük az iskolai elkülönítés megelőzését célzó jogszabályainkat, viszonylag pozitív kép alakul ki, tulajdonképpen büszkék is lehetünk ezekre. Csakhogy a valóságban ezeket maga az állam veszi semmibe, illetve nem ellenőrzi azok betartását, és nem szolgáltat adatokat, amiből kiderülne, hogy vét-e a szabályok ellen.

– Mit tesz a kormány az oktatási szegregáció megszüntetése érdekében?

SZN: – Utoljára a 2010-es évek második felében fordult elő, hogy néhány esetben kormányzati intézkedések hatására a szegregált iskolák problémáját kezelték, azóta tulajdonképpen nincs valós intézkedés. Kizárólag peres eljárásokkal lehet kikényszeríteni az integrált oktatást, de ezek is csak egy-egy települést érinthetnek, rendszerszinten tulajdonképpen hatástalanok. Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított a jogszabályok be nem tartása miatt. Jó, ha tudjuk, ez a mi érdekünk.

FJB: – A szegregációs pereket civilek indítják, és általában nem érti a közvélemény, hogy miről is szólnak ezek. A kérdés úgy tehető fel: elviseljük-e, hogy néhány szegénysorból származó tanuló is van a gyermekünk osztályában, vagy kifizetjük az ezzel járó költségeket, például a szociális ellátásokon keresztül.

SZN: – Jelenleg nem nagyon látszik markáns terv arra vonatkozóan, hogy tenni kíván valamit a kormány. Tulajdonképpen a kötet megszületésének is az az egyik célja, hogy napirenden tartsuk ezt az ügyet, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezt nem oldottuk meg, illetve megoldási lehetőségeket javasoljunk.

– Szeged hogyan teljesít ezen a téren?

SZN: – Szeged 2007-ben felszámolta gettóiskoláját. Ennek a módszertana a kötetben is megtalálható. Az általunk indított Hallgatói Mentorprogram tulajdonképpen az intézkedésben érintett tanulók segítését tűzte ki célul, és ez a közösség Motiváció Műhely néven azóta is működik. Hátrányos helyzetű tanulók mentorálásával, ismeretterjesztéssel, közösségszervezéssel és kutatással foglalkozunk. Alapvetően jobb a helyzet, mint általában a magyarországi városokban, hiszen nincs szegregált általános iskola a településen. Ugyanakkor sokat lehetne még tenni, hogy javuljon a szegényebb sorból származó tanulók oktatásának minősége, egyrészt e tanulók arányosabb elosztásával, másrészt innovatív pedagógiai módszerek alkalmazásával.

– Az is szerepel a könyv fülszövegében, hogy az egyházi fenntartású iskolák miként erősítik fel az oktatási szegregációt. Mondanának erre példát?

FJB: – Az utóbbi években jelentősen növekedett a szerepük a szegregáció felerősítésében, köszönhetően az egyházi iskolák növekvő arányának és az egyházi intézményeket előnyben részesítő kormányzati intézkedéseknek. Az egyházi iskolák még a hátrányosabb régiókban, kisebb településeken is elsődlegesen a kedvezőbb helyzetű családok gyerekeinek oktatását végzik, vagyis segítik a helyi elit menekülését az állami fenntartású iskolákból, így erősítve a szegregációt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy több egyház működtet olyan oktatási intézményt, amely jelentős számban fogad be hátrányos helyzetű tanulókat, de ezek az iskolák gyakran olyan településeken vannak, ahol ugyanaz az egyház elitiskolát is fenntart.

– Mi lehetne a megoldás országosan az ügyben? Van erre hajlandóság a kormányzat részéről?

SZN: – A szegregált iskolák kialakulását több tényező befolyásolja, eltérő mintázatok azonosíthatók az egyes térségek, települések esetében, így különböző stratégiák javasolhatók a szegregáció felszámolása tekintetében is. Megkülönböztethetők azok a nagyobb városok, ahol elsősorban a szabad iskolaválasztás lehetőségén alapul a szegregáció, valamint azok a kistelepülések, ahol a lakosság összetételének központi szerepe van a szegregációban. A többiskolás települések esetében viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen vannak lehetőségek arra, hogy az iskolák között kiegyenlítsük a hátrányos helyzetű tanulók arányát, már ha van erre szándék. Például megszüntethető a kivételezés a nem állami fenntartású iskolák esetében, vagy átrajzolhatók az iskolakörzetek. A kötet részletesen ismerteti ennek lehetőségeit.

A kisebb települések egy részében sajnos be kellene zárni az iskolákat. Jól látható, hogy számos olyan kisiskolát tartunk fent, ahol tanárhiány van, a fenntartása nagyon drága a korszerűtlen épületek miatt, ráadásul kong az ürességtől, alig van tanuló. De a legfontosabb, hogy általában a fentiek miatt rossz az oktatás minősége, vagyis kis túlzással munkanélkülieket képeznek. A kisebb települések esetében a közös iskolafenntartás lehet a minőségi és integrált oktatás előfeltétele.

Erre vannak kormányzati tervek, de ismereteink szerint inkább finanszírozási szempontok vezérlik ezeket a terveket, az esélyegyenlőség szempontjaival nem terveznek. Jelenleg nem látunk valós szándékot, sőt az oktatás centralizálása tulajdonképpen lehetetlenné tette, hogy kormányzati szándék nélkül helyi szereplőkkel, korábban például polgármesterekkel együttműködve megvalósítható legyen egy-egy településen az integrált oktatás.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Fejes József Balázs integráció Motiváció Műhely szegregáció Szűcs Norbert

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés