Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Lift nélkül költöztek be a tizedik emeletre: még nem volt kész a ház, amikor kiutalták Gáspárék lakását Makkosházon
Szegeden 2018. május 2. 16:28 Forrás: Szegedi Tükör

Lift nélkül költöztek be a tizedik emeletre: még nem volt kész a ház, amikor kiutalták Gáspárék lakását Makkosházon

Képgaléria
Annyira gyorsan gyarapodott Szeged lakossága a hetvenes években, hogy Odessza és Tarján után gyorsan folytatni kellett a lakótelepek építését. A városrészek történetét bemutató sorozatát a Szegedi Tükör Makkosház hőskorával folytatja.

Hirdetés

– Az olajiparban dolgoztam, előbb motorkezelő, később főgépész voltam. Amikor 28 évesen Szegedre kerültem Kisszállásról, éppen csak leszereltem, megnősültem, semmink nem volt. Megkérdezte a főnököm, miért nem akarok lakást. Mondtam, pénzem semmi nincsen, de a fiúk biztattak, hogy nyugodtan iratkozzam fel a listára, öt évet vártak ők is. Ez 1982. február közepén történt, és 28-án kiutalták a lakást. Merthogy pont a főnököm volt a vállalatnál a lakáselosztó bizottság elnöke. Májusban be is kellett fizetni a beugrót, bár még akkor a házunk nyolcadik emelete sem állt. Kölcsönkértünk, a család is besegített, és augusztus végén beköltözhettünk – mesélte el Gáspár János, hogyan jutottak lakáshoz első feleségével és annak kisfiával. A nyugdíjas férfi megmutatta, ha lentről nézték, a paneltömb legfelső két szintje kifelé bukott egy kicsit, repedeztek is a falak, ám a külső hőszigetelés eltakarta a hibákat.

– Eredetileg Gyöngyvirág utca 10. volt a házszámunk. Később változott meg, és lett Ortutay utca 1. – mondja Gáspár János

Elakadtak a sárban

Gáspár János mindennap a József Attila sugárúton ment dolgozni Algyőre, onnan figyelte, hol tart az építkezés. Nem tudták, hányadikra költöznek, mert azt közvetlenül előtte sorsolták ki. Tizenöt olajos család került akkor a hatvanlakásos házukba. 56 ezer forint beugrót fizettek az egy plusz két szobás, 56 négyzetméteres otthonukért, majd elméletileg 35 évig OTP-részleteket törlesztettek volna. Csakhogy közbeszólt a rendszerváltás.

A harmadik körút és két oldala: Északi város és Makkosház (fotó: Enyedi Zoltán/a Móra Ferenc múzeum gyűjteményéből, leltári szám: mfm_e732_02)

– Még egy húszperces mozifilmet is forgattak rólunk és egy tanyán élő családról Sárrázók címmel – eleveníti fel. – Eleinte hatalmas földkupacok álltak, gödrök tátongtak körös-körül, pallókon evickéltünk. Amikor meglátogattak bennünket édesapámék, a József Attila sugárútról a Homonnai utcán keresztül jutottak be. Ott meg elakadtak a sárban, úgy tolta át rajta apám meg a sógorom az autót öltönyben, nyakkendőben. Mondta is a sógorom, hogy tanyára költöztünk, mert nem volt erre semmi. Csak a szemközti épület meg a Gyöngyvirág utca. Eredetileg a Gyöngyvirág utca 10.-be költöztünk, később keresztelték át Ortutay utca 1.-re. Még akkor húzták fel az iskola melletti négyemeletest. Jó másfél év alatt nőtt ki a földből ez a városrész.

Ilyen volt Északi város és Makkosház egy Csongrádi sugárúti tízemeletes legfelső szintjéről (fotó: Enyedi Zoltán/a Móra Ferenc múzeum gyűjteményéből, leltári szám: mfm_e732_15)

Út, világítás és bolt nélkül

Ha vásárolni akartak, akkor – közvilágítás híján – nappal a Budapesti körút és a József Attila sugárúti sarkára vagy a Diófához mentek. A gyerekek a Gedói iskolába jártak. Közlekedni egyedül a tarjáni villamossal lehetett. – Jó csapat volt, hozzánk csöngetett be mindenki, ha kellett a főzéshez egy kis liszt vagy só. Be kellett osztani minden fillért: a feleségem beteg volt, nem dolgozott, utána a bölcsődében kapott állást pici pénzzel. Közben fizettük a lakás- és bútorrészleteket, a rezsit. Kéthetente úgy mentem a fizetésemért az irodaházba, hogy a hónom alatt vittem a csekkeket. Volt, hogy 260 forint maradt a pénztárcámban a következő két hétre. Miután 1984-től nagyjából három évre bejött a vgmk, vagyis a vállalati gazdasági munkaközösség, abból tudtunk megindulni. Ott egy hét alatt kerestem annyit, mint máskor egy hónap alatt, abból telt hűtőre vagy tévére – emlékszik a boldog nyolcvanas évekre.

Makkos ház

1836-ban „Makos ház”-ként említi az első hivatalos dokumentum a város Dugonics temetőtől a körtöltésig terjedő tölgyerdős részét az ott álló erdőőri ház után – olvasható Péter László Szeged utcanevei című kötetében.

Noha beszerelték a szűk kis liftet a házba, a házmester mindig kikapcsolta a lakásszövetkezet utasítására, ha látta, hogy valaki költözik. Mindent a hátukon cipeltek fel a tizedikre. Ráadásul a családfő úgy ment fel elsőként ajtót nyitni, hogy nagy zsák krumplit cígelt, a nyolcadikon már nem kapott levegőt. Reszketett az ina, mire a heverőkkel és más parasztbútorokkal felhurcolkodtak.

Lakásboom

Tarján és Tabán lakásszáma nem bizonyult elégnek az 1970-es években gyorsan növekvő lakosságnak, ezért folytatódott a lakásépítési program a harmadik körút két oldalán a József Attila sugárúttól a Kossuth Lajos sugárútig. Makkosházon 3363 lakás épült fel, míg Újrókuson 4774. Az összesen 8137 lakásban több mint 30 ezer embert fért el – derül ki Blazovich László Szeged rövid története című munkájából.

Panoráma az Ortutay utca tizedik emeletéről. 1984-ig épült fel és népesült be a környék a Csongrádi sugárútig

A Gyöngyvirág utcai ábécé és a Gáz utcai kenyérbolt megnyitásáról ír a Délmagyarország 1987. március 25-én, és hiányolja a rendes utakat, járdákat, parkolókat. A lap 1992. július 1-jén tette közzé a felhívást, amelyben a területfejlesztési minisztérium és az önkormányzat országos tervpályázatot hirdetett Makkosház központjára.

* * *

Szegedi lakótelep-történet

Egy évtized alatt város nőtt ki Agyagvölgyből

Cserépkályhával fűtötték az első lakásokat Odesszában

A József Attila sugárúton utazott a szoba

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: lakótelep Makkosház Szeged
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés