• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • A görögöknek lenne félnivalójuk a menekültektől, mégsem riogat velük a kormányuk
Szegeden 2018. április 15. 13:51 Forrás: Szegedi Tükör

A görögöknek lenne félnivalójuk a menekültektől, mégsem riogat velük a kormányuk

Képgaléria
Purosz Alexandrosz tagja Szegeden a görög nemzetiségi önkormányzatnak, és idegenvezetőként sok-sok szegedit végigkalauzolt már az elmúlt évtizedekben Görögországban. A közösségi oldalán hevesen kritizálja a magyar kormány migrációs politikáját. A Szegedi Tükör interjúja.

– Miért verte ki önnél éppen a STOP-táblás plakát a biztosítékot?

– Két-három éve – szemben más nációkkal – alig mertek a magyarok Görögországba utazni. Féltek. Most már szerencsére mernek menni, de sokan azt kérdezik tőlem: de hát hol vannak a migránsok? Mintha földönkívülieket vagy zombikat keresnének.

– Nincsenek menekültek?

– De, vannak. És ez hatalmas probléma. Tagadhatatlan, hogy néhány sziget menekülttábora többszörösen túlterhelt, hogy főleg a nagyvárosok etnikai arculata megváltozott, és hogy a közbiztonság sem a régi.

– Ezek szerint jogos a félelem? Senki sem örülne ilyen változásoknak.

– A gond az, hogy a magyar kormány a létező problémát propagandacélokra használja, alaptalan félelmet és gyűlöletet kelt. Manipulál és hazudik. Nem érvel, hanem könnyen kontrollálhatatlanná váló érzelmeket gerjeszt. Azt hirdette, hogy a választások tétje az, hogy bevándorlóországgá váljon-e Magyarország. A konkrét plakát egy végtelen embertömeget ábrázol, migránsok invázióját, amire a kormány nemet mond. Végtelenül felháborodtam ezen, mivel a kép hamis. A hazai híradások hihetetlenül egyoldalúak. Egy-egy eseményből csak olyan elemeket választanak ki, amelyek egymás mellé téve ijesztők. Az a bizonyos „népvándorlás” 2015-ben lecsengett. Azóta sikerült megállapodni Törökországgal, és azok, akiknek nem jár a menedék, visszaküldhetők oda. Nincsenek sátortáborok a határok mentén, nincsenek az utak szélén vonuló tömegek. Nincs inváziós veszély.

– Törökország a garancia?

– Törökország szerepe a szíriai eseményekben óriási, mint ahogy a migrációban is. Előbbiről mi, magyarok nem akarunk tudomást venni. Mindenki, aki onnan jön, potenciális terrorista, aki mecsetet akar építeni, és meg akarja erőszakolni a gyermekeinket. Ezt akarja állítólag Brüsszel és most már az ENSZ is ránk erőszakolni.

A görög újságokban látom a tengerből kihalászott halott kisgyerekeket, és azt is, hogy az ottani egyház teljesen más álláspontot képvisel, mint a magyar. Mindeközben a magyar miniszterelnök ahhoz az Erdogánhoz dörgölőzik, aki valóban a béke kulcsa lehetne, de nem az.

Görögországot napi szinten provokálja, török harci repülők mélyen berepülnek a görög légtérbe, török hajók görög hajókat fenyegetnek, Ciprus partjai közelében hadgyakorlatoznak. Erdogán sakkban tartja Görögországot és az Európai Uniót is.

– A migráció egyben azt is jelenti, hogy növekszik a muzulmánok számaránya. Veszélyben érzik a görögök a keresztény hitet, része az életüknek a félelem? Mekkora összeget költ a görög kormány az ezzel kapcsolatos kommunikációra?

– Amit mondok, az természetesen a saját véleményem, nem a görögországi vagy a hazai görögök nevében nyilatkozom. Úgy gondolom, hogy a görögöknek volna mitől tartaniuk, nekünk nincs. Magyarországot ugyanis ez a probléma minimálisan érinti. Ismétlem: megszűnt a tömeges bevándorlás az Égei-tengeren keresztül, és a menekültek közül senki sem kívánkozik Magyarországra. Érzékelhető a félelem a görögök körében, ami inkább a kilátástalanságból fakad. Ekkora adósságot nem lehet visszafizetni, nem lehet állandó megaláztatásban élni. A fiataloknak nincs jövőképük. Évtizedeken keresztül egy bal- és egy jobboldali párt váltóhatalmáról beszélhettünk. Aztán jött a krízis, és mindkettő ment a lecsóba. Felerősödtek a szélsőségek. A magyar kormány migránsellenes szólamai a görög szélsőjobb álláspontjához hasonlíthatók. A válságot követően egy radikálisan baloldali párt került hatalomra, melynek vezetője könnyű ígéreteket tett a népnek, amelyek betarthatatlannak bizonyultak. A megszorítások folytatódtak, sőt talán fokozódtak is. Az emberek becsapva érzik magukat, reményüket vesztették. Ebben a helyzetben senki sem örül a sok idegennek, mégsem alakult ki népharag a menekültekkel, bevándorlókkal szemben. Sajnos a magyar valóság szürreális. Ami az egyházat illeti: nálunk stadiont és luxuséttermet építő püspökök, háziállatokra vadászó kereszténydemokrata politikusok riogatnak a keresztény Európa végével, Görögországban az egyház inkább gyűjtéseket szervez.

– Mit tudnak a görögök Magyarországról?

– Többnyire keveset tudnak rólunk. A válság következményeit nyögik. Nagyon messze van még a kilábalás. A görög sajtó nem sokat ír rólunk, amit olvashatunk, többnyire nem pozitív. Legyen szó akár baloldali, akár jobboldali újságokról. Akárcsak minket, őket is befolyásolja a belpolitika, és a másik országban zajló események is gyakran ennek tükrében kerülnek kifejezésre.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: menekült Görögország kisebbség Purosz Alexandrosz