• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Mivel közlekedünk Szegeden? 1. rész: Húsz év alatt megháromszorozódott a kerékpárosok száma
Szegeden 2018. április 8. 10:05 Forrás: Szegedi Tükör

Mivel közlekedünk Szegeden? 1. rész: Húsz év alatt megháromszorozódott a kerékpárosok száma

Képgaléria
Az elmúlt húsz évben ötről tizenhét százalékra nőtt a kerékpárral közlekedők aránya Szegeden. Az önkormányzat 2,7 milliárd forintból fejleszti a kerékpárutakat az elkövetkező időszakban. A biciklisek hosszú évtizedek óta hozzátartoznak a város mindennapjaihoz. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményében számtalan érdekes, a múlt lenyomatát magán viselő kerékpárosfénykép található. Ezek között válogattunk.

Az önkormányzati feladatok központosítása után a legjelentősebb hatáskör a helyi közlekedés viszonyainak formálásában maradt az önkormányzatnál. A település mobilitási helyzete részét képezi a lakosság életminőségének, és a gazdaság fejlődésének is tényezője, a technológiai cégek szempontjából a környezetbarát közlekedés vonzerőt jelent. Ugyanakkor a feladat jelentős, és növekvő pénzügyi terhet is jelent az önkormányzatnak – írta még évekkel korábban Nagy Sándor a Szabad Város című blogján.

Környezetbarát szegediek

A városfejlesztési alpolgármester szerint a fenntartható közlekedés versenyhelyzetbe került. – Bár a 90-es évek óta jelentősen nőtt a gépjárműállomány, a szegedi forgalomban stabilnak mondható az autós közlekedés aránya. Szegeden 1995-ben 34 ezer, 2015-ben 51 ezer személygépkocsit tartottak nyilván – mondta Nagy Sándor. Hozzátette, bár közlekedési felmérés nem készül minden évben, 1994 óta négy felmérés adatai rendezhetők egymás után. – Az elmúlt több mint két évtized felméréseiből kiderül, továbbra is a környezetbarát közlekedést preferálják a szegediek. A közösségi közlekedés rovására bővült a kerékpáros és gyalogos forgalom – mondta Nagy Sándor.

1927. Hadrendbe állt kerékpáros rendőrök a városháza előtt (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t14110)

Csúcsidőben: annyi biciklis, mint ahány autó

– 1994-ben ötvenöt, 2015-ben harminchat százalék volt Szegeden a közösségi közlekedés aránya. Mindeközben a gyalogos forgalom húszról huszonnégy százalékra, a kerékpáros pedig ötről tizenhét százalékra nőtt. Ez nem kis részben annak is köszönhető, hogy bővült, javult a kerékpáros infrastruktúra. Azt gondolom, ha nem javítjuk a biciklizés körülményeit, a közösségi közlekedésből akkor is vesztettünk volna utasokat, csak azok most autóznának – mondta Nagy Sándor.

1950. A virágárusnak munkaeszköze volt a kerékpár (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_n08436)

Az alpolgármester hangsúlyozta, az Oskola utcán reggeli csúcsidőben elhaladó biciklisek száma nagyságrendileg annyi, mint a Tisza Lajos körút személyautó-forgalma. Hasonló összevetést lehet tenni például az újszegedi buszokkal: egyetlen csúcsidei csuklós busz utasai, ha autóval jönnének, a sportcsarnokig vagy akár azon túl érne a sor. Mivel az utcákon a házfalak közötti hely adott, tehát sávot bővíteni a legtöbb helyen nem lehet, Szegeden azért lehet még mindig elég jól közlekedni autóval, mert az emberek többsége nem autóval közlekedik.

1960. Apa és fia az egykori Tisza Állami Áruház előtt (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t14709)

Szeged az egyetlen város

A közelmúltból nyolc nagyváros – Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár – közlekedését vizsgálták. A felmérésből kiderült, Szegeden és Miskolcon alacsonynak mondható az autóval közlekedők aránya, és Szeged az egyetlen város, ahol egyszerre magas a közösségi közlekedés és a kerékpáros közlekedés aránya.

(Sorozatunk második részében a tervezett kerékpárút-építéseket és -fejlesztéseket mutatjuk be.)

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kerékpár kerékpárút közlekedés Nagy Sándor