Szegeden 2018. április 7. 14:20

Égnek a vonalak a Victor Hugo utcában

Végül is, minden párt arra használja az irodáját, amire csak akarja. Kampányban, úgy tűnik, ez különösen igaz.

Néha lehet dolga egy nem fideszes újságírónak is a szegedi Fidesz-iroda környékén a Victor Hugo utcában. Kivételesen nem sajtótájékoztató vagy tüntetés miatt mentünk oda: arra voltunk kíváncsiak a szerkesztőségben, hogy április 8-a estéjére mik a terveik. Hol, hogyan tartanak eredményvárót, hol lesz a buli, vagy éppen a közös nagy zokogás és iratmegsemmisítés. Mivel éppen arra jártunk, úgy gondoltuk, megspóroljuk az e-mailt, személyesen érdeklődünk.

Belépve a székházba viszont olyat láttunk, hogy hirtelen azt hittük, rossz helyen járunk. Mint az internetcafék hőskorában, egymás mellett, sorokba rendezve egy rakás számítógép, a monitorokon viszont nem a protossok kéklettek a Starcraftben, és nem az éhes tevéiket gondozták lelkesen az előttük ülők, hanem IP-telefonokról hívtak valakiket. Mondjuk önt, vagy a szomszédját, esetleg a rokonait. Vagy éppen Ádámot. Akinek a kálváriájáról az Index írt, és akit nagyon nem irigylünk. Azért sem, hogy Fidesz-szavazó (volt), de ez a mi sztorink szempontjából mellékszál, ott fontos volt.

– Mozgósítás zajlik éppen – mondta a belépésünkkor kedvesen elénk pattanó Dóra, miután a sűrű pislogást befejezve megkérdeztük, miért van telepakolva számítógépekkel a terem, ahol máskor sajtótájékoztatók, kiállítások vagy éppen eredményvárók zajlanak. Kérdeztük azt is, hogy megörökíthetjük-e ezt a szép látványt, de erre egy határozott nem volt a válasz.

Egy-két nappal később a Roosevelt téren sétáltunk, amikor megpillantottuk a halászcsárda teraszán B. Nagy Lászlót és Bartók Csabát több más férfi társaságában. Úgy ültek ott, mintha nem is a sorsukat és a sorsunkat meghatározó országgyűlési választások közelednének szélsebesen, hanem mondjuk egy thaiföldi nyaralást tervezgetnének, és hogy melyik nap menjenek a ping-pong show-ra. Önmagában persze nincs abban semmi különös, ha két országgyűlési képviselőjelölt, ráadásul ugyanabból a pártból együtt ebédel, így nem is különösebben törődtünk velük.

A kép csak akkor egészült ki, és szökött magasabb dimenziókba, amikor befordulva ismét a Victor Hugo utcába, csak most a másik oldalán, újra sűrű pislogásba kellett kezdenünk. Úgy hozta ugyanis az élet, meg a tavaszi időjárás, hogy a KDNP-székház ablakai tárva-nyitva álltak. Így pedig semmi sem takarta el a rideg valóságot, miszerint odabent a fiatal aktivisták nem Semjén Zsolt életnagyságú bronzszobra előtt imádkoznak egy agyonlőtt rénszarvason térdepelve, hanem szintén callcentereset játszanak. Serényen telefonálnak, hívnak, akit csak tudnak. Hogy a monitorokon a Kubatov-lista volt-e megnyitva előttük, azt sajnos odakintről nem látszott.

Szóval, míg a nagyurak odakint a csárda teraszán dölyfösködtek, a hangyák pár tíz méterrel arrébb éppen azon dolgoztak headsettel a fejükön, hogy néhány nap múlva az urak még dölyfösebben dölyfösködhessenek. Hogy meggyőződésből, önként, vagy muszájból, mert kell a pénz, és hogy ez a pénz pártpénz, vagy közpénz, az valószínűleg soha nem fog kiderülni. Ahogy az sem, hogy a munka végén nem toltak-e tényleg egy LAN-partyt a megfáradt telefonozók.

Azt viszont már tudjuk, hogy az elmúlt napok, hetek agitáló fideszes telefonhívásainak egy részét a szegedi Victor Hugó utcából bonyolították.

Járjon hát ön is nyitott szemmel, sosem tudni, micsoda csodákba botlik az ember Szegeden!

gszl kmn

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: B. Nagy László Bartók Csaba Fidesz jegyzet kampány KDNP mozgósítás választás Választás 2018