Hirdetés
Színes 2018. március 26. 14:43

Hiába eszik a szúnyogokat, mégis pusztítjuk a fecskéket

A füsti fecskék fele, a parti fecskék egyharmada eltűnt az elmúlt tíz évben. Ha ez így folytatódik, öt-hat éven belül nem lesz fecske Magyarországon. Április és május kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe van.

A Magyar Madártani Egyesület összegzése szerint a napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével – a fészekleverések hatósági bejelentésével –, valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkek, sárgyűjtőhelyek létesítésével érhető el.

Az egyesület szerint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást úgynevezett fecskepelenkák felszerelésével lehet elkerülni. Ez a higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30-szor 20 centiméter körüli fa, fém vagy műanyag lap, amelyet a fészek alá kell felszerelni. A fecskepelenka felfogja a madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.

A partfalakban fészkelő partifecskéket is segítheti a lakosság a madarak költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával – olvasható a közleményben.

Becslések szerint egyetlen füsti fecske naponta mintegy 850 rovart, köztük rengeteg szúnyogot pusztít el.

Az MME emlékeztet arra, hogy a fecskék védelme azért kiemelten fontos, mert „legalább megfeleződött” a hazai fecskeállomány, ugyanakkor a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából.

Mint írják, a melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv betegségeit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így Magyarország felé terjeszkednek.

A szúnyogok, legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van például a fecskéknek és a denevéreknek, ezért is aggasztó a fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése.

A jelenség hátterében az élőhelyek átalakítása, megszűnése, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás és a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!