Hirdetés
Szegeden 2018. március 13. 21:04

Hajón jött a hír Szegedre: Pesten kitört a forradalom

Százhetven éve a Pannónia gőzhajóval érkezők mondták el a szegedieknek, hogy Pesten kitört a forradalom. Aznap hajnalig ünnepeltek a kocsmákban.

Még az év októberében Kossuth Lajos szakadó esőben jött Vásárhelyről Szegedre, ahol megtartotta legendássá vált beszédét: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa, mélyen megilletődve hajlok meg előtted!”

Az 1848. márciusi forradalom Szegedet is elérte – noha a pesti eseményekhez képest pár napos csúszással.

Nézzük meg, hogyan is nézett ki Szeged ebben a történetileg kiemelkedő időszakban: a városban 2436 mesterember dolgozott, 800 hajóács szorgoskodott, 87 vízimalom működött. A Tisza miatt élénk kereskedelmi élet folyt a településen, még nem sújtott le a nagy árvíz, még állt a vár, de még nem állt a dóm, a város lakossága pedig összesen 52 ezer 593 főt számlált.

A kirobbant forradalom híre hajóval érkezett Szegedre: március 17-én kötött ki a Pannónia gőzhajó (egészen pontosan péntek délután 5 órakor), amelynek utasai a kikötőben várakozó tömegnek beszámoltak a pesti eseményekről. Sőt, a forradalom kitörésekor kinyomtatott 12 pontból és Petőfi Nemzeti dalának nyomtatott változatából is hoztak magukkal példányokat. Az utcákon este kisebb-nagyobb csapatokban, zene mellett vonultak az emberek, a vendéglőkben, kocsmákban hajnalig folyt a hazafias szónoklatokkal színesített ünneplés.

Fáklyafénynél

Kossuth Lajos szobrát az államférfi születésének századik évfordulóján, 1902-ben avatták fel a Klauzál téren. A szobor Róna József alkotása. A forradalom vezére két híres beszédet mondott Szegeden, az 1848. októberi után 1849. július 11-én a Kárász-ház erkélyéről fáklyafénynél hatvanezres tömeg előtt elmondott beszédében azt jósolta, hogy „Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni”.

Két nappal később, március 19-én, vasárnap „a haza békés átalakításáért” tartottak Szeged minden templomában istentiszteletet, az épületeken nemzeti zászlók lobogtak, este az egész város fényárban úszott, az ablakokba híres hazafiak arcképeit tették ki.

1848 májusában kezdődött meg az önkéntes hadsereg felállítása, amelybe 18 éven felül bárki beléphetett – vagyoni helyzetétől függetlenül. Felállt a III. zászlóalj is, amelybe 1018 fő tartozott, s akik közül 150-en szegediek voltak. A zászlóalj parancsnoka nyártól Damjanich János volt: a honvédek sok csatában részt vettek a szabadságharc idején.

Kossuth Lajos 1848 őszén alföldi toborzókörútján Szegedet is meglátogatta: október 4-én szakadó esőben indult el Vásárhelyről Szegedre. A beszámolók szerint a kocsisort harmincfőnyi lovas nemzetőr kísérte, Algyőnél pedig ötven kocsi és száz lovas várta a menetet.

Kossuth és kísérete délután 3 óra körül vonult be Szegedre a budai országúton, a mai Kossuth Lajos sugárúton keresztül. A menet körülbelül tízezer szegedi lakos sorfala mellett haladt el, akik üdvrivalgással köszöntötték Kossuth Lajost:

„Az éljenzéseknek, zenének és ágyúzásoknak nem volt hossza-vége” – írták a jeles napról. Kossuth ezen a napon tartotta meg legendássá vált beszédét: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa, mélyen megilletődve hajlok meg előtted!”

A szabadságharc utolsó időszakában, 1849 júliusában a kormány és az országgyűlés székhelye kis időre Szeged lett. 1849. augusztus 5-én Szőregnél szenvedtek végzetes vereséget a Dembiński irányította magyar seregek a Haynau vezetésével előrenyomuló osztrák csapatoktól.

Noha a forradalom éppen 170 éve tört ki, emlékét Szeged mind a mai napig őrzi. Az alkotások közül kiemelkedik az 1902-ben, a Klauzál téren felállított Kossuth-szobor és egy páratlan arany nyakkendőtű. A kivételes tárgyat a Móra Ferenc Múzeum arany látványtárában őrzik, amely szintén Kossuthnak állít emléket: a nyakkendőtűbe belepillantva a híres hazafi időskori miniatűr fotója látható. A forradalom kerek évfordulója közeledtével érdemes újra megnézni ezeket a különleges, fontos történeti relikviákat!

(A cikk Szántó Imre: Szeged az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején című könyve alapján készült. Nyitóképünkön: Óriási tömeg a Klauzál téren: március 15-i ünnepség Szegeden 1898-ban. Fotó: Keglovich Emil – a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T 10315)

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: március 15. 1848–49-es forradalom és szabadságharc Kossuth Lajos történelem