Hirdets
Túl a városon 2018. március 13. 12:50

Ezeket a munkákat akkor se vállalnánk be, ha nagyon megfizetnék

Régen számos olyan munka volt, amelyeket valószínű ma már senki nem vállalna el. Mert ki lenne főszékletőr, vagy ki mosna anyagot emberi vizeletben. Olvassák el az összeállítást a régmúlt furcsa munkáiról.

A rendkívüli módon felgyorsult technikai fejlődésnek köszönhetően a mai foglalkozások hozzávetőleg 47 százaléka valamikor a jövőben meg fog szűnni– mondják a tudósok. Habár ez elég ijesztően hangzik, ez az események logikus folyása. Számtalan olyan foglalkozás létezett a múltban is, melyekről ma már azt sem tudjuk, eszik vagy isszák. Némelyik teljesen kihalt, de olyan is van, ami csupán továbbfejlődött. – írja a szeretlekmagyarorszag.hu a  Bright Side összeállítása alapján.

A Bright Side csokorba szedett néhány olyan szakmát, amik a mai, modern világban talán furcsának, már-már őrültségnek hangzanak, őseink életének viszont szerves részét képezték.

Orgiatervező

Eme hivatás természetesen az ókori Rómában élt és virult. A felelős személy feladata ünnepségek tervezése volt, gazdagok számára. Neki kellett összeállítania a menüt, a zeneszámokat, és kiválogatnia a szórakoztatásra szánt hölgyeket. Az ókor leghíresebb orgiatervezője Petronius Arbiter Gaius volt, egy ókori komikus regény, a Satyricon szerzője.

Hónaljszőr-szedő

Az ókori Rómában a szőrtelenítést gyakorta azért alkalmazták, hogy az illető társadalmi osztálya beazonosítható legyen. A római nyilvános fürdőkben ezért hónaljszőr-eltávolítók tevékenykedtek, akik forró vascsipesz segítségével szabadították meg a vendéget a nemkívánatos szőrzettől.

Temetési komédiás, vagy gyászbohóc

Az ókori Rómában a temetési komédiások feladata az elhunyt karakterének bemutatása volt. Utánoznia kellett a hangját, viselkedését, gesztusait. Sőt, úgy is kellett felöltöznie, ahogy az elhunyt öltözött. Mindez a halott lelkének megnyugtatását és az élők szórakoztatását szolgálta.

Főszékletőr

Ez a foglalkozás nem tartozott a legkellemesebb szakmák közzé. A főszékletőr annak a szolgának volt a hivatalos címe, aki az angol királynak segédkezett ügyes-bajos dolgai elvégzésében – ott, ahova a király is gyalog jár (de eszerint nem egyedül) –, illetve a mosakodásban. A bizarr hivatás VIII. Henrik uralkodása idejéből ered. A szolga felelősségi köre a Tudorok idejében leszűkült az uralkodó öltöztetésére. A cím elnevezése ennek megfelelően királyi főkamarásra változott. Maga a tisztség 1901-ig létezett.

Piócagyűjtő

Mivel egykor a köpölyözéshez széles körben alkalmaztak piócákat, a vérszívó iránti igény kielégítésére embereket jelöltek ki, akiknek a mocsaras, lápos területeken kellett piócákat gyűjteniük. A munka csupán idényjellegű volt, és nem is fizetett jól. Ráadásul a hivatásos piócagyűjtők gyakorta szenvedtek vérveszteségtől, illetve kaptak fertőzéseket. Az 1830-as éveket követően egyre kevesebb piócát használtak gyógyászati célra, és a huszadik században meg is szűnt a foglalkozás.

Hivatásos bűnbak

Hivatásos bűnbakok gyanánt kisfiúkat alkalmaztak, akik ifjú hercegek, királyfiak helyett kapták meg az egyébként a felséges gyermeknek járó büntetést. Minthogy a tanító nem üthette meg magát a herceget, kis barátja részesült helyette az oktató célzatú elnáspángolásban. Mielőtt még azt hinnénk, ez nem volt túl nagy szám a kis hercegeknek, közöljük, ez nem így volt: a fiúk szinte mindig jó barátok lettek, és a herceg jövőbeni viselkedését pozitívan befolyásolta, ha azt látta, hogy helyette barátja nadrágját porolják ki. Habár a szokás állítólag Nagy-Britanniából ered, eddig még nem sikerült kideríteni, hogy tényleg ott született-e eme furcsa „gyermekmunka”.

Kelmetisztító

Újabb foglalkozás az ókori Rómából. A római városokban a kelmetisztító (latinul fullones) üzletében különféle ruhadarabokat festettek, mostak és szárítottak. A modern mosodától annyiban tér el, hogy a ruhát nem vízben, hanem az árnyékszékekből összegyűjtött emberi vizeletben mosták. Nem éppen elhanyagolható különbség...

Tekebábu-állogató

Eme rosszul fizetett kétkezi munkát végző személy feladata az volt, hogy a megfelelő helyre visszaállítsa a tekebábukat, az eldőlt bábukat megtisztítsa, és visszajuttassa a játékosoknak a labdát. Miután feltalálták a bábuállító masinát, nem volt többé szükség állogató fiúkra.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: munka