Szegeden 2018. március 8. 09:13

Oktatáspolitika: teljes az egyetértés, kormányváltás kell

Képgaléria
Először tartottak a 2018-as országgyűlési választások előtt képviselőjelölti vitát Szegeden. A téma a köz- és a felsőoktatás volt.

Vita végül nem volt az Agórában, ugyanis akik ott voltak, egyetértettek abban, kormányváltásra van szükség, különben a már most is katasztrofális állapotban lévő köz- és felsőoktatás még tragikusabb helyzetbe kerül. Eltérések igazából a megoldásokban, a helyzet lehetséges kezelésében voltak. A fórumon Szeged 1-es választókerületének jelöltjei közül megjelent

  • Bodrog Zoltán, az LMP,
  • Mihálik Edvin, a Momentum,
  • Szabó Sándor, az MSZP–Párbeszéd,
  • Tóth Péter, a Jobbik

indulója.

Szeged 2-es választókerületéből elment a képviselőjelölti vitára

  • Boros-Gyevi Gergely a Momentum,
  • Fackelmann István a Jobbik,
  • Györgyey János, az Együtt
  • Tessényi Judit, az LMP

képviselőjelöltje.

A 2-es MSZP–Párbeszéd jelöltje, Joób Márton egy másik politikai rendezvényen volt: éppen Gurmai Zitával beszélgetett a vita ideje alatt. A Fidesz–KDNP jelöltje közül a 2-es körzetben induló B. Nagy László legalább vette a fáradságot és egy, a szervezőknek írt udvarias levélben kimentette magát, míg az 1-es körzet jelöltje, Bartók Csaba semmilyen módon nem reagált a megkeresésre. A beszélgetést az SZTE Oktatói Hálózata, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének SZTE szervezete és a STEP – Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja szervezte, a harmadik része volt a Kihívások fórumsorozatnak.

(fotók: Szabó Luca)

Kettő plusz egy részre osztották föl a fórumra szánt időt a szervezők: előbb a közoktatásról, majd a felsőoktatásról beszélhettek a jelöltek, majd a harmadik részben a közönség következett, ez a „ráadás” volt a legrövidebb. A közoktatási részt Horváthné Kunstár Andrea összefoglalója, a felsőoktatásit Balázs Péter helyzetértékelése vezette föl, eztán jöhettek a képviselőjelöltek, pártonként öt percet kaptak. Ez mint kiderült fontos volt, a közoktatási résznél ugyanis előbb Boros-Gyevi Gergely, majd Tóth Péter „tolt ki” párttársával, amikor elhasználta az időkeretet, végül a szervezők egy-egy percnyi megszólalási lehetőséget adtak Mihálik Edvinnek és Fackelmann Istvánnak is.

Így látják a közoktatási megoldásokat az ellenzéki pártok

Momentum: „Szeretnénk, ha a diákok sokkal komolyabban elkezdenének politizálni már a középiskolában. Jelenleg nem tudnak érvelni, vitatkozni, és ez nagyon nagy baj. Ismerkedjenek meg minél fiatalabban a demokráciával!”

Jobbik: „Azoknál az önkormányzatoknál, ahol jól működtek az általános és középiskolák, például itt Szegeden, ott visszaadnánk az önkormányzatoknak az intézményeket. Csak azokon a kistelepüléseken maradnának állami kézben az iskolák, ahol valóban nehezen boldogulnának a fenntartásukban, működtetésükben az önkormányzatok.”

MSZP–Párbeszéd: „Az oktatás egyik legfontosabb rész, hogy a szegényebb, nehezebb sorsú gyermeknek is ugyanolyan esélye legyen tanulni, mint a tehetősebb szülők gyermekének. Ma ezt az oktatás nem teszi lehetővé, olyannyira, növeli az esélyegyenlőtlenséget. Ezen változtatni kell

Változtatni kell a finanszírozáson, a GDP hat százalékát (a legfrissebb adat 2016-os: 124,3 milliárd dollár – a szerk.) fordítanánk oktatásra, ma jellemzően 4–4,5 százalékot költ erre a kormány. Bevezetnénk a kilenc évfolyamos általános iskolát, az első öt évben az alapkészségek fejlesztésén lenne a hangsúly – szövegértés, írás, olvasás.

Csökkenteni kell a pedagógusok, diákok terheit.”

Együtt: „Az egyik legfontosabb: önálló oktatási minisztériumra van szükség, egyetértünk ebben a Jobbikkal. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelvek és az informatika oktatására, ez mind benne van a korábban elfogadott, az ellenzéki pártok által aláírt, támogatott oktatási minimumban benne vannak. Programunkból több mint ötven foglalkozik az oktatással: forrásbővítésre, a források átstrukturálásra van szükség, a KLIK-et meg kell szüntetni, hosszú távú, stabil oktatási koncepcióra van szükség”

LMP: „Már április 9-én meg kellene kezdeni az oktatás átalakítását, minden szinten. Teljes körű, ingyenes oktatásra van szükség a köz- és a felsőoktatásban is. A tankötelezettséget vissza kell állítani 18 éves korig. A férőhelyhiány ne akadályozz a bölcsőde és óvodai beíratást sehol az országban.”

Felsőoktatási nézetek

Momentum: „A mai diákok jelentős részének olyan munkája lesz 10-20-30 év múlva, ami ma még nem is létezik, ezért a gondolkozás, a változás képességét kell megtanítani.

A Momentum az első egyetemi évet ingyenesség tenné, utána sávos rendszert hozna létre, azaz szociális háttér, vagy tanulmányi átlag alapján lenne ön költség, amelyhez egy jóval jövedelemarányosabb diákhitel-visszafizetési lehetőséget tennénk hozzá.”

Jobbik, Tóth Péter: „A feleségem tanársegédként kezdte a pályáját az egyetemen, már adjunktus. De vérlázító az a fizetés, amelyet keresnek az oktatók. Amikor kezdő volt, kevesebbet kapott, mint a rakodók a környezetgazdálkodási cégnél – nem lebecsülve, lenézve az ő munkájukat, persze. Rendben kellene végre tenni ezeket a fizetéseket. A kancellárok szerepét is át kellene gondolni. Szükség van valamilyen állami kontrollra, de nem ilyenre, mint amilyen most van.”

MSZP–Párbeszéd: „Nem jó, ha azt látjuk, hogy az egyetemről kijövők egyre nagyobb százalékra külföldön képzeli el a jövőjét. Ha szerencsénk van, visszajönnek, de ez nem jellemző. Ez a Fidesz kottája, ne legyenek vélemények, ne legyenek gondolkodó fők, mindenki azt szajkózza, amit ők mondanak. A kancellári rendszerre ilyen formában semmi szükség. Az államnak a szerepe a fenntartásban van. Erősítse az egyetemek és a partnercégeik együttműködését. Újra esélyt kell adni a hátrányos helyzetűeknek, akik ma egyszerűen nem tudnak diplomához jutni. Azt is az egyetem döntse el, milyen szakokat indít, oda hány főt és hogyan vesz fel, nem kell ezzel az államnak törődnie. Nem jó irány, ha vannak olyan egyetemek, amelyek jobbak a jobbaknál, amelyeket kiemelten kezel az állam. Egységes rendszerre van szükség. Az első diploma mindenkinek legyen ingyenes, garantálni akarjuk, hogy az ösztöndíjak jelentősen, harminchárom százalékkal emelkedjenek, és itt is kardinális kérdés a tanárok fizetése.”

Együtt: „Négy fő ígérete van a pártnak, az első diploma ingyenes lenne, elvárható időn belül és tanulmányi teljesítménnyel.

A hátrányos helyzetből indulóknak megerősítenénk az egyetemi előkészítőjét. Három éves intenzív nyelvi képzést biztosítanánk az egyetemistáknak. A Diákhitel 2-t el akarjuk törölni, azoknak, akik ilyen hitelt már fölvettek adójóváírás formájában megszüntetnénk a törlesztést. A HÖK-öket a jelenlegi formájában fölszámolnánk.

Ennek így semmi értelme, meg kell újítani a hallgatói önkormányzatokat. A kancelláriarendszer kuka.”

LMP: „A diákságban látunk egyfajta érdektelenséget, közönyt kialakulni, ezen szeretnénk változtatni. Az egyetemi reformokhoz, a pedagógusbérek rendbetételéhez a párt a GDP arányának nyolc százalékát fordítaná (Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: négy év alatt megduplázná az oktatás forrásait az LMP, a büdzsé húsz százalékát fordítanák erre a területre – a szerk.). Az egyetemi oktatást is ingyenessé tennénk.”

Közönség: kérdések, de inkább hozzászólások

A harmadik harmad volt a szemben ülőké. Azonban a közönség soraiból jobbára hozzászólások, megjegyzések, kiegészítések hangzottak el. Többek között az is, hogy be kell azt látni, nagyon sok olyan pedagógus van, akinek megfelel a mostani rendszer. Nem kell nekik sem gondolkodni, megmondják nekik, hogy mit, mikor, hogyan tanítsanak, nem kell minden órára készülni. Ez egy nagyon kényelmes állapot, amit van, aki kihasznál. Megjegyezték azt is a közönség soraiból, kulcsfontosságú, milyen a hazai egyetemek színvonala, milyen a képzés. Hiszen egyre könnyebben elérhetők a külföldi egyetemek.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének SZTE szervezete felsőoktatás fórum oktatás STEP – Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja SZTE Oktatói Hálózata Választás 2018