Hirdetés
Szegeden 2018. március 1. 09:53

Moziba járni mindig jó (lesz)!

Képriport
Rövidesen megkezdik a Belvárosi Mozi felújítását, ami nem egyszerűen modernebb belső kialakítást, jobb kép- és hangminőséget jelent: új funkciókat is kap a patinás épület. Ha nem is az utolsó pillanatban, de megnéztük, milyen most a szövevényes belső folyosókat, kis belső termeket rejtő épület a gépháztól a pincéig, és megpróbáljuk bemutatni, milyen lesz az átalakítás után.

Tudták, hogy valaha Bartók Béla is koncertezett a Belvárosi Mozi épületében? No és, hogy a valaha itt működő vívóteremben edzettek a szegedi katonatisztek? Ennek ellenére az 1920-ban átadott épületben mindig is a mozié volt a főszerep. Magyarországon is egyedülálló, hogy egy lassan 100 esztendős épületben gyakorlatilag folyamatosan működjön a mozgószínház. Az eredeti vetítőterem jóval nagyobb volt a mostaninál, hiszen annak a zenekarnak is helyet kellett szorítani, amelyik a némafilmeket kísérte még a 20-as években. A jelenlegi Zsigmond Vilmos terem a mögötte található Csőke József teremmel együtt az ország egyik legnagyobb alapterületű vetítőterme volt abban az időben.

Jelenleg három vetítőterme van a Belvárosinak, a már említett két helyiségen kívül ugyanis a középméretű Balázs Béla teremben is futnak az előadások. A Csőke József és a Balázs Béla termek elég bonyolultan közelíthetők meg jelenleg, sőt ez utóbbiba csak a tetőteraszon keresztül lehet bejutni, ami télen egy kellemetlen kiruccanás a jó meleg Casablanca után. Ezért az átalakítás egyik fő funkciója az lesz, hogy egy folyosórendszerrel kössék össze a termeket, így viszonylag könnyen lehessen közlekedni a helyiségek között.

Ha már említettük Zsigmond Vilmost, az Oscar-díjas szegedi származású operatőrt, érdemes megemlíteni, hogy ritka hazalátogatásai alkalmával egyszer sem mulasztotta el meglátogatni a mozit, és természetesen a nevét viselő termet. 2015-ben, egy évvel a halála előtt járt itt utoljára, és akkor büszkén jegyezte le az intézmény vendégkönyvébe, hogy ez Magyarország legnagyobb 3D-s vetítőterme. Nem biztos, hogy igaz volt, de az biztos, hogy a világhírű operatőrnek hazahúzott a szíve.

A szerencsések betekinthetnek olykor magába a vetítőhelyiségbe is, ahol ma már nem zajos gépeket, hatalmas filmtekercseket kezel a mozigépész, hanem lényegében egy számítógépet. A filmeket egy külső merevlemezen tárolják, amelyekről nem lehet csak úgy átmásolni a legújabb mozisikereket, mert speciális kód kell a lejátszásukhoz, amelyet a forgalmazók adhatnak meg, és csak a vetítés ideje alatt érvényes ez a biztonsági számsor, amikor leveszik műsorról, már új kódot adnak ki.

Ez a technika valószínűleg nem fog változni a felújítás után sem, de a fűtésrendszer egészen biztosan. Jelenleg a kettős pincerendszerben található az az elavult kazán, amely biztosítja az épület melegét, ám ezt az energiakorszerűsítéssel lecserélik.

A pincerendszer új funkciót kap: itt nyílik meg a mozitörténeti kiállítás. Ez a turisztikai csemegének szánt tárlat fogja bemutatni többek között a három terem névadóinak munkásságát. A Csőke József, Zsigmond Vilmos és Balázs Béla életéhez és munkásságához kötődő tárgyakból már rengeteg van a mozi tulajdonában, így a bőség zavarával fog küzdeni a tárlat rendezője.

A mozi munkatársai nagyon szeretnék, ha a felújítási munkálatok alatt legalább részben folytatódnának a vetítések, így egyrészt nem veszítenék el a kapcsolatot a moziszerető közönséggel, másrészt az úgynevezett kiegészítő programokról sem kellene teljesen lemondaniuk. Itt ugyanis már lassan tíz éve élő közvetítések segítségével követhetik nyomon az opera rajongói a New York-i Metropolitan Opera előadásit, de előadásokat, koncerteket is tartanak a legnagyobb teremben.

Egyszer még lánykérésnek is helyt adott az épület, de ez már egy másik történet...

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belvárosi Mozi mozi