Hirdets
Szegeden 2018. február 24. 14:03

Egy katona rendelte el a liget kialakítását

Képgaléria
Reitzenstein Vilmos ezredes 160 éve kezdett neki katonáival az újszegedi ligetnek, amely addig mocsaras vadászterület volt. Most a város közel egymilliárd forintból újítja fel a ligetet.

Ha egy szegedi meghallja azt a szót, hogy liget, biztosra vehető, az újszegedi Erzsébet liget árnyas platánjai jutnak az eszébe: mindannyian ismerjük, mindannyian számtalanszor bejártuk már a ligetet.

A „Jó Szív” majálisa. A „Jó Szív” egyesület Budapesten jött létre azzal a céllal, hogy megsegítse a tiszai árvízkárosultakat. A fővároson kívül az ország minden pontján jótékonysági alkalmakat, gyűjtéseket, úgynevezett bazárokat rendeztek. A fotó az újszegedi ligetben készült 1888-ban (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye)

1860-tól járnak a szegediek a ligetbe

Az újszegedi liget története igazi nagy sztorikat, érdekességeket és nagy drámákat is magában rejt. Gondolták volna például, hogy egy katona rendelte el és kezdte meg a liget kialakítását? Bizony: 1858-ban Reitzenstein Vilmos ezredes kezdett neki katonáival az akkor harminc hold méretű terület rendezésének. Ekkoriban a szegedi várban állomásozó 46. sorgyalogezred tisztikara szívesen vadászott ugyanis a mocsaras, vadon területen, amely az ezredes gondolatának köszönhetően kezdett el ligetté formálódni.

Korlátozottan használható a liget a felújítás alatt

A liget felújításakor ütemezetten, de lezárnak majd bizonyos szakaszokat a munkálatok során – mondta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. A gyalogosok és kerékpárosok által használt fősétányon az úttesten vagy valamelyik oldali járdán biztosítják a közlekedést. A fősétány azonban sportolásra, futásra nem lesz alkalmas. A ligetben lévő intézményeket meg lehet majd közelíteni. A sportpályák és a zöldfelületek használata azonban a kivitelezés függvényében erősen korlátozott lesz. A szabadtéri színpad zárva marad. Nem ajánlja, sőt veszélyesnek tartja a kivitelező, ha valaki a favágások, illetve a további munkálatok miatt a liget fősétány kívüli területén tartózkodik.

1860-tól kezdve a szegediek is egyre szívesebben látogattak ki a ligetbe, ahol szépen lassan megjelentek az árusok, a ringlispíl, a fagylaltozó, majd Szent István napján már igazi ünnepi hangulat és nagy tömeg fogadta a kitérőket kötéltáncosokkal, muzsikával, tánchellyel és később – Stuwert Antal cs. és kir. tűzművesnek köszönhetően – tűzijátékkal is. (A cs. és kir. a német k. u. k. rövidítése: kaiserlich und königlich, magyarul cs. és kir., császári és királyi – a szerk.)

Pötyke lakások és kolerakórház a nagy árvíz után

A nagy szegedi árvíz azonban a ligetet is érintette: 1879-ben a katasztrófa után a „fakadóvíz” a liget mélyebb területeit elöntötte, így pallókon jártak az emberek. A magaslatokon a Szegedről átmenekült lakosságot helyezték el különböző barakkokban, fabódékban, vasházakban, deszkabódékban: a népnyelv ezeket az ideiglenes lakásokat pötyke lakásoknak nevezte el. Az újabb drámai időszak 1886-ban következett be, amikor a szegedi kolerajárvány idején a Vigadó épületét jelölték ki az egyik kolerakórháznak, és ide helyezték el a betegeket. Nem csoda, hogy a közönséget a betegség jócskán elijesztette a népkerttől...

Miért Erzsébet a liget?

És azt vajon tudják, miért Erzsébet liget a liget? Bizonyára sokan kitalálták: Erzsébet királyné meggyilkolásához van köze. 1898-ben ugyanis Sisi halála után a földművelésügyi miniszter arra kérte a településeket, hogy ültessenek Erzsébet-emlékfákat a királyné tiszteletére. 1899-ben a kezdeményezéshez Szeged is csatlakozott, és három tölgyfát ültettek Erzsébet királyné tiszteletére, a népkertet pedig Erzsébet királyné ligetnek nevezték el.

Az újszegedi Vigadó 1908-ban (fotó: Fortepan/Schmidt Albin)

Egy újabb kérdés: ismerik a Stefánián az Erzsébet királyné-szobrot? Képzeljék: 1901-ben az alkotást a Képzőművészeti Egyesület Újszegednek szerette volna megszerezni, meg is kérték az újszegedi hölgyeket, hogy segítsenek ennek megvalósításában, de mire elkészült a szobor helye a ligetben, a terv meghiúsult, és végül a Stefánián helyezték el azt.

1927-ben az újszegedi ligetben kaptak lencsevégre szegedi és hódmezővásárhelyi munkás eszperantistákat. Zamenhof, azaz Doktoro Esperanto követői 1887 óta számos lelkes tagot toboroztak (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye; leltári szám: T. 13107)

Vidámparkot nyitottak

Haladjunk tovább a történelemben: az első világháború és a szerb megszállás nagyon megtépázta az egykori pompázatos rózsakerteket, a gondozott pázsitokat, a gyönyörű fákat: a helyreállítás a szerbek kivonulása után, 1921-ben kezdődhetett csak meg. A második világégés alatt viszonylagos nyugalommal zajlott az élet a ligetben, amelynek újbóli rendezéséhez 1948-ban kezdtek hozzá. Ebben az évben kapta meg új nevét: Népligetté vált az egykori népkert. Miközben évente zajlottak a május elsejei ünnepségek, 1954-ben üzembe helyezték a víztornyot, 1964-ben pedig megnyitották a kis vidámparkot.

Óvodások a ligetben 1978 októberében (fotó: Móra Ferenc Múzeum/Somogyi Károlyné archívuma)

Az írás elején sok drámát ígértünk, jöjjön egy utolsó zárásként. 1862. december 20-án számolt be a Szegedi Híradó egy kiemelkedő bűncselekményről: „három szép növésű cédrust loptak el a népkertből”, ráadásul egy igen ritka fajtát. Ezek szerint valakiknek igazán különlegesen telhetett a karácsony 156 évvel ezelőtt...

Azok a békés nyolcvanas évek... Idilli pillanatkép az avarban fürdőző újszegedi ligetről babakocsival, ballonkabáttal. A felvételt Enyedi Zoltán készítette 1982 novemberében (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye; leltári szám: 716_10)

(A cikk Bátyai Jenőné: A liget című írása alapján készült – A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia, 1. [Szeged, 1999]).

A jövő

Az újszegedi ligetet közel egymilliárd forintból újítja fel Szeged.
Zöldfelületi fejlesztés:
– gyepesítés (4367 négyzetméter),
– faültetés (34),
– cserje/talajtakaró (11 ezer 801),
– évelő, egynyári és hagymás növények ültetése,
– faápolás (151),
– kalodázás (532).
Természetközelibb területek fejlesztése:
– madáritatók, porfürdők, odúk, egyéb búvóhelyek kialakítása,
– tanösvény kialakítása táblákkal,
– tanösvény ácsolt pallóburkolatú járófelülettel, új öntözőhálózat kiépítése (18 ezer 530 fm),
– játszótér-rekonstrukció, meglévők javítása, új játékszerek telepítése (3),
– új szabadtéri fitneszeszközök telepítése (24),
– új EPDM öntött gumiburkolat (3281 négyzetméter),
– új parki bútorok elhelyezése (195),
– új szemetesek, kutyaürülék-gyűjtő szemetesek kihelyezése,
– napozóágy,
– gördeszka, BMX, játékeszközök felületének javítása, sportpályák javítása burkolatcserével, hengerelt aszfalt (2380 négyzetméter).



Közlekedési felületek rekonstrukciója:
– új és meglévő parki utak stabilizált zúzottkő burkolattal (2773 négyzetméter),
– új kiselemes betontérkő burkolat (8156 négyzetméter),
– kerékpárút és kis futókör létesítése aszfaltburkolatú felületek felújításával, marás/aszfaltozás (2986 négyzetméter),
– új aszfaltburkolatú út/járda készítése (4027 négyzetméter).
Egyéb nagyobb léptékű beavatkozások:
– kerítésbontás, új kerítés építése,
– a közvilágítás korszerűsítése új kandeláber vezetékhálózattal (182).
Az Újszegedi Szabadtéri Színpad rekonstrukciója:
– nézőtéri padok felújítása (a lábak, fa ülőfelület fakezelése) – 1530 négyzetméter,
– az öltözők teljes körű felújítása,
– mosdóhelyiségek, büfé helyiségeinek teljes körű felújítása,
– fogyasztói terasz felújítása a műszaki dokumentációban részletezettek szerint.

Nyitóképünkön Pietro Mascagni, a Parasztbecsület szerzője (középen) 1935-ben sétál az újszegedi ligetben (forrás: a Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteménye)

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: liget Újszeged urbanisztika Móra Ferenc Múzeum várostörténet