Hirdetés
Hirdets
Szegeden 2018. február 19. 08:56

Megújul Móraváros családi pihenőparkja

Képriport
Hamarosan elkezdik felújítani a Kolozsvári teret önkormányzati pénzből. A tervezők a családi pihenőpark kialakításakor figyelembe vették a terület természeti értékeit, valamint a környékbeliek és az iskola igényeit.

A Kolozsvári térrel kapcsolatos első történeti forrás Móra Ferenc egykori régész, író, múzeumigazgatóhoz kötődik. Ő találta meg a téren a valószínűleg a 630-as évekből származó avarkori leletet, egy aranyozott bronz fülbevalót. Az egyetlent, amely Szeged belterületéről ismertté vált – fogalmazott a városrész történetéről Vakula Réka tájépítész.

Móraváros névadója

Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit művelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. A korabeli térképek tanúsága szerint Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt. Csupán a XIX. század elején kezdett kialakulni, és akkor a helyén még szőlők terültek el.

A tér jelene

Az iskolából Móravárosi iskola lett, majd több évig üresen állt, jelenleg a Waldorf Általános Iskola működik benne. A teret családi házak szegélyezik. A parkot és játszóteret drótkerítés védi. A terület gyalogosan, kerékpárral és autóval is megközelíthető, településszerkezeti szempontból jó fekvésű. Nagy összefüggő lombtömege miatt helyi védelem alatt áll. Az elmúlt évtizedekben a tér állapota leromlott, használói nem becsülték meg, gyakran megrongálták, szemetet hordtak rá.

A közelmúltban új sportszereket és játszótéri eszközöket telepítettek a régi aszfaltos kosárlabdapálya, illetve a homokkos, gyepes focipálya mellé. A beton- és aszfaltburkolatok sok helyen töredezettek, elhanyagoltak. A tájépítész ismertetőjéből az is kiderült, hogy a tér fáinak legnagyabb részét valószínűleg a hetvenes években ültethették. Ezek jellemzően ezüstjuharok, oszlopos kínai nyárfák, az iskola előtt hársakat és csörgőfákat találunk, és helyenként kisebb csoportokban fenyőket.

A városrész a korábbi főbírájáról, Móra Balázsról kapta a nevét. Cölöpökkel védett nemesi kúriája valahol ott állt a mai Kolozsvári téren. Az író Móra Ferenc nem ennek a családnak a leszármazottja. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték a területet.

A legszegényebbek telepedtek le

A XIX. század második felében töltötték fel a vízállásos helyeket Szegeden. Ilyen vizes helynek számított Móraváros egy része is. 1827-ben kezdték felparcellázni ezt a területet. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét, a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok, innen indult a szegedi munkásmozgalom. Móraváros széles, szabályos és rendezett utcáival határozott és magas szinten tervezett, igényes mérnöki munka nyomán alakult ki. Az 1869-es felmérésből kiderül, hogy a Kolozsvári téri rész már beépült, a tér mai helyén lakóházak állnak, de megmaradtak még a vízfelületek is a környéken.

A városrész régi, jellegzetes bérházai közül ma is jó néhány áll, de mellettük az új családi és társasházak is jellemzők. A városrész „főtere” a Kálvária tér, de a Kolozsvári tér is jelentős. A Móravárosi körút megépülte után a városrész nyugat felé bővült: a körúton kívüli területen új lakótelep és bevásárlóközpont épült. Zömében kertvárosias beépítésű lakóterület, a Cserepes sorhoz közel bevásárlóközpont és lakópark épült, és itt található a vadaspark is.

A jövő

Önkormányzati pénzből hamarosan megfiatalodik a Kolozsvári tér. Az elképzeléseket a tervezők lakossági fórumon mutatták be tavaly. A Waldorf-iskola diákjai is kihasználhatják a teret, hiszen megújul a sportpálya, kültéri fitneszeszközöket telepítenek, és gyermekközlekedési tanpályát építenek. Hangulatos közösségi tereket is kialakítanak, ennek köszönhetően sétálni, pihenni és sportolni is lehet a jelenleg is helyi védettség alatt álló területen. A fákat és cserjéket természetesen nagy értéknek tartják a tájépítészek, így ezek megmaradnak, sőt újabb növényeket is telepítenek a területre.

KRESZ-pálya a téren

A Kolozsvári tér kialakítása az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítéshez köthető. Akkortól szerepel a tér a katonai felmérésekben, sőt 1889-től már a nevét is feltüntetik, ám nem zöld parkként szerepel.

Az 1930-as népszámlálási adatok alapján a munkásság Szegeden főképp Rókuson és Móravárosban lakott apró házakban, illetve a telepeken. Az első új általános iskola Móravárosban épült a Kolozsvári téren 1962-ben. Később a Gagarin Általános Iskola nevet kapta, ennek köszönhetően a teret egy ideig ugyancsak Gagarin térként emlegették. A téren a hetvenes évek második felétől a gyerekek KRESZ-pályán sajátíthatták el a közlekedési kultúrát. Mementóként ma is megtalálhatók még a régi aszfalt töredezett darabjai. A KRESZ-pálya mellett játszótér terült el, a tér jó részét parkolók foglalták el.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Móraváros felújítás Kolozsvári tér