Túl a városon 2018. február 18. 18:28

Szemük láttára hasadt szét Afrika

Képriport
Egy óceán születésének lehetett szemtanúja és a nyolcszáz évvel ezelőtti őszi keresztény karácsonyba is bepillanthatott a magyar expedíció, amelyben a szegedi Szilassi Péter is részt vett. Az utazók emléket állítottak Etiópiában annak a két szegedi kutatónak, akik hat éve merénylet áldozatául estek.

– Azt a Földön egyedülálló természeti jelenségnek számító Erta Ale vulkánt kerestük fel Etiópiában, amit a hat évvel korábbi utazásunk során ki kellett hagynunk – kezdte mesélni pár héttel ezelőtti utazásukról a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének docense. Szilassi Péter hozzátette, negyedmagával vágott neki az expedíciónak. Társai a barátai voltak, gimnáziumi földrajz szakos tanárok: Gruber László Bonyhádról, Bodor Tibor Szolnokról és Novák-Kovács Zsolt Sárbogárdról. Mindnyájan szeretik testközelből megfigyelni a földrajzi jelenségeket, és átadni tapasztalataikat a tanítványaiknak.

Rosszkor voltak rossz helyen

– Ez az oknyomozó érdeklődés vezérelt bennünket hat évvel ezelőtt is, azaz hogy többet lássunk Etiópiából egy átlagturistánál, hogy jobban megértsük azt a természeti, illetve társadalmi-gazdasági helyzetet, amit megfigyelünk. Nem kalandtúra, nem is sportteljesítmény, hanem az élmények továbbadása a célunk – mondta a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Hat éve anyagi okokból meghiúsult a háromhetes túrájuknak ez az utolsó része. Fájó szívvel, de akkor elköszöntek barátaiktól, útitársaiktól, köztük Szabad Gábortól és Fábián Tamástól. A két túrázó folytatta útját, és később a Danakil-mélyföldön merénylet áldozatai lettek. Szilassi Péter azt mondja, sajnos a fegyveres támadásra – bár akkor is minden szükséges óvintézkedést megtettek – nem lehetett felkészülni, azaz Tamás és Gábor rosszkor volt rossz helyen.

A vidék azóta is népszerű turisztikai célpont. Ottjártukkor még vagy száz utazó fényképezte a vulkán működését.

Nem éreztek félelmet, hiszen hat éve munkált bennük a késztetés, hogy végre eljussanak ehhez a világraszóló látványossághoz. Hajtotta őket a kíváncsiság, nem utolsósorban pedig az, hogy a terrortámadás helyszínén emléket állítsanak elhunyt barátaiknak. Angol nyelvű táblát helyeztek el a tűzhányó oldalában, amelynek felirata magyarul: „In memoriam Fábián Tamás geográfus és Szabad Gábor orvos. Két lelkes magyar világjáró emlékére, akik 2012. január 17-én itt vesztették életüket. Magyarország kormányának támogatásával emelték barátaik.” Egy másik táblát az addisz-abebai magyar követségen hagytak, ők helyezik el Teleki Sámuel, Sáska László és Kittenberger Kálmán emlékére. A XIX–XX. században mindhárom magyar felfedező kutató sokat tett Etiópia természeti értékeinek tudományos feltárásáért.

Etióp Jeruzsálem

Az Erta Ale vulkán azért egyedülálló, mert a szárazföld belsejében működik. Az afrikai kontinens kettészakadásának lehet szemtanúja, aki megfigyeli. A vékony köztes résben pedig óceáni kőzetlemez alakul ki, magyarán a következő több millió évben óceán születik. A Vörös-tenger nyomul majd be ide, és önti el a területet. Ehhez foghatót a Földön mindössze két helyen, ott és Izlandon lehet látni.

Megosztják az élményeiket

Március 1-jén 17 órától Szilassi Péter tart vetített képes beszámolót az emlékexpedícióról az SZTE bölcsészkari épületében. Március 4-én délután útitársát, Gruber Lászlót hallhatják az érdeklődők a Fábián Tamás Ért-Ék Alapítvány emlékestjén az Agorában. Az Etiópia – Erta Ale Emlékexpedíciót a kormány, a Fábián Tamás Ért-Ék Alapítvány és magányszemélyek támogatták.

– Ismerni kell az országot, hogy jól válasszunk időpontot a túránkhoz. Mi karácsony előtt indultunk, hogy még kint élhessük át január 7-ét, az etióp karácsonyt. Így kétszázezer zarándokkal együtt mi is részesei lehettünk ennek Lalibelában, amit etióp Jeruzsálemnek is neveznek. Fantasztikus élmény volt – mutatta a fotókat a szegedi kutató. – Tizenegy templomot faragtak a szikla mélyébe nyolcszáz évvel ezelőtt. A zarándokok énekelnek, táncolnak, ünneplik Jézus születését. Még most is kellemes borzongás fog el, ha visszagondolok rá. Az ottaniak kopt keresztények. Ők már a keleti és nyugati kereszténység szétszakadása előtt, azaz ezerhétszáz éve olyan országot alapítottak, ahol elsőként államvallássá tették a kereszténységet. A rítusait máig megtartották.

Időutazás részesei lehettünk, hiszen olyan ruházatot, kellékeket láthattunk, mint amilyeneket a kezdetek kezdetén használtak. Január 7-e a szenteste, másnap a karácsony. Ajándékozni nem szoktak, mert nem családi, hanem mélyen vallásos ünnepnek számít. Úgy ünneplik Jézus születését, hogy az egyik sziklatemplom alját körbeállják a papok, és napnyugtától napkeltéig táncolnak ősi csörgőhangszerekkel, például szisztrummal kísérve. Ezzel jelenítik meg a pásztorokat és a három napkeleti bölcset. (Hitük szerint Boldizsár, a szerecsen király Etiópiából származik.) Amikor felkel a nap, feljönnek a sziklatemplom felső peremére, és ott folytatják táncukat, az angyalokat megszemélyesítve – tette hozzá.

Példa toleranciából

Egy szóval jellemezve Etiópiát, rendkívül színes ország a szegedi kutató szerint. Megtalálható a 4300 méter magasan fekvő fennsík, miközben néhány órányi távolságban elérhető Afrika legmélyebb pontja, a Danakil-mélyföld, százhúsz méterrel a tengerszint alatt. És ez a változatosság nemcsak a domborzatra értendő, a klímára, a növényzetre, a tájképre és a kultúrára ugyancsak igaz. Hiszen a lakosság közel fele kopt keresztény, a másik fele muszlim, akik békében élnek egymással.

Semmiféle vallási villongás nem fordul elő. Példát mutatnak toleranciából: abszolút megfér egymás mellett a két vallás.

Etiópia a jó példa arra, hogy az agresszió nem velejárója az iszlám vallásnak.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Etiópia Szegedi Tudományegyetem SZTE utazás