László Róbert, Political Capital: Határrevízió a Fidesz és a szélsőjobb között

Megszavazta a Trianon-törvényt a román képviselőház

Hiába küldte vissza megfontolásra az államfő az egyszer már elfogadott jogszabályt.

Trianoni határok: „mindent vissza” vagy etnikai revízió?

Az első világháborút lezáró békekötés felülvizsgálatának igénye határozta meg a Horthy-korszak egészének külpolitikáját. Ebben valamennyi, a korral foglalkozó történész egyetért. Az ország külpolitikájának determináltsága érhető, még akkor is, ha ennek a politikának a jellege és módja erősen vitatható.

Egy kapu, amit egy napra minden évben lezártak

Van egy olyan emlékhely Szegeden, amely az első világháborút lezáró békeszerződésre emlékezteti a járókelőket. A mai egyetemisták már inkább úgy ismerik: az uv-kapu.

Amikor a Tisza elválasztotta a szegedieket egymástól

Az első világégést követően Szeged ideiglenesen két részre szakadt. Régi félelmek éledtek fel, hiszen az újszegedi rész a törökök elleni harcok idején is jóval tovább maradt megszállás alatt, mint a túlpart. Ezúttal azonban a Trianoni békeszerződés aláírása véget vetett a szerb, illetve a francia katonai jelenlétnek.

Világtörténelmi rémregény; rászedett, megcsalt nemzet; erősnek kell legyünk – ezt írták a lapok Trianonról száz éve

Gyász, düh és szomorúság mellett, némi naivitáson túl, bizakodó, munkára és összefogásra sarkalló gondolatok jelentek meg a trianoni békediktátum aláírása napján a magyar sajtóban. Szemezgettünk a százéves évforduló alkalmából az országos és a szegedi lapokból.

Hallgassák meg, hogyan emlékezett az SZKT a Nemzeti Összetartozás Napján!

Ők írták alá a trianoni békediktátumot: hazaárulók vagy áldozatok voltak?

Az első világháborút négyévi küzdelem után, 1918 novemberében az Osztrák–Magyar Monarchia részeként a vesztesek oldalán fejeztük be. A történelmi Magyarország 20 milliós lakosságából hadba vonult 3 millió 800 ezer katona közül több mint 660 ezer halt hősi halált, az ország pedig elveszítette területének kétharmadát. Már csak az volt a kérdés, ki írja alá a szégyenteljes békediktátumot Versailles-ban. Hosszas casting után találtak csak jelentkezőket.

Az eső is siratta Trianont Tápén

A szinte folyamatos esőszitálás ellenére az eredeti tervek szerint zajlott le csütörtökön délelőtt a Trianon megemlékezés a tápéi Országzászlónál. A városrész önkormányzati képviselője beszédében arra emlékeztetett, hogy a 100 évvel ezelőtt történtek okozta sebeket csak a nemzeti összefogás gyógyíthatja.

Ez a maradék kis ország megmutatta a világnak, hogy milyen nagyok tudunk lenni – Trianonról kérdeztük az utca emberét Szegeden 

Megkérdeztük a szegedieket arról, milyen gondolataik, érzéseik vannak a száz évvel ezelőtt meghozott, az egész nemzetet tragikusan érintő döntéssel kapcsolatosan.

Akár Csongrád-Csanád-Békés-Torontálnak is hívhatnánk megyénket

Négy szomszédos megye, amelyek területeit a történelem folyamán többször átrajzolták, egymáshoz csatolták, településeiket pedig gyakran átkerültek más közigazgatási területekre. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, miként alakult ki az a megyerendszer, amit ma ismerünk, és mi az előzménye a ma hivatalossá vált Csongrád-Csanád elnevezésnek.

Romsics Ignác: Jobb békeszerződésre szinte esély sem volt

Magyarországot a XVI. század óta nem érte olyan veszteség, mint a trianoni békeszereződéssel. Mai ésszel szinte elképzelhetetlen az a sokk, amit a döntéssel a magyar társadalom átélt.

Szeged inkább jól, mint rosszul jött ki Trianonból

Hatalmas törést, gyászt és agóniát okozott a mához 100 éve aláírt trianoni békediktátum Magyarországon, nem volt kivétel ez alól Szeged sem. Ugyanakkor városunk az idő múlásával több területen előrébb lépett az 1920. június 4-e előtti időszakhoz képest. Trianon negatív és pozitív hatásait gyűjtöttük össze.