László Róbert, Political Capital: Határrevízió a Fidesz és a szélsőjobb között

Megszavazta a Trianon-törvényt a román képviselőház

Hiába küldte vissza megfontolásra az államfő az egyszer már elfogadott jogszabályt.

Migránsozott, sorosozott, a meleg pároknak is beszólt és a katonatisztek fontos jövőbeli szerepét méltatta Orbán augusztus 20-i beszédében

A miniszterelnök Szent István és az államalapítás méltatásán túl azt is mondta, hogy a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa.

Trianoni határok: „mindent vissza” vagy etnikai revízió?

Az első világháborút lezáró békekötés felülvizsgálatának igénye határozta meg a Horthy-korszak egészének külpolitikáját. Ebben valamennyi, a korral foglalkozó történész egyetért. Az ország külpolitikájának determináltsága érhető, még akkor is, ha ennek a politikának a jellege és módja erősen vitatható.

Egy kapu, amit egy napra minden évben lezártak

Van egy olyan emlékhely Szegeden, amely az első világháborút lezáró békeszerződésre emlékezteti a járókelőket. A mai egyetemisták már inkább úgy ismerik: az uv-kapu.

Száz év hamar lepereg az idő homokóráján: Zsadányi Nagy Csaba családja történetével is szervesen összefonódott Trianon

A legutóbbi száz év nagyon sok és nem vágyott eseményt tartogatott számunkra. Hogy pontosan mikor is volt Trianon, arról elvitatkozhatnak a történészek, kimondták, aláírták, kivonultak, és így tovább, de a hatása ma is él. Az én családom történetével is szervesen összefonódott. 

Amikor a Tisza elválasztotta a szegedieket egymástól

Az első világégést követően Szeged ideiglenesen két részre szakadt. Régi félelmek éledtek fel, hiszen az újszegedi rész a törökök elleni harcok idején is jóval tovább maradt megszállás alatt, mint a túlpart. Ezúttal azonban a Trianoni békeszerződés aláírása véget vetett a szerb, illetve a francia katonai jelenlétnek.

Fát ültettek Trianon emlékére Petőfitelepen

A sűrűn gyülekező felhők sem zavarták meg az emlékezést Petőfitelepen. A Lidicei téren fát is ültettek a száz évvel ezelőtti nemzeti tragédia emlékére. A városrész önkormányzati képviselője beszédében arra figyelmeztetett, nem szabad a múltat feledni, de azt se hagyjuk, hogy az a jövőnk elé álljon.

Momentum: felelősség Trianonra emlékezni

Az Árpád téren, az országzászlónál koszorúzással emlékezett a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára a Momentum szegedi szervezete, ahol Cseh Katalin, a párt európai parlamenti képviselője és Körmendi Zoltán, a Momentum szegedi elnökségének tagja mondott beszédet.

Hallgassák meg, hogyan emlékezett az SZKT a Nemzeti Összetartozás Napján!

Ők írták alá a trianoni békediktátumot: hazaárulók vagy áldozatok voltak?

Az első világháborút négyévi küzdelem után, 1918 novemberében az Osztrák–Magyar Monarchia részeként a vesztesek oldalán fejeztük be. A történelmi Magyarország 20 milliós lakosságából hadba vonult 3 millió 800 ezer katona közül több mint 660 ezer halt hősi halált, az ország pedig elveszítette területének kétharmadát. Már csak az volt a kérdés, ki írja alá a szégyenteljes békediktátumot Versailles-ban. Hosszas casting után találtak csak jelentkezőket.

Az eső is siratta Trianont Tápén

A szinte folyamatos esőszitálás ellenére az eredeti tervek szerint zajlott le csütörtökön délelőtt a Trianon megemlékezés a tápéi Országzászlónál. A városrész önkormányzati képviselője beszédében arra emlékeztetett, hogy a 100 évvel ezelőtt történtek okozta sebeket csak a nemzeti összefogás gyógyíthatja.

Ez a maradék kis ország megmutatta a világnak, hogy milyen nagyok tudunk lenni – Trianonról kérdeztük az utca emberét Szegeden 

Megkérdeztük a szegedieket arról, milyen gondolataik, érzéseik vannak a száz évvel ezelőtt meghozott, az egész nemzetet tragikusan érintő döntéssel kapcsolatosan.

Akár Csongrád-Csanád-Békés-Torontálnak is hívhatnánk megyénket

Négy szomszédos megye, amelyek területeit a történelem folyamán többször átrajzolták, egymáshoz csatolták, településeiket pedig gyakran átkerültek más közigazgatási területekre. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, miként alakult ki az a megyerendszer, amit ma ismerünk, és mi az előzménye a ma hivatalossá vált Csongrád-Csanád elnevezésnek.

Romsics Ignác: Jobb békeszerződésre szinte esély sem volt

Magyarországot a XVI. század óta nem érte olyan veszteség, mint a trianoni békeszereződéssel. Mai ésszel szinte elképzelhetetlen az a sokk, amit a döntéssel a magyar társadalom átélt.

Szeged inkább jól, mint rosszul jött ki Trianonból

Hatalmas törést, gyászt és agóniát okozott a mához 100 éve aláírt trianoni békediktátum Magyarországon, nem volt kivétel ez alól Szeged sem. Ugyanakkor városunk az idő múlásával több területen előrébb lépett az 1920. június 4-e előtti időszakhoz képest. Trianon negatív és pozitív hatásait gyűjtöttük össze.

Kövér László szerint Trianon kapcsán Karácsony nem őszinte, Gyurcsányék és a momentumosok pedig tőrőlmetszett utódai az 1919-es bolsevistáknak

Az Országgyűlés elnöke a Magyar Nemzetben mondta el, mit kell gondolni Trianonról, az ellenzékről, és például Karácsony Gergelyről.

Trianon 100: ingyenes filmeket és korabeli Filmhíradót is lehet nézni a Budapesti Távmoziban

Lesz például A gyertyák csonkig égnek és adják az Anyám és más futóbolondok című filmet is.

Trianon: egyperces leállással és gyászdalokkal emlékeznek Szegeden

 Bár a járványügyi korlátozások miatt nem lehet tömegrendezvényt szervezni, a trianoni békeszerződés századik évfordulóján a szegedi önkormányzat is megemlékezést tart.

Csongrád-Csanád megye lesz június 4-étől Csongrád megye neve

Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz – jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden.

Pályázatot hirdet Szeged a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából

Szegedi középiskolások és egyetemisták részére hirdet pályázatot az önkormányzat Hogyan hatott Szeged városára az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés? címmel. A két kategóriában 3-3 díjat oszt ki egy ötfős szakmai zsűri.

Ceglédi Zoltán: Apró kiegészítések Kövér László trianoni intelmeihez

Egyáltalán nem bánják, hogy nincs már élő emlékezete az ország megcsonkításának – így azt hazudnak róla, amit akarnak.

Lakner Zoltán: Bűnbakgyártó nagyüzem

Trianon gyermekei

Voltaképpen le sem írhatnám ezeket a sorokat, ha nem a gyászos trianoni békeszerződéssel zárul Magyarország számára az első világháború.

Amit 2020 tartogat: nyári olimpia, amerikai elnökválasztás, labdarúgó Európa-bajnokság, Trianon-évforduló, Brexit

Év elején nem árt számba venni, mi mindent tartogat az előttünk álló esztendő. Annyiban mindenképpen mozgalmasabb lesz, hogy idén végigszurkolhatjuk a labdarúgó Európa-bajnokságot, amelynek egyik helyszíne Budapest. Az idén nyári olimpiát rendeznek Tokióban, az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak.

Nagyon figyeljünk, válaszúthoz érkezünk

Nem érdekelték a jósok, a jóslatok. Meggyőződése volt, hogy csak hadoválnak a jövőről, de semmit nem látnak, semmit sem tudnak kiolvasni a kártyalapokból, kavicsokból, dobókockákból, borsószemekből, az ólom, a gyertya vagy a jégcsapok formájából, de még a kocsonya zsírfoltjaiból sem.

A „trianoni szerződés napjává” nyilvánítanák június 4-ét Romániában

Ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót. A két kormánypárti román szenátor kezdeményezése a magyar kormány intézkedésére reagál, miszerint 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz.

Trianoni menekültek adatbázisát mutatta be az MTA egyik kutatócsoportja

Több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével együttműködve. 400 ezernél is többen találtak új hazára Magyarországon.