Sokféle identitásunk közül az egyik legelsőként említett az otthonunk: a település, ahol élünk, ahonnan származunk. Bemutatkozás, önjellemzés, a másik megismerése, megfejtése... mindenkihez az egyik legfontosabb kulcs a falu vagy a város, amely az övé, és ami általa lesz több.
Részletek
Televíziósként gyakran találkozunk ideges emberekkel. A minap a piacon forgattunk.
Részletek
Írom ezt aznap, amikor második napja szűnt meg a kijárási korlátozás vidéken, de nem járok ki, mert ezúttal a természet korlátoz, zuhog az eső. De mi a különbség? Az, hogy mégis megtehető? Nem. Az, hogy most saját magamat korlátozom. És ez nagy különbség.
Részletek
Az elmúlt hetek nagy, kollektív társadalmi élménye, hogy nincs a boltban szárazélesztő.
Részletek
A koronavírus drámai módon megváltoztatja életünket – fogalmazott a politikus, aki először az egészségügyi dolgozók mellett a pénztárosoknak és a bolti árufeltöltőknek köszönte meg a kemény munkájukat.
Részletek
Kommunikációs morzsapartit rendez a kormány, vagy ahogy a nagyra becsült Krekó Péter kolléga nyilatkozta, ami most zajlik, az egy Finkelstein-béta verzió.
Részletek
Félremagyarázták a szavait – így reagált a DK-s Niedermüller Péter az ellene szervezett kormánypárti tüntetés hírére. Azzal érvelt, hogy egy ideológiáról és nem emberekről beszélt, az ideológiától pedig nem tud és nem is akar bocsánatot kérni. Saját pártja kiállt mellette, a Fidesz szerint viszont nincs helye a közéletben.
Részletek
Senki sem akarja, hogy a magyar emberek igazságérzete alapján ítélkezzenek a bíróságok Magyarországon, és azt javaslom, ezt a miniszterelnök se akarja, mert nem lenne jó vége.
Részletek
Voltaképpen le sem írhatnám ezeket a sorokat, ha nem a gyászos trianoni békeszerződéssel zárul Magyarország számára az első világháború.
Részletek
Még hogy nem volt érdekes az Ön újévi köszöntője! Egy mondata igenis nagyon megragadott engem, és már ezért érdemes volt elmondania. Hiszen mi is lehet egy szónok leghőbb vágya? Nyilván az, hogy valaki csettint a hallgatóság soraiból: ez igen, ez nekem is eszembe jutott, csak nem tudtam ilyen frappánsan megfogalmazni.
Részletek
Nem érdekelték a jósok, a jóslatok. Meggyőződése volt, hogy csak hadoválnak a jövőről, de semmit nem látnak, semmit sem tudnak kiolvasni a kártyalapokból, kavicsokból, dobókockákból, borsószemekből, az ólom, a gyertya vagy a jégcsapok formájából, de még a kocsonya zsírfoltjaiból sem.
Részletek
Játsszunk el a gondolattal, hogy egészségügyi és oktatási világbajnokságot rendeznek Magyarországon!
Részletek
Hat évvel ezelőtt írtam az első jegyzetemet. Azt mondta a rovatvezetőm az akkori lapomnál, hogy válasszak egy könnyebb témát, mondjuk az adventet. Azt hittem, szerencsés vagyok, mert két napot is kaptam rá. Viszont olyan rövidnek még egy hétvége se tűnt, mint az, annyit kínlódtam az írással.
Részletek
A vasárnap reggel a kecskeméti vasútállomáson talált. Szakadó esőben tettem meg a belvárostól az odáig tartó utat. Esernyőm alig védett meg az elázástól. Percekbe telt, míg olyan állapotba hoztam magam, hogy a pénztár elé állhassak. Nem tudtam, mikor indul vonat Szegedre. Annyit igen, hogy óránként, ám azt nem, hogy időben érkeztem-e. A pénztárostól tudtam meg, hogy háromnegyed órát kell várakoznom.
Részletek
Ez a rezsim populista. Tehát valamelyest mi magunk vagyunk. A rezsim néha felfigyel ránk, meghátrál, ha tüntetünk az internetadó ellen, megtorpan, ha leváltják Budapest főpolgármesterét, és elgondolkodik, ha veszít a nagyvárosokban.
Részletek
A legrosszabb szülői döntések egyike volt, hogy testvéremmel abba az általános iskolába jártunk, ahol édesanyánk tanított.
Részletek
Lehet a választási eredményeket magyarázni, bár azt mondják, a sikert azt nem kell. Szóval ki lehet forgatni a szegediek döntését úgy is, hogy a kormánypárt nyert, csak nem érdemes.
Részletek
Az utóbbi években akár távolabbról, akár közelebbről néztem Szegedet, nem takaríthattam meg a város neve mellől a szabad jelzőt. Éltem a gyanúperrel, hogy messzebbről szebbnek látszik, mint amilyen valójában.
Részletek
„Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted” – kezdte Kossuth Lajos híres toborzóbeszédét 1848. október 4-én a Klauzál téren, miután a budai országúton – a mai Kossuth Lajos sugárúton – a lovasokból és kocsikból álló kíséretével bevonult a városba. Elcsépelt gondolatok? A legkevésbé sem. Bizony e szavak a mai napig igazak Szegedre és a szegediekre.
Részletek
Kövér László azt mondta Szegeden egy fideszes fórumon, hogy az önkormányzati választásoknak nem az országos politikáról, a pártpolitikáról, hanem az adott településről és a helyi közösségről kell szólnia.
Részletek
Kormányzati és kormányzathoz közel álló emberek gyakran fogalmaznak úgy: sokkal jobb – értsd: kifizetődőbb –, ha egy településnek fideszes a polgármestere.
Részletek
– Hónapok óta foltos a mennyezet, most viszont úgy beáztatott a felső szomszéd, hogy féllábszárig taposunk a mocsokban, és senki nem csinál semmit – sírta bele a telefonba öreg barátnőm egy hete. Erzsike dörömbölt az albérlőnek, hívta a közös képviselőt, semmi változás. Előkerítette a tulajdonost, nagy nehezen akadt ráérő vízszerelő is, hiába.
Részletek
Sokat alkottam a nyáron, el kellett szaladnom akvarellpapírért a szaküzletbe. Mint máskor, most is zajlott az élet a polcok között, felbolydult méhkasra hajazott az üzlet.
Részletek
„Szégyellem magam azért, amit ezzel a bolygóval tettünk” – mondta pár éve egy előadásában Jane Goodall, etológus, főemlőskutató és természetvédő, az egyik leghíresebb tudós a világon.
Részletek
A megállóban. A múzeumnál. A téren. A hídon. A Tisza-parton. A kútnál.
Részletek
Nem ismertem Péter Lászlót. Pontosabban, nem ismertem jól, nem ismertem eléggé.
RészletekKedves barátom szokta azzal kezdeni, ha felhív egy újabb politikai hírrel, hogy „nem fütyülök a sötétben”. Arról én már tudom, hogy igenis de...
Részletek
Akkoriban a német márka 50 forint körül mozgott, az utakon okkersárga Zsigulik gurultak. A rakparton ingyenes volt az Ifjúsági Napok rockkoncertje, a Stefánián meg félrészeg vagányoktól kellett megvásárolnod a falevelet.
Részletek
Aranyoskám! Jöjjön közelebb, szagolja meg! Én gondoztam, locsolgattam, meg szeretgettem, mert szeretni kell őket – kínálta az asztalon befőttesüvegben álló gyöngyvirágcsokrokat a piacon.
Részletek
Negyvenkilenc év – ennyit élt Térey János író, költő, műfordító, aki június 3-án ment el.
Részletek
Sokaknak azonnal a dóm és a szabadtéri játékok ugrik be Szeged neve hallatán, de biztos vagyok benne, hogy ott van az elsők között a Pick szalámi is. Képzeletbeli dobogónk közelébe érhet a tiszavirágzás, és talán még a szögedi boszorkányok is ott lehetnek „a Szigettel”.
Részletek
Hogy Szeged milyen város, ítélje meg mindenki maga. Másként látja, akit itt lakik, másként, aki vendégként keresi fel. Mást jelenthet annak, akinek családja nemzedékekre visszamenően itt született és él(t), mint azoknak, akik fiatalként vagy felnőttként telepedtek le a városban.
Részletek
Ugye, hogy illata van? Hogy Szegednek jó illata van! Minden zegzugának, és ha becsukott szemmel csorgok le a vízen a horgászladikkal, akkor is érzem, hogy ez a Maros, vagy már a Tisza. Ha belavírozunk a betonhajó mellé a tápai téli kikötőbe, akkor is érzem az iszap szagáról, hogy hol járunk. Hogy csuka vagy balin rabolt mellettünk. Mert annak is szaga van.
Részletek
Még kezdő újságíró voltam, amikor egy sajtótájékoztató után kettesben maradtam az akkori békéscsabai polgármesterrel, az építészmérnök végzettségű, harmincas éveinek vége felé járó férfival. Valamilyen mára teljesen lényegtelen ügyben akart tanácsot kérni. Beszélgetésünk azonban hamar más irányba kanyarodott.
Részletek
Ez már az igazi tavasz. A rügyek régen kipattantak, a vegetáció meglódult, fű, fa és lomb érik harsogó zölddé, és a foltozott napernyő is ott áll már a diófánál.
Részletek
Kettőezer-tizenkilenc március huszonegyedikének délutánján a patinás szegedi iskolában egy ötven éve a falba temetett időkapszula és egy régi úttörőcsapat üzenete került napvilágra.
Részletek
A szegedi árvíz száznegyvenedik évfordulójára rendezett ünnepségre öt nyugat-európai ország budapesti nagykövetét hívták meg. A gesztus érthető és természetes volt.
RészletekAz élet úgy hozta, hogy az utóbbi két évben sokat és rendszeresen vonatoztam. Őszülő fejjel tanulásra adtam a fejem, így hetente tettem meg a lakhelyem és a Szeged közötti távolságot.
Részletek
Szegedre költöztem az év elején. Már a nyáron szemeztem a várossal, megfogott a szépsége, a varázslatos építményei, és ami a döntésemet leginkább megalapozta, hogy lakhelyemül is válasszam: a Szegedet jellemző sajátos, pozitív és szeretetteljes hangulat.
Részletek
Annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert egy biliárdasztal simaságú területen születtem, a kezdetektől fogva csodáltam és szerettem a hegyeket. Nem kell mindenkivel egyetérteni, még a klasszikusokkal sem – morfondíroztam magamban az érettségi előtt, amikor a lázadás és a tekintélytisztelet eldöntetlen csatát vív a lélekben.
Részletek
Világjáró család voltunk. Apám két dologra nem sajnálta a pénzt: a könyvvásárlásra és az utazásra.
Részletek
1823. január 22-én Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát. Százhatvanhat évvel később, 1989-ben a Hazafias Népfront javaslatára döntötték el, legyen ekkor a magyar kultúra ünnepe.
Részletek
„Nem az a szép, ami szép, ami tetszik, az a szép!” – állította jeles írónk, Tömörkény István. Találó sorait a minap olvastam, amikor kislányom kérlelt épp, hadd menjen föl az íróról elnevezett szegedi középiskola gyalogos rámpáján. Egykori alma materem főbejárata előtt olvasható ugyanis a szépség – mint esztétikai kategória – találó meghatározása.
Részletek
Akkoriban gyakrabban volt hófehér a karácsony. Néhány nappal szenteste előtt a mellékutcák szánkónyomai mély párhuzamosokat, meg különös kettős-spirál galaxisokat rajzoltak a szűzhóba.
Részletek
Felülhetett végre az óriáskerékre! Lassan emelkedett a magasba, és gyönyörködött az izzó gyöngysorokkal telehintett villamosban. Milyen pöttöm ez is – gondolta.
Részletek
Novemberben leszédülnek az utolsó levelek a fákról, cammogunk komótosan bele a télbe. Dércsípte hajnalok, ködös délelőttök és homályos délutánok ideje ez. Megéheztünk.
Részletek
Ősz van a városban. Hűvösről hideggé dermednek a reggelek és az álmok. A Lechner tér fái bordó, okker vagy mélybarna átmeneti kabátot öltenek.
Részletek
Tudják, mi a közös egy dinoszaurusz farkában, Dankó Pista hegedűjében és egy lovas szobor árnyékában? Szívesen elmesélem.
Részletek
Hajdanán különös eseményt jelentettek a városok életében a fesztiválok. A köznépnek rendezett ünnepségek voltak ezek; karneválok, „fieszták”.
Részletek
Szerencsés vagyok, hogy itt élhetek, Szegeden. Lassan lopakodik felém nesztelen az ősz. Lassan lélegzem, mélyeket.
Részletek
„Itt van az ősz, itt van újra...” – tizennyolc évig tanítottam Alsóvároson. Állítólag a Földmíves utca sarkán ősidőktől fogva létezik ez az épület.
Részletek
Mint eső után a szegfűgombák, úgy teremnek kicsiny hazánkban az utóbbi években a kézműves mesterek.
Részletek
Átlagosan tízből hét magyar család nem engedheti meg magának a nyaralást. Tóth A. Péter jegyzete.
Részletek
Végül is, minden párt arra használja az irodáját, amire csak akarja. Kampányban, úgy tűnik, ez különösen igaz.
Részletek