Megrázó vonatútjaim
Az élet úgy hozta, hogy az utóbbi két évben sokat és rendszeresen vonatoztam. Őszülő fejjel tanulásra adtam a fejem, így hetente tettem meg a lakhelyem és a Szeged közötti távolságot.
Részletek- Kezdőlap
- "jegyzet"-ként cimkézett hírek listázása
Az én városom
Szegedre költöztem az év elején. Már a nyáron szemeztem a várossal, megfogott a szépsége, a varázslatos építményei, és ami a döntésemet leginkább megalapozta, hogy lakhelyemül is válasszam: a Szegedet jellemző sajátos, pozitív és szeretetteljes hangulat.
Részletek
Mi, alföldiek
Annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert egy biliárdasztal simaságú területen születtem, a kezdetektől fogva csodáltam és szerettem a hegyeket. Nem kell mindenkivel egyetérteni, még a klasszikusokkal sem – morfondíroztam magamban az érettségi előtt, amikor a lázadás és a tekintélytisztelet eldöntetlen csatát vív a lélekben.
Részletek
A messziről jött ember
Világjáró család voltunk. Apám két dologra nem sajnálta a pénzt: a könyvvásárlásra és az utazásra.
Részletek
Kik vagyunk, honnan jövünk...?
1823. január 22-én Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát. Százhatvanhat évvel később, 1989-ben a Hazafias Népfront javaslatára döntötték el, legyen ekkor a magyar kultúra ünnepe.
Részletek
Ami tetszik, az a szép
„Nem az a szép, ami szép, ami tetszik, az a szép!” – állította jeles írónk, Tömörkény István. Találó sorait a minap olvastam, amikor kislányom kérlelt épp, hadd menjen föl az íróról elnevezett szegedi középiskola gyalogos rámpáján. Egykori alma materem főbejárata előtt olvasható ugyanis a szépség – mint esztétikai kategória – találó meghatározása.
Részletek
Mennyből az angyal
Akkoriban gyakrabban volt hófehér a karácsony. Néhány nappal szenteste előtt a mellékutcák szánkónyomai mély párhuzamosokat, meg különös kettős-spirál galaxisokat rajzoltak a szűzhóba.
Részletek
Fellegekben
Felülhetett végre az óriáskerékre! Lassan emelkedett a magasba, és gyönyörködött az izzó gyöngysorokkal telehintett villamosban. Milyen pöttöm ez is – gondolta.
Részletek
Márton lúdja
Novemberben leszédülnek az utolsó levelek a fákról, cammogunk komótosan bele a télbe. Dércsípte hajnalok, ködös délelőttök és homályos délutánok ideje ez. Megéheztünk.
Részletek
Héttől hetvenhétig
Ősz van a városban. Hűvösről hideggé dermednek a reggelek és az álmok. A Lechner tér fái bordó, okker vagy mélybarna átmeneti kabátot öltenek.
Részletek
Semmit a kéznek
Tudják, mi a közös egy dinoszaurusz farkában, Dankó Pista hegedűjében és egy lovas szobor árnyékában? Szívesen elmesélem.
Részletek
Fesztivál, rítus, Szeged
Hajdanán különös eseményt jelentettek a városok életében a fesztiválok. A köznépnek rendezett ünnepségek voltak ezek; karneválok, „fieszták”.
Részletek
Rőtsárga sugarak, szőke könnyek
Szerencsés vagyok, hogy itt élhetek, Szegeden. Lassan lopakodik felém nesztelen az ősz. Lassan lélegzem, mélyeket.
Részletek
Szeptemberegy
„Itt van az ősz, itt van újra...” – tizennyolc évig tanítottam Alsóvároson. Állítólag a Földmíves utca sarkán ősidőktől fogva létezik ez az épület.
Részletek
Mézesmadzag
Mint eső után a szegfűgombák, úgy teremnek kicsiny hazánkban az utóbbi években a kézműves mesterek.
Részletek
Hurrá! Nyaralunk?
Átlagosan tízből hét magyar család nem engedheti meg magának a nyaralást. Tóth A. Péter jegyzete.
Részletek
Égnek a vonalak a Victor Hugo utcában
Végül is, minden párt arra használja az irodáját, amire csak akarja. Kampányban, úgy tűnik, ez különösen igaz.
Részletek