Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • "helytörténet"-ként cimkézett hírek listázása
Szeged és a közlekedés – 7. rész: Honnan a név?

Szeged és a közlekedés – 7. rész: Honnan a név?

A honfoglaló magyarok a X. század hajnalán megérkeztek és keveredni kezdtek a vidék életben maradt lakosságával, és átvették szokásaikat. A klímaváltozás ekkor pozitív hatással érkezett, lett is annyi munka a parti sókikötőben, hogy hiába volt tiszta víz minden, érdemesebb volt odaköltözni. Erről, és a kis, Marosmenti törzsi államról írtunk előző cikkünkben: most innen folytatjuk.

Részletek
Bevonulás zeneszóra: száz éve harc nélkül vették vissza a magyar katonák a szerbek által hátrahagyott újszegedi oldalt

Bevonulás zeneszóra: száz éve harc nélkül vették vissza a magyar katonák a szerbek által hátrahagyott újszegedi oldalt

Csak pár százan tudtak átjönni a megszállt övezetből Szegedre, ugyanis a szerbek mindössze néhány órát adtak a költözésre, utána lényegében lezárták Újszegedet. Szekéren, talicskán, batyuban hozták az emberek a holmijukat. Száz éve vonultak be a magyar csapatok a közel három évig szerb megszállás alatt álló Újszegedre. A Szegedi Tükör évfordulós írása.

Részletek
Szeged és a közlekedés: a SASMob, az Elephant Studio és a szeged.hu nagy vállalkozása arról, ami természetesnek tűnik, pedig egyáltalán nem az

Szeged és a közlekedés: a SASMob, az Elephant Studio és a szeged.hu nagy vállalkozása arról, ami természetesnek tűnik, pedig egyáltalán nem az

Belegondolt már abba, hogyan élnénk, ha soha egyikünk sem mehetne sehová? Ha nem találtuk volna fel a kereket, ha nem jöttek volna létre a civilizációk, ha nem lenne folyamatos a fejlődés, akkor hogyan élnénk? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására nem merünk vállalkozni, de arra igen, hogy bemutassunk néhány olyan pillanatot, ami kellett ahhoz, hogy töretlen legyen annak a „dolognak” a változása, megújulása, amit közlekedésnek hívunk.

Részletek
Egy elfeledett mérkőzés – az Aranycsapat Szegeden

Egy elfeledett mérkőzés – az Aranycsapat Szegeden

A világ idén ismét sportlázban ég. A fociszurkolóknak talán az Európa-bajnokság került leginkább előtérbe, hiszen Budapest is a rendezők közé tartozott, illetve a magyar válogatott ismét részt vehetett a kontinenstornán. Talán ilyenkor sokaknak eszébe jut az Aranycsapat és az eredményeik, reménykedve abban, hogy ismét ilyen sikeresek lesznek fiaink. Sok szegedi elfelejtette már, vagy nem tudja, hogy az Aranycsapat Szegeden is játszott mérkőzést – írja Tóth István történész, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa a Szegedi Tükörben.

Részletek
Már több mint kétszáz éve is létezett a Vértó: egy év alatt még zöldebb és rendezettebb lesz a környék

Már több mint kétszáz éve is létezett a Vértó: egy év alatt még zöldebb és rendezettebb lesz a környék

2021. június 19. 17:49 | helytörténet Szegedi Tükör Vértó

A liget, Odessza, Belső-Tarján, a Stefánia, a Móra-park és a Roosevelt tér után egy év alatt a Vértó és környéke is megújul. Persze nemcsak közvetlenül a tó környékén lesznek változások, hanem a Bonifert-iskolánál, az Ortutay utcai boltnál és a makkosházi közösségi kerteknél is. A Szegedi Tükör összeállítása.

Részletek
Soha nem lesz már együtt a legendás szegedi Löw-könyvtár: megmaradt iratok alapján született meg a története

Soha nem lesz már együtt a legendás szegedi Löw-könyvtár: megmaradt iratok alapján született meg a története

A Löw-könyvtár egy régi formájában és egységében már nem létező gyűjtemény, amely annak idején a Löw Immánuel Rabbisági Könyvtár nevet kapta. E könyvtár 1944 és 1948 között történetének lehetőség szerinti rekonstrukciója volt a cél. A „lehetőség szerinti” jelző azért hangsúlyos, mert históriájának megírásakor csupán azokból a dokumentumokból dolgozhatott a kutató, amelyek megmaradtak, és máig előkerültek.

Részletek
Nem élhettek muzsikaszó nélkül: kétszáz éve született idősebb Erdélyi Ignác szegedi cigányprímás

Nem élhettek muzsikaszó nélkül: kétszáz éve született idősebb Erdélyi Ignác szegedi cigányprímás

A kétszáz éve született idősebb Erdélyi Ignác cigányprímás Kossuth Lajosnak, a fia pedig Ferenc Józsefnek is húzta. A régi Szegeden számos kitűnő cigányzenész hegedült, mert a szegediek és a város vendégei nem élhettek muzsikaszó nélkül. A Szegedi Tükör emlékírása.

Részletek
167 kilós hal a király asztalán: tódult a szegedi nép Bitó János halászcsárdájába, mert isteni volt a halpaprikás, a túrós lepény meg a bor

167 kilós hal a király asztalán: tódult a szegedi nép Bitó János halászcsárdájába, mert isteni volt a halpaprikás, a túrós lepény meg a bor

Még sehol sem volt a király, amikor a főkonyhamestere, gróf Kinsky már a szegedi halpiacot járta, ahol találkozott Bitó Jánossal. A halászmester eladott neki egy 167 kilós vizát, amelynek előtte kivette az ikráját, ami 28 kilót nyomott. Bitó és felesége később halászcsárdát nyitott, ahová jöttek Pestről is írók, újságírók, mert isteni volt a csárdagazda halpaprikása, valamint Juliska túrós lepénye és csuszája.

Részletek
Szinte hihetetlen: 1995 júliusáig lehetett parkolni a Klauzál téren

Szinte hihetetlen: 1995 júliusáig lehetett parkolni a Klauzál téren

A járványhelyzet miatt már több mint egy éve – pár hét kivételével – ingyenes a parkolás a kormány rendelkezése szerint az egész országban, így Szegeden is. Utoljára negyven éve volt ilyen. Íme a szegedi fizetőparkolás története a parkolóőröktől a parkolóórákon és parkolójegyeken át a parkolóautomatákig. A Szegedi Tükör összeállítása.

Részletek
Legendás írók, vers Ágotának: a XX. századi magyar irodalom legkiemelkedőbb képviselői éltek, alkottak Szegeden

Legendás írók, vers Ágotának: a XX. századi magyar irodalom legkiemelkedőbb képviselői éltek, alkottak Szegeden

Számos olyan író, költő munkássága kötődik Szegedhez, akik itt éltek, alkottak a városban több-kevesebb ideig, vagy éppen csak látogatóba érkeztek. A magyar költészet napja alkalmából a Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből válogatott a Szegedi Tükör.

Részletek
Tary Pál, a szerelmes főkapitány

Tary Pál, a szerelmes főkapitány

Szeged város egykori főkapitányát a maga korának legműveltebb vezéregyéniségeként és kiváló kultúrférfiúként említik kortársai. A szegedi könyvgyűjtő ügyvéd, keménykezű főkapitány élettörténetében azonban felfedezhető egy romantikus szerelmi szál is. A Szeged folyóiratban megjelent tanulmányt a Szegedi Tükör szemlézte.

Részletek
„A hajnal nem találta többé Szegedet”: 142 éve söpörte el az ár a várost, hogy a vályogépületek romjain újjászülethessen

„A hajnal nem találta többé Szegedet”: 142 éve söpörte el az ár a várost, hogy a vályogépületek romjain újjászülethessen

Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját élte át 1879. március 12-én. „A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait” – írta Mikszáth Kálmán a 142 éve bekövetkezett szegedi árvízi tragédiáról, amely egyetlen éjszaka alatt elpusztította a várost, de egyben a modern fejlődés útját is megnyitotta előtte.

Részletek
Visszabontják a melléképüleket, és a helyükön zöldterületeket alakítanak ki: a műemléki jelleg megtartása mellett újítják fel a Felső Tisza-parti Sóházat – 2. rész

Visszabontják a melléképüleket, és a helyükön zöldterületeket alakítanak ki: a műemléki jelleg megtartása mellett újítják fel a Felső Tisza-parti Sóházat – 2. rész

Szeged városát kiváltságos helyzetbe hozta évszázadokkal ezelőtt a só, melyet raktározni kellett. Még ma is áll az egyik ilyen elosztóközpont a Felső Tisza-parton. Az egyedi védettséget élvező ikonikus épületet, a Sóházat most újítják fel, a műemléki jelleg megtartása mellett.

Részletek
Szeged a létét köszönheti a sónak: a műemléki jelleg megtartása mellett újítják fel a Sóházat a Felső Tisza-parton – 1. rész

Szeged a létét köszönheti a sónak: a műemléki jelleg megtartása mellett újítják fel a Sóházat a Felső Tisza-parton – 1. rész

Szeged városát kiváltságos helyzetbe hozta évszázadokkal ezelőtt a só, melyet raktározni kellett. Még ma is áll az egyik ilyen elosztóközpont a Felső Tisza-parton. Az egyedi védettséget élvező ikonikus épületet, a Sóházat most újítják fel a műemléki jelleg megtartása mellett. A Szegedi Tükör megnézte az épület történetét.

Részletek
Népszerű a Somogyi-könyvtár online helytörténeti akciója: kedden köszöntötték a játék egyik nyertesét

Népszerű a Somogyi-könyvtár online helytörténeti akciója: kedden köszöntötték a játék egyik nyertesét

Hatvannál is többen vettek eddig részt azon a helytörténeti játékon, amelyet online hirdetett meg a Somogyi-könyvtár. A résztvevők a város nevezetességeivel és történetével is megismerkedhettek az elmúlt hónapokban. Ma a Dóm téren köszöntötték az egyik nyertest, a játék pedig folytatódik.

Részletek
Csobogótól a vízjátékshow-ig: a Móra-parki szökőkút egyedülálló lesz Európában

Csobogótól a vízjátékshow-ig: a Móra-parki szökőkút egyedülálló lesz Európában

Milyenek voltak a régiek, avagy így nézett ki a Móra-park a nagymedence előtt: a XIX. és XX: század sokat és kicsit ritkábban látott fotóiból a Szegedi Tükör válogatott.

Részletek
Horváth Jenőt, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjét a rendszer megváltásának álma sodorta a forradalomba

Horváth Jenőt, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjét a rendszer megváltásának álma sodorta a forradalomba

Horváth Jenő 1947–48-ban igazgató-rendezőként, majd 1955–56-ban főrendezőként dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban. A forradalomban való részvétele miatt eltávolították a színházból, és börtönbüntetésre ítélték. A Szegedi Tükör emlékírása.

Részletek
Szeged kulináris öröksége – Rézi nénitől a város legtehetségesebb ifjú szakácsáig

Szeged kulináris öröksége – Rézi nénitől a város legtehetségesebb ifjú szakácsáig

2020. október 20. 18:21 | gasztronómia helytörténet Szegedi Tükör

Szeged a bő levű korcsmák és szűkszavú magyarok városa – írták egykoron a városról. Gyorsan tegyük hozzá: Szeged az a város is, amely mindig sokat adott étkeire. Messze földön híres főzőasszonyok éltek és főztek itt halat, sütöttek récét és rétest. Alább a szegedi gasztronómia múltjának, jelenének és jövőjének kiemelkedő, tehetséges főzőasszonyairól, mai szóhasználattal: séfjeiről olvashatnak. A Szegedi Tükör összeállítása.

Részletek
Város épült a semmiből – Lechner Lajos Szeged újjáépítésekor számot vetett a modern nagyváros kialakulásának minden követelményével

Város épült a semmiből – Lechner Lajos Szeged újjáépítésekor számot vetett a modern nagyváros kialakulásának minden követelményével

2020. október 11. 18:22 | helytörténet Szegedi Tükör

Az 1879-es nagyárvíz elpusztította Szegedet: 5458 ház omlott össze. Csak 265 épület élte túl a katasztrófát, többek között a Szent Miklós szerb ortodox templom, a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza és a Zsótér-ház. Szegedet Lechner Lajos tervei alapján, a korszerű városrendezés elveinek alkalmazásával építették újjá. A Szegedi Tükör újra megnézte az egykori építkezéseket.

Részletek
Az erőszakos egyetemi hatalomátvételek ellen tiltakoznak az SZFE-ről érkező lánggal a Dugonics téren, Baumhorn Lipót nevét minden szegedinek ismernie kellene: itt a Szeged Podcast kilencedik adása!

Az erőszakos egyetemi hatalomátvételek ellen tiltakoznak az SZFE-ről érkező lánggal a Dugonics téren, Baumhorn Lipót nevét minden szegedinek ismernie kellene: itt a Szeged Podcast kilencedik adása!

Országos váltófutás hozza Szegedre a Színművészetin meggyújtott őrlángot, kiállítás nyílt a Klauzál téren az építészről, aki miatt a miénk a világ egyik legszebb zsinagógája.

Részletek
Suki Béla többre vihette volna, ha nem a saját életét éli, hanem a másokét

Suki Béla többre vihette volna, ha nem a saját életét éli, hanem a másokét

2020. szeptember 26. 11:36 | helytörténet Suki Béla Szegedi Tükör

A Ságvári-gimnázium tanáraként arra is nevelte a fiatalokat: bármennyire fontos a kultúra, leginkább arra való, hogy vele vidám útitársként tartalmasabb, nagyszerűbb legyen az élet. Tanítványai arra is emlékezhetnek, hogy egy ember életéből sok minden hiányozhat, de létünk nem lehet teljes tisztesség nélkül. Suki Béla egész életével példázta a tisztességet. Ezeket a sorokat Halász Miklós újságíró írta 1982-ben, amikor a legendást tanárt fájdalmasan korán, 52 évesen elragadta a halál. Emléktáblájának avatása kapcsán emlékszik vissza rá a Szegedi Tükör.

Részletek
A nagyoktól leste el a bárzongorázás fortélyait: Mózes János mesélt a régi zenés szórakozóhelyekről és arról, miért nincs kedvenc száma

A nagyoktól leste el a bárzongorázás fortélyait: Mózes János mesélt a régi zenés szórakozóhelyekről és arról, miért nincs kedvenc száma

Volt idő, amikor a szegedi Mózes János kettős életet élt: nappal közgazdászként dolgozott, este pedig bárokban zongorázott. A Szegedi Tükörnek elmondta, szerinte ma már nincsenek olyan zenés szórakozóhelyek a városban, mint volt a Szeged bár, a Régi Hungária vagy a Jégkunyhó.

Részletek
Revolver dördült a Demke-palotában – hiába vigasztalták a szegedi órást, nem akart mindent elölről kezdeni

Revolver dördült a Demke-palotában – hiába vigasztalták a szegedi órást, nem akart mindent elölről kezdeni

Szerdán reggel hét órakor főbe lőtte magát Szegeden, a DMKE-palotában a kitűnő hírnévnek örvendő Brauswetter János-féle óráscég főnöke, Brauswetter Ottó. A szegediek által kedvelt és tisztelt férfi öngyilkossága nagy megdöbbenést keltett a városban. De ki volt Brauswetter Ottó, akinek a halálhíre így megrázta száz éve Szegedet?

Részletek
Volt egyszer egy imádságos asszony, a Tisza túloldalán pedig egy gazdagon termő rét

Volt egyszer egy imádságos asszony, a Tisza túloldalán pedig egy gazdagon termő rét

Elhaladt idő – Életek, történetek a Tisza-Maros szögéből címmel hiánypótló könyv jelent meg a napokban Tápé és környékének múltjáról, gazdag néprajzi hagyományairól. A szerző többek között saját rokonságának történetein keresztül mutatja be a település sokszínű örökségét. A Szegedi Tükör belelapozott a kötetbe.

Részletek
Ilia Mihály Bálint Sándorról: Akit szeretnek, arról anekdoták születnek

Ilia Mihály Bálint Sándorról: Akit szeretnek, arról anekdoták születnek

Negyven évvel ezelőtt, 1980. május 10-én történt a tragédia: a legszögedibb szögedi, Bálint Sándor Budapesten lelépett egy autó elé, amely elsodorta. Ilia Mihály irodalomtörténésszel a néprajztudósról halálának az évfordulóján beszélgettünk. Aki a tanára volt az egyetemen és aki József Attilának éppúgy adott tanácsot, mint Pilinszky Jánosnak reményt, és akitől egy séta alatt több mindent lehetett megtudni Szegedről, mint bármilyen egyetemi kurzuson egy félév alatt.

Részletek
„Második szegedi árvízkatasztrófa pedig nem lesz” – így küzdött Szeged ötven éve a Tiszával

„Második szegedi árvízkatasztrófa pedig nem lesz” – így küzdött Szeged ötven éve a Tiszával

A huszadik század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. Május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, május 20-án pedig a védekezésért felelős bizottság elrendelte, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltve, a legszükségesebb holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság”. A helyzet azonban tovább romlott, így megkezdődött az evakuálás Makón és Maroslelén. A Szegedi Tükör emlékírása.

Részletek
Hogy hívták közel száz éve Szeged „uszodáját”, ahol a kor úszói gyakoroltak? Rókusi lóúsztató!

Hogy hívták közel száz éve Szeged „uszodáját”, ahol a kor úszói gyakoroltak? Rókusi lóúsztató!

Komoly múltja van Szegeden a sportéletnek: a huszadik század elején már különböző sportegyesületek működtek a városban. Atlétika, futás, birkózás, kajak-kenu, vívás – ezek a sportok is felbukkannak a Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményében. A Szegedi Tükör válogatása.

Részletek
Bohémek és miniszterek is kerültek Ihász Kati kezei közé

Bohémek és miniszterek is kerültek Ihász Kati kezei közé

Ötven esztendeje végzett kozmetikusként a szegedi Ihász Kati. A versenyek után csakhamar a színpad világa csábította el. Dolgozott a színházban, sminkel a szabadtérin és a tévében. Mégis leginkább menyasszonyokkal foglalkozik szívesen, mert olyankor a saját fantáziáját ötvözheti az ifjú ara stílusával egyetlen alkalomra. A Szegedi Tükör portréja.

Részletek
Egy évszázad, amely szinte mindent megváltoztatott Szegeden

Egy évszázad, amely szinte mindent megváltoztatott Szegeden

Szeged városa 1719-ben kapta vissza szabad királyi városi státuszát. Az évforduló lehetőséget ad a Szeged múltjával foglalkozó kutatóknak, hogy számot vessenek az elmúlt háromszáz esztendőről. Marjanucz László tanszékvezető egyetemi tanár Szeged hosszú XVIII. százada címmel tartott előadást a Szeged 300 konferencián.

Részletek
Évtizedek alatt zajlottak le a nagyárvíz után az évszázados urbanizációs folyamatok

Évtizedek alatt zajlottak le a nagyárvíz után az évszázados urbanizációs folyamatok

Sokfajta városfejlődésre találunk példát a világban, ám ezek közül a Szeged 300 konferencián Tomka Béla, az SZTE BTK történész oktatója alapvetően az európai példákra fókuszált. Egyben arra igyekezett rávilágítani, hogy a kontinens város- és társadalomfejlődésének jegyei hogyan érhetőek tetten Szegeden. Történeti visszatekintésben és a jelenben egyaránt.

Részletek
Ötezer szegedi kapott háromszáz éve jogokat és kiváltságokat

Ötezer szegedi kapott háromszáz éve jogokat és kiváltságokat

Virágzásnak indult Szeged, miután 300 éve megkapta a királytól a kiváltságokat. A III. Károly által 1719. május 21-én kiadott oklevéllel Szeged visszanyerte a középkorban már megszerzett, a török hódoltság idején elvesztett kiváltságait, amelyekkel a király kiemelte a körülötte lévő feudális világból, attól eltérő jogrendszerben élhettek Szeged szabad polgárai, akik maguk választhatták meg a bírájukat, a plébánosukat. A könyv formátumú privilégiumlevélben sorolják fel a város mindazon jogait, kiváltságait és mentességeit, amelyek együttesen a polgári szabadságot képezték, hogy azokkal „szabadon éljenek, élhessenek” a szegediek. A Szegedi Tükör interjúja Blazovich László egyetemi tanárral, középkorkutatóval, Szeged város díszpolgárával.

Részletek
Szeged a maga katasztrófáit a javára fordította

Szeged a maga katasztrófáit a javára fordította

Szeged évszázadok óta Magyarország egyik meghatározó városa – mondta el a Szeged 300 konferencián megtartott előadásában Romsics Ignác, akadémikus. Fejlődése és megtorpanásai nem függetlenek az ország történelmétől. A Tisza és a Maros összefolyása évezredek óta lakott terület. Bár nem volt része a Római Birodalomnak, de Pannónia és Dacia tartományok közötti összekötőkapocs szerepét éppen ezért töltötte be a Duna-Tisza köze.

Részletek
Szeged főjegyzője harcba szállt a kamarai felügyelő, a várparancsnok és a püspök önkényeskedései ellen

Szeged főjegyzője harcba szállt a kamarai felügyelő, a várparancsnok és a püspök önkényeskedései ellen

Az 1700-as évek elején Szegeden Temesváry János főjegyző bátran szembeszállt az ármánnyal, mert látta, hogy a mélyen sújtott város ősi jogait elkobozni, a régi királyoktól nyert kiváltságaitól megfosztani akarják; látta, hogy Cometh József kamarai felügyelő, Herberstein Erneszt szegedi várparancsnok és Nádasdy László csanádi püspök tervszerűen azon mesterkedik, hogy a polgárságot előjogaiból minden téren kiforgassa és jobbágysorsra szorítsa. A Szegedi Tükör írása.

Részletek
Teljes siker: kisgyerekek, kiskutya, kismalac – képek a Móra Ferenc Múzeum cukisággyűjteményéből

Teljes siker: kisgyerekek, kiskutya, kismalac – képek a Móra Ferenc Múzeum cukisággyűjteményéből

Egy reklámot két szereplővel lehet a legjobban eladni – mondják a marketingesek: legyen benne kisgyerek és kutya, mivel így megvan az a bizonyos „cukiságfaktor”. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményében viszont nem áll meg ennyinél az aranyosság: sokféle szempontból találhatunk cuki pillanatokat a felvételeken. A Szegedi Tükör válogatása.

Részletek
Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 3. rész: Megszületett a mérnöki mű, a modern, európai város

Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 3. rész: Megszületett a mérnöki mű, a modern, európai város

Tizenhat évesen szabadságharcos volt, majd az ország első városi főmérnöke, európai látókörű szakember, aki meghatározta Szeged jövőjét. Lechner Lajos keze nyomán a nagy árvíz után négy évvel, 1883 végére a korszak legmagasabb színvonalán épült újjá, s vált modern, európai várossá Szeged.

Részletek
Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 2. rész: A hajnal nem találta többé Szegedet

Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 2. rész: A hajnal nem találta többé Szegedet

A borzalmas események között is az volt a legborzalmasabb, amikor egy-egy úszva menekülőt csáklyával kellett eltaszítani a csónaktól, egyúttal halálra ítélni, azért, hogy a fölvett 10–14 megmentett ember életét ne veszélyeztesse – emlékezett vissza az 1879-es árvízi katasztrófára Zubovics Fedor, aki ladikkal mentette a szegedieket. A vízvészkor több mint százötvenen vesztek hullámsírba. A Szegedi Tükör összeállítása.

Részletek
Tápai? Akkor gyühet!

Tápai? Akkor gyühet!

2019. március 1. 12:44 | helytörténet Pick Zrt. Szegedi Tükör Tápé

Így fogadták 1967-ben a tápai Terhes Rozáliát a szegedi szalámigyárban, amikor munkára jelentkezett. Harmincnégy évet húzott le utáncsontozóként a gyárban, amely élete első és egyetlen munkahelye volt. Rozika néni brigádja állami díjat kapott 1983-ban. A kitüntetés mellé jutalomút is járt – az NSZK-ba. Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek
Mezítlábas képeken őrzi Szeged közelmúltját Jenő bácsi

Mezítlábas képeken őrzi Szeged közelmúltját Jenő bácsi

Szeged utóbbi harminc évéből nem tudnánk olyan rendezvényt mondani, amelyen Kószó Jenő ne lett volna ott, és ne örökítette volna meg. És ha mindez nem lenne nagy teljesítmény, nyugdíjas olvasónk otthonában albumba is rendezi a precízen feliratozott felvételeket. Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés