Hirdetés
  • Kezdőlap
  • "helytörténet"-ként cimkézett hírek listázása
Bohémek és miniszterek is kerültek Ihász Kati kezei közé

Bohémek és miniszterek is kerültek Ihász Kati kezei közé

Ötven esztendeje végzett kozmetikusként a szegedi Ihász Kati. A versenyek után csakhamar a színpad világa csábította el. Dolgozott a színházban, sminkel a szabadtérin és a tévében. Mégis leginkább menyasszonyokkal foglalkozik szívesen, mert olyankor a saját fantáziáját ötvözheti az ifjú ara stílusával egyetlen alkalomra. A Szegedi Tükör portréja.

Részletek
Egy évszázad, amely szinte mindent megváltoztatott Szegeden

Egy évszázad, amely szinte mindent megváltoztatott Szegeden

Szeged városa 1719-ben kapta vissza szabad királyi városi státuszát. Az évforduló lehetőséget ad a Szeged múltjával foglalkozó kutatóknak, hogy számot vessenek az elmúlt háromszáz esztendőről. Marjanucz László tanszékvezető egyetemi tanár Szeged hosszú XVIII. százada címmel tartott előadást a Szeged 300 konferencián.

Részletek
Évtizedek alatt zajlottak le a nagyárvíz után az évszázados urbanizációs folyamatok

Évtizedek alatt zajlottak le a nagyárvíz után az évszázados urbanizációs folyamatok

Sokfajta városfejlődésre találunk példát a világban, ám ezek közül a Szeged 300 konferencián Tomka Béla, az SZTE BTK történész oktatója alapvetően az európai példákra fókuszált. Egyben arra igyekezett rávilágítani, hogy a kontinens város- és társadalomfejlődésének jegyei hogyan érhetőek tetten Szegeden. Történeti visszatekintésben és a jelenben egyaránt.

Részletek
Ötezer szegedi kapott háromszáz éve jogokat és kiváltságokat

Ötezer szegedi kapott háromszáz éve jogokat és kiváltságokat

Virágzásnak indult Szeged, miután 300 éve megkapta a királytól a kiváltságokat. A III. Károly által 1719. május 21-én kiadott oklevéllel Szeged visszanyerte a középkorban már megszerzett, a török hódoltság idején elvesztett kiváltságait, amelyekkel a király kiemelte a körülötte lévő feudális világból, attól eltérő jogrendszerben élhettek Szeged szabad polgárai, akik maguk választhatták meg a bírájukat, a plébánosukat. A könyv formátumú privilégiumlevélben sorolják fel a város mindazon jogait, kiváltságait és mentességeit, amelyek együttesen a polgári szabadságot képezték, hogy azokkal „szabadon éljenek, élhessenek” a szegediek. A Szegedi Tükör interjúja Blazovich László egyetemi tanárral, középkorkutatóval, Szeged város díszpolgárával.

Részletek
Szeged a maga katasztrófáit a javára fordította

Szeged a maga katasztrófáit a javára fordította

Szeged évszázadok óta Magyarország egyik meghatározó városa – mondta el a Szeged 300 konferencián megtartott előadásában Romsics Ignác, akadémikus. Fejlődése és megtorpanásai nem függetlenek az ország történelmétől. A Tisza és a Maros összefolyása évezredek óta lakott terület. Bár nem volt része a Római Birodalomnak, de Pannónia és Dacia tartományok közötti összekötőkapocs szerepét éppen ezért töltötte be a Duna-Tisza köze.

Részletek
Szeged főjegyzője harcba szállt a kamarai felügyelő, a várparancsnok és a püspök önkényeskedései ellen

Szeged főjegyzője harcba szállt a kamarai felügyelő, a várparancsnok és a püspök önkényeskedései ellen

Az 1700-as évek elején Szegeden Temesváry János főjegyző bátran szembeszállt az ármánnyal, mert látta, hogy a mélyen sújtott város ősi jogait elkobozni, a régi királyoktól nyert kiváltságaitól megfosztani akarják; látta, hogy Cometh József kamarai felügyelő, Herberstein Erneszt szegedi várparancsnok és Nádasdy László csanádi püspök tervszerűen azon mesterkedik, hogy a polgárságot előjogaiból minden téren kiforgassa és jobbágysorsra szorítsa. A Szegedi Tükör írása.

Részletek
Teljes siker: kisgyerekek, kiskutya, kismalac – képek a Móra Ferenc Múzeum cukisággyűjteményéből

Teljes siker: kisgyerekek, kiskutya, kismalac – képek a Móra Ferenc Múzeum cukisággyűjteményéből

Egy reklámot két szereplővel lehet a legjobban eladni – mondják a marketingesek: legyen benne kisgyerek és kutya, mivel így megvan az a bizonyos „cukiságfaktor”. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményében viszont nem áll meg ennyinél az aranyosság: sokféle szempontból találhatunk cuki pillanatokat a felvételeken. A Szegedi Tükör válogatása.

Részletek
Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 3. rész: Megszületett a mérnöki mű, a modern, európai város

Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 3. rész: Megszületett a mérnöki mű, a modern, európai város

Tizenhat évesen szabadságharcos volt, majd az ország első városi főmérnöke, európai látókörű szakember, aki meghatározta Szeged jövőjét. Lechner Lajos keze nyomán a nagy árvíz után négy évvel, 1883 végére a korszak legmagasabb színvonalán épült újjá, s vált modern, európai várossá Szeged.

Részletek
Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 2. rész: A hajnal nem találta többé Szegedet

Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 2. rész: A hajnal nem találta többé Szegedet

A borzalmas események között is az volt a legborzalmasabb, amikor egy-egy úszva menekülőt csáklyával kellett eltaszítani a csónaktól, egyúttal halálra ítélni, azért, hogy a fölvett 10–14 megmentett ember életét ne veszélyeztesse – emlékezett vissza az 1879-es árvízi katasztrófára Zubovics Fedor, aki ladikkal mentette a szegedieket. A vízvészkor több mint százötvenen vesztek hullámsírba. A Szegedi Tükör összeállítása.

Részletek
Tápai? Akkor gyühet!

Tápai? Akkor gyühet!

2019. március 1. 12:44 | helytörténet Pick Zrt. Szegedi Tükör Tápé

Így fogadták 1967-ben a tápai Terhes Rozáliát a szegedi szalámigyárban, amikor munkára jelentkezett. Harmincnégy évet húzott le utáncsontozóként a gyárban, amely élete első és egyetlen munkahelye volt. Rozika néni brigádja állami díjat kapott 1983-ban. A kitüntetés mellé jutalomút is járt – az NSZK-ba. Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek
Mezítlábas képeken őrzi Szeged közelmúltját Jenő bácsi

Mezítlábas képeken őrzi Szeged közelmúltját Jenő bácsi

Szeged utóbbi harminc évéből nem tudnánk olyan rendezvényt mondani, amelyen Kószó Jenő ne lett volna ott, és ne örökítette volna meg. És ha mindez nem lenne nagy teljesítmény, nyugdíjas olvasónk otthonában albumba is rendezi a precízen feliratozott felvételeket. Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek
Szeged, szeretem! – Miért jó Szegeden élni?

Szeged, szeretem! – Miért jó Szegeden élni?

Tudta, hogy két szegedire jut egy fa? Hogy több mint négyszáz épület áll helyi egyedi védelem alatt a városban? Hogy a Szegedi Vadaspark az ország legnagyobb területű állatkertje, amely tavaly már 230 ezer látogatót fogadott? Hogy a szabadtéri előadásait alapítása óta már több mint négymillióan látták? A Szegedi Tükör megmutatja, mi mindentől különleges város Szeged, és miért jó itt élni!

Részletek
Gyuri bácsi Horthyval parolázott és Sándor Csikarral focizott

Gyuri bácsi Horthyval parolázott és Sándor Csikarral focizott

2019. január 27. 14:27 | helytörténet nyugdíjas Szegedi Tükör

Több mint kilencvenesztendősen is nap mint nap látni a városházán Szilágyi Györgyöt. Ebédért jár, és vált pár szót a régi ismerőseivel. A még korábbiakról és az életéről Szerénytelen számadás címmel írt összegzést. Letagadhatna pár évtizedet, biztattuk, mire ő mosolyogva legyintett: minek? Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek
A szalámik királyát csak gyártotta, de soha életében nem kóstolta Pick Márk

A szalámik királyát csak gyártotta, de soha életében nem kóstolta Pick Márk

2018. december 25. 16:04 | helytörténet múzeum Pick Márk Pick-múzeum

A Lonely Planet, az egyik legnagyobb útikönyvkiadó néhány éve a világ harmadik legkülönlegesebb ételmúzeumának választotta a Pick szalámi történetét bemutató Felső Tisza-parti kiállítóhelyet. A kuriózumnak tartott múzeum azonban a napokban bezárt. Ha mégis kíváncsi a szalámik királyának történetére, most nálunk elolvashatja.

Részletek
Börcsök Mihály szerelemből fotózta keresztbe-kasul Szegedet

Börcsök Mihály szerelemből fotózta keresztbe-kasul Szegedet

2018. december 23. 19:53 | fotó fotózás helytörténet Szegedi Tükör

Húszévesen vette első fényképezőgépét szegedi olvasónk, és önállóan tanult meg fotózni. Börcsök Mihály fellángolásból végigfotózta a város szép tereit, utcáit, házait. Majd tizenkét évre elköltözött, és visszatérve ismét fekete-fehér képeket készít. Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek
Minden szegedi tudja, mi is az a „Nagyá”

Minden szegedi tudja, mi is az a „Nagyá”

A szegedi belváros emblematikus épületeinek sorában találjuk a Nagyáruház tömbjét. Noha nem a szépségével lopta be magát a szívünkbe, minden szegedi tudja, mi is az a „Nagyá” – már közel negyven éve. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteménye segítségével kalandozunk az épületegyüttes múltjában. A Szegedi Tükör összeállítása.

Részletek
Szállással, étellel segítették az öltönyös hajléktalant: a bölcsészkaron laktak Hegedűs Tiborék

Szállással, étellel segítették az öltönyös hajléktalant: a bölcsészkaron laktak Hegedűs Tiborék

Az egyetem bölcsészkarának épületében lakott éveken át Hegedűs Tibor és családja. A második világháborús bombázások elől menekültek be édesapja munkahelyére, amit egy időre a szovjetek hadikórháznak rendeztek be. Itt ismerte meg Sárit, a hajléktalant is. Várostörténeti sorozatát a Szegedi Tükör olvasói emlékeivel folytatja.

Részletek
Így költözött a Móra-múzeumból a Dóm térre a Somogyi-könyvtár

Így költözött a Móra-múzeumból a Dóm térre a Somogyi-könyvtár

A Somogyi-könyvtár üvegpalotája a Dóm tér meghatározó épülete. A fiatalabb szegediek azonban már kevésbé tudják, hogy a könyvtár és a múzeum sok éven keresztül működött ugyanabban az épületben, a Kultúrpalotában, amely ma már csak a Móra-múzeum otthona. A Szegedi Tükör a Móra-múzeum fotógyűjteményéből válogatva nézett körbe, mutatja be a költözés időszakát, majd a frissen átadott épület mindennapjait.

Részletek
A pártvezetés vétózta meg az Oskola utca lépcsőzetes házsorát: toronyházak zsugorodtak és maradtak a tervezőasztalon

A pártvezetés vétózta meg az Oskola utca lépcsőzetes házsorát: toronyházak zsugorodtak és maradtak a tervezőasztalon

Igaz az Égő Arany házának városi legendája? Miért épült ívesen az Oskola utca? Mekkora olajipari központot álmodtak a Felső Tisza-partra? – kérdeztük Takács Mátétól, Szeged korábbi főépítészétől. A Szegedi Tükör tovább folytatja a belvárosban városrésztörténeti sorozatát.

Részletek
Az uraság szobrot emelt kanásza emlékére: Kossuth Lajos és Ferenc József is járt a Kárász-házban

Az uraság szobrot emelt kanásza emlékére: Kossuth Lajos és Ferenc József is járt a Kárász-házban

A Kárász utca és a Klauzál tér sarkán álló Kárász-házhoz több anekdota is kötődik. Mihály Illés idegenvezető felidézte, miért emelt szobrot kanásza emlékére Kárász Miklós, és hogyan látta vendégül dédunokája, Benjámin magát a császárt. A Szegedi Tükör a belvárosban folytatja városrésztörténeti sorozatát.

Részletek
Megjelent a Duna a Tiszán

Megjelent a Duna a Tiszán

A szegedi Széchenyi tér sok épületéhez legendák fűződnek. Mihály Illés idegenvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a Tisza Szálló nem a folyóról, hanem az árvízi újjáépítés kormánybiztosáról kapta a nevét. Aki nem mellesleg a miniszterelnök öccse volt. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör tovább folytatja a belvárosban.

Részletek
Állhatna a dóm Széchenyi vagy a Dugonics téren? Igen...

Állhatna a dóm Széchenyi vagy a Dugonics téren? Igen...

Mintha nem is telt volna el több mint száz év azóta, hogy a fogadalmi templom helyének kiválasztásáról elkezdtek vitatkozni a helybeliek. Ki a magánérdekét, ki más megfontolást szem előtt tartva kardoskodott egyik vagy másik helyszínért – míg végül győzött a pénztelenség. Városrésztörténeti sorozatában a Szegedi Tükör továbbra is Belvárost figyeli.

Részletek
Sáros utca fölé épült meg a Sóhajok hídja

Sáros utca fölé épült meg a Sóhajok hídja

Négy évvel az 1879-es nagy árvíz pusztítása után Ferenc József visszatért a városba, hogy a saját szemével győződjön meg róla: Szeged szebb lett, mint volt. A városépítés addigra nem fejeződött be természetesen, de ünnepelhették az utakat, házakat, iskolákat, városházát, színházat, hidat. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a belvárosban folytatja. A harmadik részben azokról az évekről olvashat, amikor mai arca kialakult.

Részletek
Két méterrel megemelték a kubikosok Szegedet

Két méterrel megemelték a kubikosok Szegedet

Pusztítás és élénk fejlődés váltotta egymást Szeged életében. Így volt ez 1879-ben is, amikor a Tisza elnyelte az utcákat és házakat. Lakói azonban hűek maradtak a folyóparthoz, és a sártengeren soha nem látott építkezésbe fogtak. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a belvárosban folytatja, annak is a 139 évvel ezelőtti pusztulásával.

Részletek
A tatárok után a kor virágzó nagyvárosa fejlődött ki: a vár jelentette Szegedet a középkorban

A tatárok után a kor virágzó nagyvárosa fejlődött ki: a vár jelentette Szegedet a középkorban

2018. szeptember 9. 10:12 | Belváros helytörténet Szegedi Tükör

Szeged városa a középkorban, amióta megépült, egyet jelentett a várával. Kialakulását a nagy pusztításoknak és az azokat követő fellendülésnek köszönheti. A tatárdúlás után Budával azonos jogokat élvező mezővárossá fejlődött. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a Belvárossal, annak is a kialakulásával folytatja.

Részletek
Sipos István még Kádárt is vadásztatta Szőregen

Sipos István még Kádárt is vadásztatta Szőregen

2018. szeptember 4. 10:02 | helytörténet Szegedi Tükör Szőreg

Rózsa, foci, vasút és vadászat – ezzel a négyessel jellemezte a Szegeddel egybeforrt faluja múltját Sipos István. A vadászmester és barátja, Komlódi Ferenc felidézték a vályogházas poros utcákat, a mezítlábas focicsapatot és a bakterházhoz fűződő emlékeket. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör Szőreggel folytatja.

Részletek
Mocsáron nőtt ki Mestörhögy, Aszalóvőgy, Hernyós és Teás

Mocsáron nőtt ki Mestörhögy, Aszalóvőgy, Hernyós és Teás

2018. augusztus 27. 08:04 | helytörténet Móraváros Szegedi Tükör

Télen jégpálya, tavasszal bűzös mocsár, nyáron feneketlen portenger – írta a területről 1932-ben Halász Pál plébános. Szegény munkások, iparosok, földművesek népesítették be. Mára egyre tetszetősebb, ám közösségi háza továbbra sincs. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör Móravárossal folytatja.

Részletek
Maros-holtág kanyargott a lakótelep helyén: Újszeged az mégiscsak Újszeged

Maros-holtág kanyargott a lakótelep helyén: Újszeged az mégiscsak Újszeged

Kevesen tudják, milyen gyönyörű villákat radíroztak le a térképről, amikor Odessza egy része, illetve a Temesvári körúton túli terület beépült. Bátyai Gitta helytörténész ezekről is mesélt, amikor lakóhelyéről és kedvenc témájáról kérdeztük. A városrészek történetét a Szegedi Tükör Újszegeddel folytatja.

Részletek
Hattyason találtak új otthonra a vasutasok a vagonlakások után: Emőke nagyapja álmodta meg a telepet

Hattyason találtak új otthonra a vasutasok a vagonlakások után: Emőke nagyapja álmodta meg a telepet

Épülhetett volna az Erdélyből és a Délvidékről betelepülő vasutasok új otthona a Rókusi pályaudvar környékén, de a Szabadkai úti bevásárlóközpont helyén is. Végül azonban a régi Hattyason kaptak házhelyeket. A városrészek történetét a Szegedi Tükör Klebelsbergteleppel folytatja.

Részletek
A szegedi hídember: Feketeházy János

A szegedi hídember: Feketeházy János

Feketeházy János a Belvárosi híd tervezője – ez volt a Szegedi Tükör április végi rejtvényének megfejtése. Hogy ki volt Feketeházy János? Az egyik legnagyobb magyar hídépítő mérnök, akinek csak 1934-ben került fel a neve a hídra, miután dr. Lósy-Schmidt Ede bebizonyította, a szegedi híd tervezője nem Gustave Eiffel, hanem Feketeházy János volt. A Szegedi Tükör emlékportréja.

Részletek