Hirdetés
  • Kezdőlap
  • "Belváros"-ként cimkézett hírek listázása
Hirdets
A pártvezetés vétózta meg az Oskola utca lépcsőzetes házsorát: toronyházak zsugorodtak és maradtak a tervezőasztalon

A pártvezetés vétózta meg az Oskola utca lépcsőzetes házsorát: toronyházak zsugorodtak és maradtak a tervezőasztalon

Igaz az Égő Arany házának városi legendája? Miért épült ívesen az Oskola utca? Mekkora olajipari központot álmodtak a Felső Tisza-partra? – kérdeztük Takács Mátétól, Szeged korábbi főépítészétől. A Szegedi Tükör tovább folytatja a belvárosban városrésztörténeti sorozatát.

Részletek
Az uraság szobrot emelt kanásza emlékére: Kossuth Lajos és Ferenc József is járt a Kárász-házban

Az uraság szobrot emelt kanásza emlékére: Kossuth Lajos és Ferenc József is járt a Kárász-házban

A Kárász utca és a Klauzál tér sarkán álló Kárász-házhoz több anekdota is kötődik. Mihály Illés idegenvezető felidézte, miért emelt szobrot kanásza emlékére Kárász Miklós, és hogyan látta vendégül dédunokája, Benjámin magát a császárt. A Szegedi Tükör a belvárosban folytatja városrésztörténeti sorozatát.

Részletek
Megjelent a Duna a Tiszán

Megjelent a Duna a Tiszán

A szegedi Széchenyi tér sok épületéhez legendák fűződnek. Mihály Illés idegenvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a Tisza Szálló nem a folyóról, hanem az árvízi újjáépítés kormánybiztosáról kapta a nevét. Aki nem mellesleg a miniszterelnök öccse volt. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör tovább folytatja a belvárosban.

Részletek
Állhatna a dóm Széchenyi vagy a Dugonics téren? Igen...

Állhatna a dóm Széchenyi vagy a Dugonics téren? Igen...

Mintha nem is telt volna el több mint száz év azóta, hogy a fogadalmi templom helyének kiválasztásáról elkezdtek vitatkozni a helybeliek. Ki a magánérdekét, ki más megfontolást szem előtt tartva kardoskodott egyik vagy másik helyszínért – míg végül győzött a pénztelenség. Városrésztörténeti sorozatában a Szegedi Tükör továbbra is Belvárost figyeli.

Részletek
Sáros utca fölé épült meg a Sóhajok hídja

Sáros utca fölé épült meg a Sóhajok hídja

Négy évvel az 1879-es nagy árvíz pusztítása után Ferenc József visszatért a városba, hogy a saját szemével győződjön meg róla: Szeged szebb lett, mint volt. A városépítés addigra nem fejeződött be természetesen, de ünnepelhették az utakat, házakat, iskolákat, városházát, színházat, hidat. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a belvárosban folytatja. A harmadik részben azokról az évekről olvashat, amikor mai arca kialakult.

Részletek
Két méterrel megemelték a kubikosok Szegedet

Két méterrel megemelték a kubikosok Szegedet

Pusztítás és élénk fejlődés váltotta egymást Szeged életében. Így volt ez 1879-ben is, amikor a Tisza elnyelte az utcákat és házakat. Lakói azonban hűek maradtak a folyóparthoz, és a sártengeren soha nem látott építkezésbe fogtak. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a belvárosban folytatja, annak is a 139 évvel ezelőtti pusztulásával.

Részletek
A tatárok után a kor virágzó nagyvárosa fejlődött ki: a vár jelentette Szegedet a középkorban

A tatárok után a kor virágzó nagyvárosa fejlődött ki: a vár jelentette Szegedet a középkorban

2018. szeptember 9. 10:12 | Belváros helytörténet Szegedi Tükör

Szeged városa a középkorban, amióta megépült, egyet jelentett a várával. Kialakulását a nagy pusztításoknak és az azokat követő fellendülésnek köszönheti. A tatárdúlás után Budával azonos jogokat élvező mezővárossá fejlődött. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a Belvárossal, annak is a kialakulásával folytatja.

Részletek