12 ezer 683 kézzel írt cetli és feljegyzés rendbetétele – Bak Róbert ajánlja Láng Zsolt Bolyai című regényét

Bűnözőkről, gyilkosokról, gengszterekről szóló rémtörténetek sorozata – Bak Róbert ajánlja a Fekete panoptikum című kötetet

Így kell semmiből egész világokat teremteni – Bak Róbert ajánlja Mircea Cărtărescu Sóvárgás című könyvét

Keressük az élet értelmét a kazah–kirgiz határnál! – Bak Róbert ajánlja Don DeLillo Nulla K című kötetét

Hideg, rideg, steril, érzelemmentes, kvázi cselekménymentes, mégis letehetetlen.

Így még biztosan nem olvasott a II. világháborúról – Bak Róbert ajánlja a Védőr című kötetet

Vallomás Antwerpenből a halálos ágyon. Az utóbbi idők egyik legjobb világháborús regénye.

Egy üstökös emlékére – Bak Róbert ajánlja Hazai Attila összegyűjtött elbeszéléseit, A maximalista című kötetet

Ha egyetlen novellistát kellene megneveznem, aki nélkül nem lennének olyanok napjaink kisprózái, amilyenek, akkor az egyértelműen a 2012-ben, tragikusan fiatalon elhunyt Hazai Attila lenne. Bár az irodalmi pályafutása érdemben csak néhány évig, talán ha egy évtizedig tartott, de az egész tényleg olyan volt, mintha egy furcsa, ragyogó és korábban soha nem látott üstökös szántotta volna fel a hazai irodalom egét, hogy aztán gyorsan eltűnjön a semmiben, ám hatása így is kitörölhetetlenül velünk maradt.

Ki a nagyobb zsonglőr? – Bak Róbert ajánlja Daniel Kehlmann Tyll című kötetét

1997-ben, az akkor huszonkét éves Daniel Kehlmann semmiből jött üstökösként jelent meg a német irodalom egén Beerholm-illúzió című kötetével, hogy aztán az elmúlt két évtized bebizonyítsa: üstökösből egyértelműen állócsillaggá és megkerülhetetlen tényezővé vált a most negyvenöt esztendős, sokszoros díjnyertes író.

Pierre Curie, Albert Einstein, Sigmund Freud egy regényben – Bak Róbert ajánlja a Blanche és Marie könyve című kötetet