Minden szakmai konferencián előkerül a zöldség-gyümölcs forgalmi adójának a csökkentése, így ez a csütörtöki szegedi tanácskozáson is felmerült. Mivel a napokban több szakértő is arról beszélt, hogy jó esély van arra, hogy a zöldség-gyümölcs árak rövidesen elindulnak felfelé, talán a vásárlóknak sem lenne mindegy, hogy a huszonhét százalék helyett kevesebb forgalmi adót kellene megfizetni az eper, az alma, vagy akár a sárgarépa után. De lehet, mára az említett szakértők is mást gondolnak. A 24.hu például arról ír, csökkenhet az áruk és ennek oka viszonylag egyszerű: „egyre nagyobb tételben jelennek meg a hazai termesztésű zöldségek, amelyek április elejére már az importot is kiszorítják”. A lap ugyanakkor azt is megjegyezte, „a zöldségek ára várhatóan magasabb marad, mint a rekordinfláció előtti időszakban, mivel a szállítási költségek eddigi emelkedése már szinte teljes egészében beépült a fogyasztói árakba.”

A Zsendülésnek elnevezett tanácskozásra eljött az agrárminiszter is, a Forrás Szállóban megrendezett szakmai konferencián a kertészek is tehettek fel kérdéseket a miniszternek, neki is szegezték az áfakérdést.

Nagy István azt az elején leszögezte, hogy ő maga is a kertészek véleményét osztja, ugyanakkor be kell látni, hogy az intézkedés egy 150 milliárd forintos lyukat ütne a központi költségvetésen, ami a jelenlegi helyzetben aligha kapna támogatást a kormánytagok részéről. A tárcavezető azt esetleg keresztül vihetőnek tartja, hogy a zöldség-gyümölcs csomagból egyet-egyet kiemelve, sorjában csökkenthető a forgalmi adó. Ehhez azonban el kellene dönteniük a kertészeknek, hogy melyikkel kezdjék el. A kertészek nem tülekedtek, hogy megadják a választ a miniszternek.

A zöldség-gyümölcs termesztőket arról is kérdezte a konferenciát moderáló, szintén kertész Becsey Zoltán, hogy vajon mennyien tudnak közülük belevágni egy fejlesztésbe, amennyiben megnyílnak az új ciklus forrásai. Úgy tűnt, hogy kevesen lennének képesek megfinanszírozni hitelből a várhatóan addigra már ismét magas kamatkörnyezet miatt (július 1-jéig tartják a sapkát a kamathiteleken), így abszurd helyzet állna elő, hiába áll rendelkezésre temérdek uniós pénz, nem tudják azt igényelni az érintettek. Nagy István, ha nem is határozottan, de erre mégis a kamatsapka lehetséges meghosszabbítását emlegette, és ennek a mellette ülő banki elemző láthatóan nem örült.

Németh Dávid, a K&H elemzője nem volt kíméletes, és bár az energiaválság enyhülése utáni bizalom lassú helyreállásáról beszélt, azért arra felhívta a figyelmet, hogy csak támogatásokból nem lehet tartósan versenyképesen vállalkozni. A szakember azt is kiemelte, hogy a gazdaságot pörgetni magasabb bérszínvonallal lehetne, de a magasabb fizetéseket csak versenyképes cégek képesek kitermelni. Nagy István, az agrártárca vezetője az új uniós ciklus támogatásairól szólva a fejlesztési támogatásokat részletezte, itt elsősorban a feldolgozókra fókuszálnak majd. A támogatások intenzitása a korábbihoz hasonlóan ötven százalék lesz, de felvetődött, hogy egy beruházáshoz kapcsolódó energetikai fejlesztés esetén, ha az megújuló, akkor ennek a résznek a nyolcvan százalékos támogatása sem kizárt, de a végrehajtási rendelet majd csak április–májusban jelenik meg.