Szeptember végén 2551 önkormányzat csatlakozott ahhoz a levélhez, amelyet Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek írt. Ebben hosszan bírálja a szankciós politikát, amely drasztikusan növelte az energiaköltségeket így beláthatatlan működési zavarokat okoz a települések működésében. 

A Népszavának nyilatkozó polgármesterek szavaiból azonban az derül ki, hogy többen csak kényszerből írták alá a levelet. 

„Először csak annyit mondtak, jó pontokat szerezhetünk, ha aláírjuk a Szita-levelet, ám amikor ezek után sem akart foglalkozni az üggyel a testület, a képviselő megjegyezte, hogy gondoljunk a futó és a jövőbeli pályázatainkra! Értettük a célzást és jeleztem, csatlakozom a levélhez – nyilatkozta egy dunántúli falu vezetője”.

Egy másik, a turizmusnak köszönhetően szerencsésebb anyagi helyzetű dunántúli település vezetője a lapnak megerősítette a kormánypárt felől érkező presszió létét, ám, mint elmondta, ők eddig sem rúghattak labdába érdemben a Magyar Falu Program pályázatainál, így a képviselői „unszolás” ellenére sem írta alá a levelet:

„A legnagyobb baj, hogy rettentően kevés a települési fejlesztésekre jutó pénz a vidékfejlesztésben, alig néhány millió forint jut egy-egy falura, és a polgármesterek nem tehetik meg, hogy saját önérzetük, világlátásuk miatt lemondanak erről. Így sok helyen inkább nyeltek egyet és aláírták, hiszen fontosabb, hogy fel tudjon újítani 80 méter járdát vagy ki tudja festetni a művelődési házat, esetleg ravatalozót építhessen a temetőbe, mint mit gondol Szita Károlyról és az ő leveléről, vagy még inkább: a kormányról”. 

Csongrád-Csanád megyében, a Lázár János alá tartozó választókerület 15 polgármestere október közepén egy közös sajtóeseményen látta el kézjegyével a Szita-féle levelet. Mindszent is az aláírók között volt, erősítette meg Zsótér Károly fideszes polgármester. Ez már csak azért is érdekes, emlékeztet a Népszava, mert a település a brüsszeli szankciók miatti energiakrízisre hivatkozva akarta átmenetelig bezárni a helyi idősotthont, de végül kiderült, nem ez, hanem az intézmény alacsony állami támogatása és a város rossz anyagi helyzete állt a döntés mögött.