Zelenszkij: Visszatér Krímbe az ukrán zászló!

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. augusztus 23-án este.
Garai Szakács László

2022. augusztus 23. 22:12

Zelenszkij: Visszatér Krímbe az ukrán
zászló!

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke: a Krím Ukrajnához tartozik

Az Európai Unió nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a térség és Szevasztopol illegális elcsatolását – az Európai Tanács elnöke kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozója résztvevőinek címzett videóüzenetében. Charles Michel azt mondta:

„Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója nem február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben, a Krím illegális annektálásával, február óta pedig Moszkva a Krímet stratégiai ugródeszkaként használja arra, hogy délről megszállja Ukrajna más részeit, és válogatás nélküli rakétacsapásokkal támadja az országot.”

 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Krím az Ukrajna más részeiből ellopott gabona szállítási csomópontjává vált, és Oroszország katonai jelenléte a térségben az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját erősíti. A következményeket, az ukrán gazdaságot érő károkat és a globális élelmiszerválságot a Kreml cinikus döntése, az éhínség fegyverként való használata okozza, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást. Michel üdvözölte az Isztambulban nemrégiben megkötött megállapodást, amely elősegíti a kereskedelmi hajók elindulását Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből, azonban éberségre figyelmeztetett annak érdekében, hogy Oroszország végrehajtsa az egyezményt.

 

A zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Oroszország cselekedetei nukleáris katasztrófát idézhetnek elő, miközben óvatosságra és visszafogottságra van szükség. – Oroszországnak azonnal hozzáférést kell biztosítania az ENSZ szakértőinek, az EU pedig támogatja, hogy az atomerőmű körül alakítsanak ki demilitarizált övezet – tette hozzá.

 

Marija Pejčinović Burić, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára videóüzenetében a szervezet további támogatásáról biztosította Ukrajnát. – Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen, az ET régóta ellenzi a Krím illegális annektálását – hangsúlyozta. A főtitkár szerint „fontos tudomásul venni, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában tovább romlott az emberi jogi helyzet”. Emlékeztettet, hogy az Európa Tanács továbbra is szolidáris lesz Ukrajnával „mivel mindannyian egy igazságos, fenntartható, a nemzetközi jogon alapuló békére törekszünk, amelyben minden ukrán élvezheti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság normáit, amelyek jogosan megilletik őket”.

 

Lengyelország a háború utolsó napjáig támogatja Ukrajnát

Andrzej Duda lengyel államfő Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén kijelentette, hogy országa addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Duda elmondta, hogy Zelenszkijvel a katonai és a humanitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában. Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkalmából.

 

– Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Molotov–Ribbentrop-paktum évfordulója, ami alapján megtámadták Lengyelországot és más országokat. Lengyelország ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is. Ukrajna védi függetlenségét, állama integritását az orosz agressziótól, amely nem február 24-én, hanem 2014-ben kezdődött. Ukrajna számíthat Lengyelországra. Hiszem, hogy Ukrajna nemcsak megvédi magát, hanem győz is, visszaszerzi minden földjét, és helyreáll Lengyelország és minden becsületes nép támogatásának köszönhetően – mondta a lengyel államfő.

 

Zelenszkij a Dudával közösen megtartott sajtótájékoztatón az Ukrinform hírügynökség szerint leszögezte, hogy Oroszország erőteljes választ fog kapni, ha augusztus 23-24-én megsokszorozza az Ukrajna elleni támadásainak számát. Közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzéstől és a partnerországoktól erre utaló jelzéseket kapott. Megjegyezte, hogy egyébként az orosz fenyegetés mindennapos és állandó.

 

– Ukrajna nem tesz különbséget aközött, hogy Oroszország Kijevet vagy a Donyec-medencét támadja, minden ágyúzásra válaszol. Nekem mint államfőnek Kijev, Csernyihiv és Donbász egyformán kedves, de minden ukránnak is. Mindenhol ukránok laknak, Harkivban, Zaporizzsjában is. Ezekben a városokban ugyanaz lesz a válasz – mondta Zelenszkij.

 

HIMARS-találat érte a donyecki szakadár vezető hivatalát, az oroszok elérték Mikolajiv megye határát

Amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétája találta el Gyenyisz Pusilinnak, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetőjének hivatalát kedden, azon a napon, amikor az orosz parlamenti alsóház elnöke felkereste a régiót, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig bejelentette, hogy az orosz csapatok elérték a dél-ukrajnai Mikolajiv megye határát. A helyi hatóságok közlése szerint az ukrán fegyveres erők HIMARS rakétasorozatvetővel és a NATO-tól származó, nagy kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőtték Donyeck belvárosát. A támadásnak legkevesebb három halálos áldozata és tizenegy sebesültje van.

 

A csapás a köztársasági vezető hivatalának homlokzatát, felső szintjét és jobb szárnyát találta el, az épületben tűz ütött ki. Pusilin, aki hivatalos tájékoztatás szerint nem sérült meg, Telegram-bejegyzésben „terrorista módszerek” alkalmazásával vádolta meg az ukrán vezetést, amely szerinte „civileket robbantat fel és városközpontot lövet”. Az orosz parlamenti alsóház közölte, hogy Vjacseszlav Vologyin házelnök munkalátogatást tett a donyecki szakadár köztársaságban, és találkozott Pusilinnal, valamint a helyi törvényhozás vezetőivel. A megbeszélés helyszínéről a tájékoztatás nem tett említést.

 

A Donyecki Népköztársaság több településéről jelentettek egyébként kedden ukrán tüzérségi támadást.

 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz hadsereg a szakadár köztársaságok csapataival együtt elérte az ukrajnai Mikolajiv megye közigazgatási határát. Mint mondta, a herszoni-mikolajivi előrenyomulás során Alekszandrivkánál a „szövetséges erők” megsemmisítették az ukrán 28. gépesített dandár alegységeit, ellenőrzésük alá vontak 36 négyzetkilométernyi területet Herszon, és további 12 négyzetkilométernyit Mikolajiv megyében, valamint „felszabadították” Komszomolszke települést, három kilométer mélyre nyomulva az ukrán védelmi zónába.

 

Konasenkov szerint a donyecki régióban Marjinka több mint háromnegyede „felszabadult”, Andriivkánál folytatódik az ottani ukrán csoportosulás bekerítése, Kodemánál pedig három oldalról közrefogták és lövik a 214. Ofpor elitzászlóaljat. Artemivszk (Bahmut) közelében a „szövetséges erők” elérték Zajcevét, a Zaporizzsjai megyei Andriivka közelében pedig jelentős veszteségeket okoztak a 35. tengerészgyalogos és a 46. légimozgékonyságú dandárnak. Herszon megyében kiverték az ukrán erőket Blahodativka faluból és a közeli településekről.

 

A szóvivő azt állította, hogy az orosz légierő precíziós fegyverekkel Szlovjanszk és Konsztantinivka közelében az ukrán 81. légimozgékonysági és a 95. ejtőernyős rohamdandárnak mintegy kétszáz katonáját és 18 haditechnikai eszközét semmisítette meg. Azt mondta, hogy a 66. gépesített dandár 2. gépesített zászlóalja Novomihajlivka környékén elvesztette harcképességét, a katonák elhagyták állásaikat.

 

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok tizenkét vezetési pontra, 164 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, hét fegyver- és lőszerraktárra, négy üzemanyagraktárra mértek csapást, ezenkívül megsemmisítettek egy Buk-M1-es föld–levegő rakétaindítót, egy kis magasságokban mérő célfelderítő radart és egy amerikai gyártmányú lövegelhárító radarrendszert. A Donyeck környéki lövegelhárító művelet három Grad- és négy D-30-as szakaszt semmisített meg, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-27-es repülőgépet, hat drónt és tizenöt rakétasorozatverő-lövedéket.

 

Az orosz hadsereg Dnyiprót és Harkivot lőtte

Rakétacsapást hajtott végre az Ukrajna keleti részén fekvő Dnyipro ellen – közölte kedden Borisz Filatov, a város polgármestere. A városban és a megyében megszólaltak a légoltalmi szirénák. A városvezető szavai szerint rakétaroncsdarabok zuhantak lakóházakra.

 

Az úgyszintén a keleti országrészben lévő Harkivot is megint orosz támadás érte. Ihor Terehov polgármester a Telegramon azt írta, hogy a város ugyanazon kerületét kétszer is lőtték kedden az orosz csapatok. Az első, reggeli tüzérségi csapáskor egy lakóházat találtak el, személyi sérülés azonban nem történt. A légiriadót a megyeszékhelyen és a régióban helyi idő szerint délután két óra előtt lefújták.

 

Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került Enerhodar polgárestere a Telegramon arról adott hírt, hogy a hétfői tűzpárbajban megsebesült a zaporizzsjai atomerőmű egyik dolgozója, és kórházba szállítása után meghalt. Hétfőn a zaporizzsjai atomerőmű közelében orosz katonák gépkarabélyokkal rálőttek egy taxiként működő személyautóra. Az incidensben az autó sofőrje a helyszínen életét vesztette. A taxi 24 éves utasa – aki kórházba szállítása után halt meg – az atomerőmű hőautomatizálási és mérőműhelyének egyik szerelője volt.

 

Az ukrán zászló visszatér!

Volodimir Zelenszkij az ukrán nemzeti zászló napja alkalmából Kijevben tartott ünnepélyes zászlófelvonáson kijelentette, hogy az ukrán állam lobogója „örökre visszatér minden ideiglenesen megszállt területre”.

 

– Soha nem ismerünk el idegen színeket földünkön és égboltunkon. Ukrajna kék-sárga zászlaja ismét ott lobog majd, ahol igazságosan lennie kell: Ukrajna valamennyi ideiglenesen megszállt városában és falvában. Örökké lengeni fog. Melitopolban a Győzelem tér felett, ahol nem lehet zászlója azoknak, akik elveszítik ezt a háborút. Herszonban, a Szabadság téren nem lehet zászlója azoknak, akik nem tudják, mi a szabadság – mondta az elnök. Felsorolta továbbá az Oroszország által még 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím félsziget több nagyvárosát is, ahol az ukrán és a krími tatár zászlók fognak lobogni, mert „bárhogyan is próbálja valaki eltorzítani a történelmet, történelmileg ezek a színek kapcsolódnak a Krímhez”.