A cseh államfő adna vízumot a mozgósítás elől menekülő oroszoknak

Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat – jelentette ki Miloš Zeman cseh államfő vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában. Jan Lipavský cseh külügyminiszter csütörtökön közölte: azok az oroszok, akik most a mozgósítás elől menekülnek országukból, nem teljesítik a humanitárius vízum kiadásának feltételeit Csehországban. A részleges mozgósítást szerdán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Miloš Zeman kijelentette, hogy nem ért egyet a külügyminiszter véleményével. „Úgy vélem, hogy ezeknek az embereknek, hasonlóan mint az ukrajnai menekülteknek, vízumot kellene adnunk” – szögezte le az elnök. „Az a személy, aki most Oroszországból menekül, nem jelent biztonsági veszélyt”.

Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a menekülő oroszok vízumainak ügyében az egyes tagállamoknak önállóan kell dönteniük. Az uniós tagállamoknak be kellene engedniük területükre a menedéket kérő oroszokat, majd az egyéni kérelmek alapján kellene döntést hozniuk – jegyezte meg.

Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz hírportál vitájában csütörtökön azt mondta, hogy a menekülő oroszok esetleges vízumkérelmét a csehek úgy fogják kezelni, mint minden más vízumkérelmet. Hozzátette: a kormánynak nincsenek olyan információi, amik alapján feltételezhető lenne, hogy nagyszámú orosz állampolgár szeretne most vízumot kérni a cseh hatóságoktól.

Csehország az Európai Unió első tagállamaként már február végén leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak. Az intézkedés, amit időközben a fehéroroszokra is kiterjesztettek, továbbra is érvényben van.

Zelenszkij: Putyin tudja, vesztésre áll

Interjút adott az amerikai CBS csatorna Face of the Nation című műsorának Volodimir Zelenszkij. Az interjúban a gazdasági szankciók és a katonai segélyek mellett szó esett a háború állásáról, a „népszavazásról”, Putyin fenyegetőzéséről, és a tömegsírokról is.

– Az oroszok bejelentik majd, hogy sikeres és érvényes volt a szavazás, ezzel lehetetlenné téve bármiféle tárgyalást Putyinnal. Ez egy dolgot jelent: nem fogja feladni a háborút. Putyin tudja, érzi, hiszen tájékoztatták is róla: vesztésre áll. De nem tud mit mondani otthon az embereknek, akik nem értik, miért nem tudja legyőzni Ukrajnát a világ második legnagyobb hadserege – mondta az ukrán elnök.

Nem lesz megértő az Egyesült Államok, ha az oroszok atomfegyvereket is használnak majd Ukrajnában

Az Egyesült Államok és szövetségesei határozottan fognak fellépni, ha Oroszország taktikai nukleáris fegyvert vet be Ukrajnában – jelentette ki vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan szerint az orosz elnök „a konfliktus különböző pontjain kapta elő a nukleáris kártyát, és kezdett vele hadonászni”. Az amerikai kormánynak ezt „halálosan komolyan kell vennie, mert ez egy kiemelten fontos kérdés.”

Nem ismerik el a szerbek a szakadár népszavazások eredményeit

Szerbia nem fogadhatja el az ukrajnai régiókban zajló népszavazások eredményeit, mert ez ellentétes állami és nemzeti érdekeivel – jelentette ki vasárnap Belgrádban Nikola Selaković szerb külügyminiszter. Mint mondta, egyrészről Szerbia elkötelezett a nemzetközi jog alapelvei és szabályai, valamint az ENSZ alapokmánya iránt, másrészről pedig ez teljesen ellentétes lenne az ország érdekeivel, valamint a területi egységet, önállóságot és a határok sérthetetlenségét hirdető politikájával.

Szerbia az ukrajnai háborút illetően is igyekszik egyensúlyozni Kelet és Nyugat között, ahogyan az európai integrációt illetően is teszi. Az ENSZ Közgyűlésében márciusban ugyan elítélte Ukrajna megtámadását, ám nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, és ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa hagyományosan jó kapcsolatát Moszkvával.

Aleksandar Vučić szerb elnök néhány nappal ezelőtt New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy Szerbia minden ország területi egységének megőrzését támogatja, így Ukrajnáét is, ám ehhez az elvhez nem minden tagország tartja magát, mert szerinte Szerbia területi egységét sem tartották tiszteletben, amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. A szerb elnök szerint Koszovó függetlenségét azóta a legtöbb ENSZ-tagország elismerte.