Zelenszkij: 87 halálos áldozata volt egy orosz rakétacsapásnak

Hírek az orosz–ukrán háborúról 2022. május 23-án este.
Garai Szakács László

2022. május 23. 21:45

Zelenszkij: 87 halálos áldozata volt
egy orosz rakétacsapásnak

Otthonában lőtték meg a zaporizzsjai atomerőmű egyik dolgozóját

Orosz katonák behatoltak Szerhij Svec, a zaporizzsjai atomerőmű energiajavító részlege egyik alkalmazottjának házába, és automata fegyverekkel meglőtték – közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegramon. Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy a szakembert számos lőtt sérüléssel szállították kórházba és életveszélyes állapotban van. Az Ukrajiszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ország keleti részében lévő atomerőművet március 4. óta tartják megszállva az orosz erők.

 

Közben az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg ágyúzása következtében megsérült a fő gázvezeték, amely Donyecket és Luhanszkot látja el. Emiatt helyi idő szerint 14 órakor leállt a gázszállítás a vezetéken. A vállalat kifejtette, hogy a károsodás helyét lokalizálták, de a hiba kijavítása és a gázszállítás újraindítása lehetetlen a térségben jelenleg zajló aktív harci cselekmények miatt.

 

– Az orosz csapatok által megszállt területen a gázszállító rendszer működésébe való jogosulatlan beavatkozás miatt nincs lehetőség arra sem, hogy a földgázt alternatív útvonalon juttassák el a két régió településeire – „mutatott rá” a vállalat, amely „emlékeztetett” arra, hogy – május 11-én szakembereik rögzítették a szelepek leállását a Donyeck és Luhanszk régió területére gázt szállító fő gázvezeték novopszkovi kompresszorállomásának területén.

 

A vállalat közleménye szerint, szakembereik nem hagyják el a Donyec-medence területét, folyamatos kapcsolatban állnak a katonasággal és a katonai-polgári közigazgatás képviselőivel annak érdekében, hogy a megrongálódott gázszállítási infrastruktúra mielőbbi helyreállítása megkezdődhessen.

 

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy eddig huszonnégy település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Szavai szerint a május elején visszafoglalt Kutuzovka faluban mintegy 170 helyi lakos – köztük negyven, 12 évesnél fiatalabb gyermek – élt több mint két hónapig egy óvoda pincéjében. Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon és a vele keletről szomszédos Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részein az oroszok már tizenkilenc, úgynevezett „parancsoki hivatalt” hoztak létre. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz csapatok hétfőn is szünet nélkül lőtték Szeverodonecket, az eddigi információk alapján egy 58 éves nő megsérült.

 

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy Kijev, Zsitomir és Rivne megyében a fehérorosz határmenti területeken megerősítették a korlátozásokat. Így az államhatárral közvetlenül szomszédos, 1 kilométer széles terepsávban tilos a civilek bármilyen mozgása, kivéve az államhatárral közvetlenül szomszédos települések területét. A rendelkezés a hadiállapot végéig marad érvényben.

 

Az Ukrajinszka Pravda hírt adott arról, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló heves harcok miatt leállította a munkát az Artemszil, Európa legnagyobb sókitermelő vállalata. Viktor Jurin, a vállalat igazgatója közölte, hogy a teljes késztermék készletet már áprilisban elszállították. Szavai szerint a vállalat leállása miatt nagy valószínűséggel Ukrajna külföldi behozatalra szorul majd sóból.

 

Nemzetközi eljárást terveznek a „Donyecki Népköztársaságban” az Azovsztalnál kapituláltak ellen

A mariupoli Azovsztal acélműnél kapitulált összes ukrán katonát a „donyecki népköztársaság” területén tartják fogva, ahol a tervek szerint nemzetközi bíróság ítélkezik majd felettük – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a csak Moszkva által függetlennek elismert donyecki szakadár entitás vezetője a Rosszija 24 hírügynökségnek. Pusilin szerint folyik a periratok előkészítése és készül a bíróság alapszabálya. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy lesznek majd közbenső bíróságok is, a második világháborút követő évek gyakorlatának mintájára.

 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „aligha lehet beszélni” a mariupoli acélműnél ejtett foglyok Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikusra történő kicseréléséről, mert az említett személyek „különböző kategóriába” tartoznak. Hozzátette, hogy a fogolycsere állandó folyamat az orosz és az ukrán fél között és a katonák hatáskörébe tartozik. Az ő illetékességükbe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon kicserélnének-e orosz katonákat az Azovsztalban elfogott fegyveresekre.

 

– Már korábban elmondtuk, hogy Medvedcsuk ukrán állampolgár, nincs köze az Oroszországi Föderációhoz. És nem is katona – nyilatkozott Peszkov. Az Ukrajnában oroszbarátnak minősített és fogva tartott Medvedcsuk kicserélésére elsőként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett javaslatot. A Rosszija 1 televízió egyik esti adásában elhangzott, hogy Mariupolban több ukrán katona adta meg magát, mint 2014-ben Debalcevénél és 2015-ben Ilovajszknál együttvéve. A mariupoli fémműveknél az orosz invázió során előbb mintegy 1300 tengerészgyalogos, aztán több, mint 2400 fegyveres adta meg magát. A tévécsatorna által megszólaltatott orosz katonai szakértők szerint jelenleg az egyik utolsó, ukrán kézen lévő településért, Szeverodoneckért folynak a harcok a luhanszki szakadár régióban, ahol 8–16 ezer ukrán katonát fenyeget bekerítés.

 

Zelenszkij a davosi fórumnak: Maximális szankciókat Oroszország ellen!

Az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Deszna falu ellen múlt kedden végrehajtott orosz rakétacsapás után 87 holttestet ástak ki a romok alól – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a davosi fórum résztvevőivel, maximális szankciókat követelve Oroszország ellen, és leszögezve, hogy nem lehet a világot „nyers erőszakkal” irányítani.

Az ukrán államfő videón keresztül szólalt fel a Világgazdasági Fórum nyitónapján. „Ma befejeztük a mentési munkákat Desznában. Sajnos, a statisztika a következő: 87 áldozat a romok alatt, 87 meggyilkolt ember. Ukrajna jövőjében ők már nem lesznek jelen” – mondta Zelenszkij. Az elnök ezt arra a kérdésre válaszolta, hogyan képzeli el országa jövőjét. Zelenszkij válaszában megjegyezte, hogy háborúban álló ország elnökeként Ukrajna jelenére gondol, és arra, hogy naponta hány ember hal meg.

 

Beszédében az ukrán elnök arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne habozzon alkalmazni az Oroszország számára fájdalmas szankciókat mindaddig, amíg a Kreml átlépi az „új vörös vonalakat”. Rámutatott, hogy ha a világ a nyolc évvel ezelőtti első, Ukrajna elleni agresszióra már kemény szankciókkal válaszolt volna Oroszországnak, akkor elkerülhető lett volna a mostani teljes körű háború. Azt is hangsúlyozta, hogy most a történelem fordulóponthoz érkezett.

„Ne várják meg a végzetes lövéseket, azt, hogy Oroszország különleges fegyvereket, vegyit, biológiait, ne adj Isten, nukleáris fegyvert vessen be! Ne keltsék az agresszorban azt a benyomást, hogy a világ nem fog kellő ellenállást tanúsítani! Azonnal védjék meg a világ szabadságát és rendjét, amely mindenki számára hasznos. Oroszországnak vagy más potenciális agresszornak, aki háborúzni akar szomszédja ellen, világosan tudnia kell, ez azonnal mihez vezet!” – idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda hírportál.

 

Az államfő nehezményezte, hogy Oroszország ellen a legfájdalmasabb szankciókat még nem léptették életbe. Ezek között említette az olajembargót és az összes orosz bank, valamint a teljes IT-szektor blokádját, az Oroszországgal folytatott kereskedelem teljes leállítását. Emellett fontosnak nevezte, hogy felkutassák és lefoglalják az összes, külföldön lévő orosz vagyont, és kárpótlásul küldjék a háború által érintetteknek. „Természetesen ez nem könnyű, de ezek után a különböző agresszoroknak biztosan nem lesz motivációjuk arra, hogy azt tegyék, amit Oroszország tett és tesz” – érvelt Zelenszkij.

 

Az ukrán elnök kijelentette, hogy szeretne majd példát mutatni az ország háború utáni helyreállításából is. Ezt részben annak érdekében is tenné, hogy „a szomszédjukat elpusztítani akaró potenciális agresszorok lássák, a háború nem hozza meg a kívánt eredményt!” Ezzel összefüggésben felhívta a partnerországokat, hogy csatlakozzanak ehhez a helyreállításhoz, és szót ejtett arról az elképzeléséről, amely szerint Kijev a segítő külföldi városokat vagy országokat az egyes ukrán városok, illetve régiók „mecénásaivá” nyilvánítaná.

 

Zelenszkij kezdeményezte egy új szervezet létrehozását a tömeges éhezés megelőzésére, és Ukrajnát javasolta e szervezet munkájának platformjaként. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország jelenleg blokkolja az ukrán gabonaexport hagyományos tengeri útvonalait, és ez élelmiszer-ellátási kockázatot jelent, ezért hangsúlyozta: a jövőben az éhínséggel történő fenyegetésnek elejét kell venni.

 

Irina Venegyiktova ukrán főügyész a davosi fórum résztvevőit arról tájékoztatta, hogy az orosz fegyveres agresszió megerősített civil áldozatainak száma elérte a 4600-at, közülük 232 gyermek. Hangsúlyozta, hogy ebben az adatsorban nem szerepel a szerinte ideiglenesen elfoglalt területeken meghalt civilek száma, mert róluk Kijevnek nincsenek pontos adatai. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a műholdfelvételek tanúsága és egyéb források szerint az elfoglalt területeken katasztrofális a helyzet. Szavai szerint sok várost porig romboltak.

 

Közben Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz erők próbálják körbezárni a Donyec-medencében harcoló ukrán alakulatokat, teljesen ellenőrzésük alá akarják vonni Donyeck, Luhanszk és Herszon megyéket.

 

Az orosz ellenőrzés alá került Kígyó-sziget határőr-részlegének vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból azt a határőrt, akinek világszerte ismerté vált az orosz hadihajót „elküldő” kijelentése. A határőr nevét azonban most sem hozták nyilvánosságra.