A februári adatfelvétel talán legfontosabb megállapítása, hogy míg tavaly év végén az ellenzéki lista vezetett 1-2 százalékponttal a biztos pártválasztók körében, ez a trend most megfordult, és a Fidesz vette át a vezetést. Igaz a kormánypártok előnye hibahatáron belül mozog: három százalékpont.

A kutatók szerint még mindig van 500 ezer olyan aktív bizonytalan szavazó, akik tervezik a részvételt, de még nem tudják kire adják majd le a voksukat. Tizedük azt szeretné, ha a Fidesz folytatná a kormányzást, kéttizedük viszont változást látna szívesebben. 

Mind a Fidesz–KDNP, mind az Egységben Magyarországért táborán belül lényegében azonos, 57-58 százalékos az aktív szavazók aránya, azaz ennyien biztosak abban, hogy ott lesznek az urnáknál, és leadják a voksukat.

A pártok rangsorában sem figyelhető meg számottevő változás: az élen a Fidesz áll 38 százalékkal, a legerősebb ellenzéki párt pedig a 12 százalékos támogatottságú Demokratikus Koalíció. A Jobbik a választókorúak 8, az MSZP 5, a Momentum 4 százalékát vonzza. A Mi Hazánk a teljes népességen 3, a Párbeszéd, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt 2-2 százalékos.

A mandátumok eloszlását az is befolyásolhatja – olvasható a kutatásban –, hogy a Mi Hazánk vagy az MKKP bejut-e a parlamentbe. Mindkét pártnak több híve van, mint tavaly, amikor támogatottságuk éves átlaga bő 1-1 százalék volt. Jelenleg viszont a Mi Hazánknak 3, a Kétfarkú Kutya Pártnak 2 százaléka van, érzékelhető az erősödésük.

A február 2-10 között, 1000 fő megkérdezésével készült kutatás ismét rámutatott, hogy hogy a kormánypártok és az ellenzéki összefogás szavazótáborának összetételét legnagyobb mértékben a lakóhelyük típusa különbözteti meg. Budapesten jelentős az ellenzéki fölény (52%-32%), a megyeszékhelyek kategóriájában teljesen kiegyensúlyozottak az erőviszonyok (34%-34%). A kis- és közepes városokban az Egységben Magyarországért listájának van némi előnye (40%-35%), a falvakban viszont a Fidesz–KDNP sokkal erősebb: 49 százalékon áll, míg ellenfele 23 százalékos.