Meg kell tanulnunk együtt élni a drogokkal – kezdte előadását a Szegeden harmadszor vendégeskedő Zacher Gábor toxikológus, a szakma sztárja. Hogy ez utóbbi mennyire nem érdemtelen, arról a kedden újból fogalmat alkothatott az IH-ban a Mentor(h)áló közönsége. Közérthetően, elképesztő profizmussal, sokszor vitriolos humorral fűszerezte mondandóját Zacher Gábor, aki érzékelhetően arra törekedett, hogy árnyalja a hazai droghelyzetről kialakult társadalmi képet. Az idézett kijelentés nem arra vonatkozik, hogy szerhasználónak kell lenni. Sokkal inkább arra, hogy a rendőrségi eszközökkel nem sikerült megakadályozni a drogok elterjedését.

Idehaza a 18-34 év közötti korosztály tagjai közül 13,6 százalék kipróbálta már a valamelyik drogot. Az idevonatkozó statiszták szerint a nők 9,5 százaléka, míg a férfiak valamivel több, mint 18 százaléka. Ez hangsúlyozottan nem a függők, de még csak nem is a rendszeres használók aránya.

Évente hetven haláleset

A droghasználat gond, de nem akkora, mint sokan hiszik. Évente hetven haláleset hozható összefüggésbe vele, szemben az alkohollal, amely 30 ezer, míg a cigarettázás évente 26 ezer halálesetért felelős. Droghasználatban hála istennek jelentős lemaradásban vagyunk Nyugat- és Dél-Európához képest, az Egyesült Államokról nem is beszélve. Utóbbiban naponta száznegyvenen halnak meg ennek következtében, ami éves szinten meghaladja az 51 ezres számot.  Európai összevetésben Angliában legtöbb a fogyasztó.

A droghelyzetet az edukáció és a prevenció fogja megváltoztatni – osztotta meg szakmai véleményét a toxikológus, aki elmondta: nem dől össze a világ a szülők számára, ha kiderül, hogy gyerekük fogyasztott már drogot. Ilyen esetben ahelyett, hogy mély apátiába süllyednének a szülők, sokkal célravezetőbb feltenni a kérdést: fiam, mit adott neked a szer? A válasz vélhetően az lenne, hogy olyan nagyon különleges élményt nem.

Nincs „bezzeg a mi időnkben”

Zacher Gábor általánosságban is hangsúlyozta, hogy sokat kellene beszélgetniük egymással a szülőknek és a gyerekeknek. Volna mit javítani ezen a téren, mert egy felmérés szerint ez ma átlagosan csupán hét percre korlátozódik. Arra is kérte a hallgatóságát, hogy ne meneküljenek a „bezzeg a mi időnkben” nosztalgiájába. A mai felnőtteknek is megvoltak a maguk konfliktusai a szüleikkel, és közben észre kell venni, hogy megváltozott a világ. A mai negyvenes és ötvenes korosztály fiatalkorában nem vagy óriási nehézségek árán tudott (volna) kábítószerhez jutni. Ma ez egészen másként van. 

Ráadásul a forradalom zajlik a drogpiacon. Korábban hét-nyolc szer volt forgalomban, ma száznál is több, ami már a szakma számára is áttekinthetetlen – hangzott el. A droggal foglalkozó európai hatóság megközelítőleg kilencszáz szert kísér figyelemmel, ami jelzi a terület kaotikus voltát.

Nyilvánvaló módon rendkívül nehéz a szerhasználat nyomon követése és felmérése, ám ebben segít a szennyvízanalitika. Egy adott területről (város, városrész, kerület) lehet releváns adatokat gyűjteni ilyen módszerrel. A lakcím szerint beazonosítás azonban ezen az úton nem lehetséges.

Az egyik „legelőkelőbbnek” számító drogból, a kokainból napi szinten 23 kiló fogy Londonban, 12 kiló Barcelonában, míg Berlinben és Amszterdamban 4,6-4,6 kiló. Nem minden humor nélkül tette az előadó hozzá a magyar politikai szlogen átfogalmazását, ami szerint „Dél-Amerika is jobban teljesít.”

Felgyújtott mákültetvények, lefogott dílerek

A drogpolitika két csapásiránya a kínálati és a keresleti piac szűkítése. Az előbbiről elmondta, hogy attól nem adtak el a világon kevesebb szert, mert felgyújtják a mákültetvényeket vagy lecsukják a drogdílereket. Idetartozó az a becslésen alapuló statisztika, ami szerint 

a Magyarországra beérkező drognak csupán 10 százalékét sikerül lefoglalnia a rendőrségnek. Ez az arány a világ más országaiban sem magasabb. 

A bűnüldözésre fordított költségek jelentős növelésével akár 20 százalékra is felvihető volna ez az arány, noha döntő változást 50 százalék lefoglalásával lehetne elérni. Ebben az esetben olyan jelentősen emelkedne a drogok ára, hogy lényegesen csökkenne a megvásárolt mennyiség. 

Ugyancsak becslésen alapuló statisztika, hogy hazánkban évente 40 millió droghasználat történik, beleértve az egyetlen szál füves cigi elszívását is – jelezte az előadó. Ezzel szemben 8 ezer rendőrségi ügy jut évente a drogfogyasztással összefüggésben. A számokat összevetve világossá válik, hogy ilyen módon a lebukás veszélye roppant csekély. 

Tanuljuk meg kimondani a NEM szót

A szülők akkor járnak el legjobban, ha minél korábban beszélnek gyerekeikkel a drogokról és a droghasználatról. Ellenpéldaként említette Zacher Gábor, hogy vizeletmintából nagyjából 100 ezer forintért készíthető el olyan vizsgálat, amiből egyértelműen kiderülhet a gyerek droghasználata. Nagyon elrontott szülő-gyerek viszony, amelyikben ilyen módszerrel kell feltárni az igazságot.

Zacher Gábor az előadása közben nyomatékkal arról beszélt, hogy egyetlen, három betűből álló szót kell megtanulnunk kimondani. Mégpedig a NEM szót. Ha buliban, szórakozóhelyen, koncerten kipróbálására, megvételre ajánlanak drogot, akkor határozottan nemet kell mondani. A toxikológus ezzel kapcsolatban évtizedes orvosi gyakorlattal a háta mögött úgy fogalmazott: 

a szerek használata megváltoztatja az embert. A legnagyobb baj, hogy változás folyamatába a droghasználó már nem tud beleszólni. 

A mák tejnedve negyvenkétféle alkaloidát tartalmaz. Ezek a nem szintetikus drogok alapanyagai. A legnagyobb termőhelyek továbbra is Afganisztánban találhatók, noha az ottani uralmat időről-időre átvevő tálibok nem egyszer harcot hirdettek a mákültetvények ellen. Volt olyan év, amikor az országban található ültetvények 90 százalékát kipusztították, amit tömeges éhhalál és éhínség követett. A tálibok ezt követően felhagytak a mákültetvények pusztításával, leginkább, mert mozgalmuk pénzügyi alapjai éppen a drogtermelésre épülnek – hangzott el az előadótól. 

Olcsó, hatásos, ismeretlen

A dizájnerdrogokat szintetikus anyagokból, vegyi úton állítják elő az erre a célra szakosodott laboratóriumok. Többségük Kínában található. Leegyszerűsítve és röviden fogalmazva: a dizájnerdrogok olcsón, nagy tömegben állíthatók elő és hatásukban sokszorosan felülmúlják a hagyományos drogokat. 

A legnagyobb veszélyt azzal is magukba hordozzák ezek a drogok, hogy nem tudható, mi található bennük. Ezért fogalmazott úgy Zacher Gábor, hogy dizájnerdrogot fogyasztani olyan, mint orosz rulettet játszani. Önmagában attól életveszélyes, hogy sem az összetételét, sem a hatását többnyire nem lehet ismerni. Nem tudni, hogy a drogok fantázianeve mögött mi rejtőzik. Ezt nem tudják a toxikológusok sem. 

A droghasználat következtében nagyon gyorsan kialakul a függőség, az addikció. Noha a leszokás nem lehetetlen, nem is hal bele az ember, ellentétben más függőségekkel, mégis pokolian nehéz feladat. Nyilván a legjobb, ha nem fogyasztunk drogot, nem válunk rendszeres használóvá és nem alakul ki a függőség. 

Ahogyan más, úgy Zacher Gábor sem lát a jövőbe. Őszintén elmondta: nem látja a dizájnerdrogok használatában, hogy miképpen folytatódik ez a történet. De a felvilágosítás, a prevenció, a családon belüli őszinteség hihetetlenül sokat segíthet – derült ki Zacher Gábor szavaiból.